Pl. a D-Alföld némely helyén a → Luca napjá n országszerte általános kenyérsütési tilalom kiegészül azzal a hittel, hogy e napon Luca asszony tiszteletére lepénykenyeret kell sütni (lucalepény), és az asztalra helyezni; ezt Luca éjjel elviszi, ill. megbünteti az előírás és tilalom ellen vétőket. Másutt (pl. Szabolcs-Szatmár m. ) fellelhető gyakorlat volt az, hogy minden kenyérsütéskor lángost kellett sütni a szegényeknek a halott lelki üdvéért (→ halott etetése), ilyenkor "az angyalkák örülnek", ill. Zemplénben ugyanekkor lepénykenyeret sütöttek az "angyalkáknak". Hiedelmek, babonák, népszokások. Talán e párhuzamkörbe kapcsolódik a pénteki (nagypénteki) kenyérsütési tilalom és az ugyan e napra gyakran előírt böjtös lepénykenyér (pl. D-dunántúli sóspogánya) (→ hét napjai). Valószínűleg a kelesztetlen lepénykenyérrel kapcsolatos motívumok körébe vonhatók a vakarék kal kapcsolatos elképzelések is (pl. → vihar elhárítására használt nagypénteki vakarék; vagy a vakarékból sütött kisebb kenyeret nem szabad megszegni, míg a nagy kenyerek bent vannak a kemencében, ugyanezt csak törni szabad stb.
4. Inkább a has fakadjon, mint sem az étel megmaradjon. Apukám kedvenc mondásai közül való ez a gyöngyszem. Az 1. és a 3. pont kombinálódik benne. Félelem, hogy tudok-e legközelebb enni, és az étel megbecsülésének igénye. A megoldás megint csak nem a túlevés, hanem a jó tervezés, és a bőség tudatosítása. A kutyával kapcsolatos hiedelmek - Rejtélyek szigete. 5. Az a pár falat nem árthat, úgyis olyan soványka vagy. Gyerekkoromban a rokonság gyakorta használt tukmáló mondatai köszönnek itt vissza. Egyrészt bűntudatot kelt, hiszen a "soványka" jelző nem hangzik igazán pozitív módon. Másrészt hazugság, mert igen is árthat az a pár falat, amit már nem a testem igénye szerint eszem. Elszakít attól, hogy érezzem: a testemnek pontosan mikor, mennyi és milyen ételre van szüksége. Innentől pedig egyenes út vezet a túlevéshez. 6. Ami jó, az vagy hízlal, vagy egészségtelen, de legalább is erkölcstelen. Viccesnenk hangzó mondás ez, mégis érdemes egy kicsit mögé nézni. Ki nem mondva benne van ugyanis, hogy az egészséges étel, ital nem lehet jó, nem lehet finom.
A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet. Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti. Fotó A jó kenyér titka a jó kovász Komáromy Béla nyugdíjas pékmester évtizedek óta a kenyér bűvöletében él. Szerinte a jó kenyér jó érzéseket kelt testben és lélekben, s legalább egy hétig fogyasztható- írja a zaol. A tej, tejtermék | Sulinet Hírmagazin. – A jó kenyér hosszú érlelésű kovásszal készül. A kovásznak legalább 8-12 órát kell érnie. Ebben alakulnak ki a kenyérre jellemző ízek és aromák, tejsav és ecetsav jelenik meg benne. Előbbinek kell többnek lenni, akkor nem lesz szúrós, ecetillatú a kenyér. A tésztának jól meg kell kelnie, hogy tökéletes legyen a kenyér. A roppanós héjon a karamellizálódás után gyönyörű őzbarna szín jelenik meg – szólt a fortélyokról a pékmester, aki azt is elmondta, hogy ha a boltban nagyon puffasztott kenyeret látunk, abban biztosan adalékanyag van.
Sütőedénybe rendszeresen csak a szétfolyó, töredező árpa- és kukoricakenyeret teszik, egyébként a tepsi alkalmazása 20. századi szórványos divatjelenség. A kisült kenyerek súlya a kiszakított darabok nagyságától, formája viszont nemcsak az alakítástól, hanem az alapanyagok tulajdonságaitól és a kenyérkészítés módjától is függ. A házikenyerek átlagos súlya 5–6 kg, csak a Tiszántúlon volt nagyobb és Erdélyben kisebb. Alapátmérőjük Erdélyben 20–25, másutt 35–40 cm. Kenyértésztából általában egy kisebb kenyeret, cipót is szakítanak, s különféle kenyérlepényeket sütnek. A kemencéből kiszedett kenyereket hűtik, majd kenyértartón vagy egyéb tárolóhelyen raktározzák. Erdélyben a kenyér felső héját rendszeresen feketére égetik sütésnél és búzakenyérnél ezt az égett héjat sütés után azonnal, még melegen leverik. A háztartásban a kenyérkészítés 1–3 hetes időszakonként, többnyire kéthetenként ismétlődik. A kenyérkészítés lebonyolítása 18–20 órát igényel. Általános gyakorlat, hogy a kovász érlelését, a dagasztást éjszakára időzítik.
A tilalmak egy része a sütés időpontját szabályozza. Az országszerte általános pénteki (különösen nagypénteki) tilalmat még a közelmúltban is megtartották. Ebben komoly szerepe volt a tilalmak ellen vétők büntetésével kapcsolatos hiedelmeknek (a pénteki kenyér véres lesz, kővé válik, sír a kemencében). Emellett a pénteki, ill. nagypénteki kenyeret felhasználhatónak vélték különböző mágikus célokra (pl. vízbe fúlt megkeresése). Tilalmas nap volt továbbá a kedd is, valamint az év jeles napjai közül elsősorban Luca napja és Borbála napja. A tilalmak más része a sütést végző személyre vonatkozik (férfi, valamint menstruáló nő nem süthet; asszony sütés előtt nem közösülhet), ill. magára a készítés műveletére (a rontást, szemverést megelőzendő a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni: az erjesztőanyagot általában nem volt szabad kölcsönadni). A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény: ezek részint analógiás úton kívánták a munka sikerét biztosítani (pl.
Hogy a köpülés sikerüljön, szokás volt a köpülő alá, v. bele fésűt, rézpénzt, nyeret tenni. Szent György napján vadrózsaág tűzén melegített vízzel forrázták tisztára. A köpülést kísérte a következő mondóka: "Menj össze, menj össze, mindjárt vaj lesz belőle. Kelj, vajam, kelj, falu végén hasas lány írós vajat kíván…" Különösen az év rontásűző, gonoszűző napjain, mint pl. : Szent György napján sokféle mágikus szertartással próbálták biztosítani az állatok védelmét, szaporaságát, bőséges tejhozamát.
A szerelmi jóslások sorába tartozó angolszász hiedelem szerint karácsony estéjén az eladósorban lévő lányok összesöprik a szemetet és kiviszik az utcára, majd figyelnek, hogy merről hallanak kutyaugatást, ugyanis amelyik irányból a hangok érkeznek, arról fog jönni a leendő férjük. A kutyák veszettségével kapcsolatos feltételezések: azok a kutyák, melyek karácsony szentestéjén vonyítanak, az év vége előtt megkergülnek; a veszett kutya csak egyenes irányba tud futni. A kutya veszettségét hamuval meghintett kenyérrel lehet kúrálni, úgy hogy a hamuval bedörzsölt kenyeret hátrafelé, visszakézből kell odaadni a kutyának. Kutyával kapcsolatos thai babonák szerint nem szabad egy kiskutyát a hátára fordítani, mert ha feláll, megeszi a csirkéket s tilos a kutyát bambuszbottal megütve cipelésre ösztökélni, mert dühöngővé válik. Jó szerencsét hoz, kutyával találkozni, mondják a dalmátok. Ugyancsak jó ómen olyan fehér agarat látni, amelyiknek folt van a homlokán. Viszont balszerencsét jelent, ha valakit idegen, fekete kutya követ; de az sem jó, ha egy kutya átszalad az asszony lába között, mert a férje el fogja verni; ha pedig kártyázás közben kutya van a szobában, biztos jele a veszekedésnek.
A műsorban a házigazdával, Balog Tamással felelevenítheti a közönség egy adott év hazai sikereit a zenék és a filmek világából. Az adásokban a meghívott vendégekkel utánajárhatnak, miért örvend máig nagy népszerűségnek az 1931-ben forgatott Hyppolit, a lakáj című vígjáték zenéje, vagy kik voltak az első Táncdalfesztivál befutói és mely előadókat kísérte Tabányi Mihály, harmonikaművész Amerikában. Kossuth rádió vasárnapi műsora tv mustra. A Vasárnapi Újság című műsor szintén megújul: esti verziója, az aznap megjelenő Vasárnapi Újság válogatás a reggeli műsor legjobb pillanatait foglalja össze. Szórakoztató és informatív tartalmak egy helyen – valódi kikapcsolódást ígérnek a megújuló Kossuth Rádió műsorai!
Izgalmas, új műsorokkal jelentkezik a Kossuth Rádió 2022. február 1., kedd, 16:26 Friss tartalmakkal és megváltozott adásstruktúrával készül hallgatóinak a Kossuth Rádió. Hazai slágerekkel és népszerű filmekkel foglalkozik az Örökzöld című új műsor, a nagysikerű rádiószínházi előadások előtt felvezető műsor várja majd a hallgatókat, valamint válogatásműsorral jelentkezik a jövőben a hétvége zárásaként, vasárnap esténként a Vasárnapi Újság. Szórakoztató és informatív új tartalmakkal szólítja meg hallgatóit Magyarország legnagyobb múltú rádióadója, a Kossuth Rádió, amely 73 éve ismert ezen a néven. A hallgatói igényeket kiszolgálva háttérműsort kap a Rádiószínház: a Rádiószínház Kulissza című műsor minden hétköznap 21:05 és 21:30 között a Rádiószínház felvezető műsoraként kerül adásba. Harmincéves a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsora | Vajdaság MA. A közönség választ kaphat arra, hogyan készülnek az egyes darabok, mit csinál egy író egész nap, hogyan lesz a ponyvából klasszikus irodalom vagy, hogy miért szól a máról is egy történelmi regény. De nemcsak a színház és az irodalom kerül fókuszba februártól a csatornán: február 5-től Örökzöld címmel zenés kavalkád szórakoztatja a rádióhallgatókat.
A Vasárnapi Újságban egyébként Orbán Viktor miniszterelnök idén kétszer szerepelt. Második alkalommal, június közepén az adásban Lakatost amiatt bírálta, hogy egy korábbi Szabó Dezső-emlékműsorban olyan vélemények hangzottak el, hogy a kormány nemzetellenes politikát folytat, és erről a kormány képviselőit nem kérdezték meg. Azt is nehezményezte, hogy a két világháború közti időszak erősen fajvédő kitételeit kellő elővigyázatosság és vita nélkül idézték meg. Balázsi György (Népszava) Ajánló: A műsor adásainak teljes szövege. Korábban: (2000. 06. Kossuth Rádió Mai Műsor Visszahallgatás / Kossuth Rádió Műsor Visszahallgatás Vasárnapi Újság. 20. )
Az LMBTQ-propagandával foglalkodó részek azonban mellőztek minden szakmaiságot, áltudományosak és félrevezetőek voltak. Példaként kiemelte, hogy a homoszexualitás veleszületettségét cáfoló kutatásokról (mára már konszenzussá vált a tudományos körökben, hogy a hagyományostól eltérő nemi orientációk elsősorban környezeti és nem genetikai okokra vezethetőek vissza) egy szó sem esett a kurzus során. A rádióadásból kiderül, hogy míg az LMBTQ-érdekérvényesítés színtereként a Pride-felvonulást emelték ki, addig a heteroszexuálisok számára nincs feltüntetve hasonló felület. Kossuth rádió vasárnapi műsora mediaklikk. Szekeres Éva felhívta a figyelmet arra a globálissá váló problémára, hogy az LMBTQ-közösségbe tartozás egyre inkább "menő" a fiatalok számára. Azok például, akik figyelemhiányban szenvednek, vagy önbizalomhiányosak, lelkileg sérültek, úgy érezhetik tudat alatt, hogy ezáltal figyelmet és törődést kaphatnak. "Ráadásul Nyugaton már az LMBTQ-propaganda képviselőjének lenni remek karrierlehetőséget is biztosít" – zárta az interjút a tényfeltáró sorozat szerzője.