Maszkok alapjául a színházművészet Különösen fontos volt a maszk színe: sötét árnyalat beszélt a béke és a jó egészség a karaktert, a betegség vagy betegség megszemélyesített sárga, piros beszélt a lopakodó, felháborodást és dühöt benyújtott bíbor maszk. maszkok expresszivitás volt az alapja az összes teljesítmény, ebben skála minden színházi akció. A színész még csak erősítik a benyomást gesztusok és mozdulatok. Maszkok görög színházban is szerepet játszott a hangszóró, ami növeli a hatalom a hangzó hang színész. versenyképesség Görögország ősidők óta tartották ország versenyeken. Nem szökött ezt a hagyományt és a színház. .: Ókori Görög Színház. A napokban a Nagy Dionysius összes előadás tárgyát képezték a tüzet - ellenséges. Az ünnepek szerveztek három tragédiák és egy szatirikus komédia orientáció. A végén minden teljesítmény a közönség határozza meg a legjobb színész, a legjobb nyilatkozatot, és így tovább a jeleket, amelyek jellemzik a teljesítményt. Az utolsó napon a Nagy Dionysius nyertesek díjakat. Apák dráma az idő - Eshil, Euripidész Sofokl - versengett egymással.
Erős színeket és minőségi színezést alkalmazzatok, hogy messziről is jól látható legyen a munkátok! Ha elkészültetek a feladattal, küldjétek e nekem a következő e-mail címre: Az e-mail tárgyába írjátok be az osztályotokat (Magyarkeszi: 5m, Felsőnyék: 5f) és a teljes neveteket! Leadási határidő: Felsőnyéki diákoknak: 2020. 03. 25., szerda, 20:00 Magyarkeszi diákoknak: 2020. 26., csütörtök, 20:00 Lejjebb láthattok képeket inspirációként, legalul pedig egy videót a taorminai színházról. Nézzétek meg ezeket! Görög színházi maszk - 16. (meghosszabbítva: 3142850246) - Vatera.hu. Amire szükségetek lesz: - A/4 méretű rajzlap - grafitceruza és radír a vázlathoz - színesceruza/zsírkréta a kidolgozáshoz Inspiráció: Képek forrása: Taormina színháza: videó forrása:
Szkéné: A szkéné raktárépületként szolgált, amelyet a szkénothéké elé építettek. Az i. e. 5. századtól már kőből készül emeletes előrenyúló szárnyakkal rendelkezik, amelyeket paraszkénionoknak neveztek. Proszkénion: A hellenisztikus korban kialakult földszintes oszlopos előépítmény az emeletes szkénothéké és a szkéné előtt állt. Ezen folyt a színjátszás a mögötte álló főépület homlokzatán levő nagy nyílások az úgynevezett thürómák segítségével. Theatron: A theatron nézőteret jelent. Eleinte fából ácsolták, később kőlapokkal borított, vagy sziklába vésett lépcsőzetes ülőhelyeket alakítottak ki. Görög színházi maszk - dombormű – The Ancient Home. A theatron félkörnél nagyobb patkó alakban vannak kialakítva a orchésztra körül. link - A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi feladatait. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak A görög színház (theatron) A theatron (ahonnan látnak) a Dionüszosz isten kultuszából kinövő ünnepségek színhelye, ahol tragédiát, komédiát, szatírjátékot adtak elő; de a zenei versengés ( agón), sőt a 3. századtól a népgyűlésnek is helye.
Előadása a látvány, a hang, a mozgás összhatására épült. A dráma azonban többet jelentett, mint egyszerű leírást vagy elbeszélést. A drámai alkotás előadásának lényege a Rossztól való megszabadulás és a megtisztulás ( katharszisz) élményének közösségi átélése volt. A dráma alkotója nem szórakoztatni akarta a nézőket, hanem bevonni - etikai, szellemi, politikai, lélektani vonatkozásban - a történésbe. Az ókori Hellaszban, legfőképp pedig a demokratikus Athénban, Kleisztenész korától ez volt a "tragédia" és "komédia" műfajának igazi jelentősége. Nem áll rendelkezésre pontos adat arról, miként alakult ki ez a két új műfaj. A ránk maradt művek világosan meghatározható irodalmi műfajokat példáznak szigorúan előírt - és tiszteletben tartott - szabályokkal, belső szerkezettel, nyelvvel, és időmértékkel. A rendelkezésünkre álló 33 tragédia és 18 komédia közül sajnálatos módon nem mindegyik teljes. A szerzők között Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és a nagy komédiaírók Arisztophanész és Menandrosz nevét olvashatjuk.
A nézők egyébként az egész napon át tartó előadások alatt jöttek-mentek, ettek-ittak, néha bekiabáltak, sőt akár heves vitába is keveredtek egymással. Egyszóval élték itt is az éltüket. Napnyugtakor a publikum, a kórus és a színészek egyenrangú testületté tömörültek. Megválasztották a bírák tanácsát Athén választási körzeteiből találomra kiválasztott tíz polgárból. Ők döntötték el, hogy ki a győztes. Színpadtér A hagyományos ókori görög színház épületszerkezetét a gyakorlati tapasztalatok formálták véglegessé. Már a minószi palotákban és a helládikus "sötét századok" utáni idők telpülésközpontjain létesültek közös térségek vallási szertartások részére, ahol színházi előadásokat is rendezhettek. Ezekhez a térségekhez L vagy U alakú üléssorok lószínűleg a későbbiekben a korábbi faépítményeket alakították kőszínházzá. Ezek a most már kizárólag színielőadások céljából fenntartott épületek az i. század között nyerték el hagyományossá vált formájukat. Alapvető követelmény a jó látási viszonyokat biztosító üléssor, amit minden esetben egy természetes vagy mesterséges domboldalba vájva alakítottak ki.
A görög színház A szórakozás tekintetében is sokat kaptunk a görögöktől. Talán egyik legmaradandóbb, a saját korukban is legnépszerűbb alkotásuk a dráma és a theatron "feltalálása" volt. A dráma szó, amelynek görög változata gyökeresedett meg nyelvünkben, cselekményt jelent. A theatron nézőhely vagyis színház. A drámaelőadások a Dionüszosz tiszteletére rendezett ünnépségsorozatból nőttek ki, de meg is őrizték ehhez való kötődésüket, mert a Kr. e. 5. században ezen ünnep során rendezték a drámaversenyeket. Eredetileg kardalokban mesélték el az isten történetét. Rendszerint a kar vezetője kivált a karból s felelgetős formában adták elő Dionüszosz életét. A "görög lakóház" A cselekmények tekintetében tragédiák és komédiák kerültek bemutatásra. A tragédiák a mitikus múlt eseményeiből, a komédiák az athéni hétköznapokból merítettek témáikat. A darabokat férfi színészek játszották s maszkok jelezték a figura személyiségét. A nézők egész napjukat a színházban töltötték. A gazdagok fizettek, a szegényeket megfizették napidíjjal érte.
A riporter elmondja, hogy a korábbi hasonló műsorok – vagyis amikor, mint a Világtalálkozó ban, több vendéggel beszélgetett egy riporter – másképp zajlottak: mindig volt előttük idő egy kis ismerkedésre, beszélgetésre, egymásra hangolódásra. "Ilyenkor a vendég máshogy ül be a stúdióba, mint nálam, ahol kevésszer fordul elő, hogy öt percnél többet társalognának előtte – mondja Kadarkai Endre. Így ismerik? - Beszélgetések Kadarkai Endrével // Aranyosi | Jegy.hu. "Megjönnek, bemutatkoznak, és már indul is a felvétel. Épp ezért sokszor előfordul, hogy én is csak a tizenötödik perc táján érzékelem, most már működik a dolog, a meghívottak kezdenek fesztelenné válni, már egymásra mernek nézni… Addig ez nekem is izgalom, hogy jól alakul-e a dolog. " Ebben, árulja el a műsorvezető, azért lehet rutint szerezni. A maga részéről azokat a helyzeteket szereti, amikor két totálisan más ember ül egymással szemben, olyanok, akik egyébként nem találkoznának egymással. Vagy pedig amikor a két vendég akár ismerhetné is egymást, de mindkettő nagyon erős, nagydumás személyiség.
A riporter ezután kezd el spekulálni, mennyire illik össze két adott ember. "Például ha feltűnik az adatgyűjtés közben, hogy valaki egy rövid ideig kiesett egy picit a pixisből, a partnere pedig régóta nem írt új dalt, vagyis mindkettejüknek volt egy hosszú ideig tartó üres időszaka, az már jó kapocs lehet – avat be a műsor-előkészítés titkaiba Kadarkai Endre. – Apróságnak tűnik, de ha elmarad a kutatás, ezekre soha nem jönnék rá. Megyei Lapok. Azt szoktam mondani, hogy az interjú minősége 70 százalékban a párválasztáson múlik. Persze sokkal egyszerűbben is lehetne, mondjuk, hogy adott egy morózus, nagy intellektusú tudós ember, adná magát, hogy mellé ültetek egy csacska, cserfes, csupa élet fiatal színésznőt – ez a formai logikusan következhetne, és bevallom, nagy ritkán én is élek ezzel a módszerrel, de sokkal jobb műsorok jönnek ki a bonyolultabb, kevésbé evidens helyzetekből. " Vitray Tamás, Friderikusz Sándor, Vámos Miklós – Magyarországon szép hagyománya van a műfajnak, amelynek ma talán Kadarkai Endre a legsikeresebb és legfelkészültebb képviselője.
Az 1985-ben Révkomáromban született riporter szeret mindent, ami beszédközpontú, jelenjen meg egy interjú papíron, rádióban, televízióban vagy éppen Youtube-on. A legjobban mégis az élőbeszéd hangulatáért rajong. "Ennek hasonlíthatatlan varázsa van – mondja. " Amikor leülök valakivel beszélgetni, ott létrejön egy áramkör, és nekem az a dolgom, hogy figyeljem a beszélgetőpartnerem reakcióit, bizalmat teremtsek, és létrejöjjön az az atmoszféra, amely elengedhetetlen egy jóízű beszélgetéshez. " Kadarkai Endre szerint a Youtube és más internetes felületek tíz év múlva még meghatározóbb platformok lesznek a médiában, azon belül pedig abban a műfajban, amit ő képvisel. "Abban sem vagyok biztos, tíz-húsz év múlva lesznek-e még tévék; kívánom persze, hogy legyenek, mert a tévé nagyon fontos médium – véli. „Létrejön egy áramkör” - interjú Kadarkai Endrével - Libri Magazin. – Viszont azt látni kell, hogy nagyon áttevődött a figyelem, a fiatalok már szinte kizárólag online fogyasztanak tartalmakat, ezért a Youtube és társai sok műsor keltetője lesz a jövőben. " Forrás: Helikon Kiadó A rádiózást azonban továbbra is egészen egyedülálló platformnak tartja.
Erről egyébként több riportalany beszámol, hogy nagyon izgult a műsor előtt, ahol aztán mégis feloldódott, megeredt a nyelve és elmondott magáról olyan dolgokat, amiket máshol még nem, vagy igen, de másképp. Érződik, az alanyok szeretnek a műsorba jönni, noha pontosan tudják, ez mély beszélgetés lesz, itt nem lehet mellébeszélni, kitérni, hümmögni. Olyan persze elhangzik, hogy XY erről most nem szeretne beszélni, ilyenkor ezt Kadarkai tiszteletben tartja és akkor az a terület érintetlen marad, de azt mindenképp megtudjuk, hogy miért, tehát voltaképpen csak megtudunk valamit erről is. A műsor elsősorban a döntésekre, a miértekre, a pszichés mögöttesekre és a karriertörténetek mozgatórugóira, illetve fordulópontjainak magyarázatára fókuszál, de felöleli az élet teljes spektrumát, és a megtervezettségen, az alapos előre szerkesztettségen túl van benne spontaneitás is. A tudatos és a "valami kiderül" aránya pont jó ahhoz, hogy emberi legyen, de a végén mégis kijöjjön az, amit Kadarkai ki akar belőle hozni.
Mindezekhez még az az óriási, manapság cseppet sem elhanyagolható erény is a számlájára írandó, hogy nem vág riportalanyai szavába, és a kérdést sem akarja megválaszolni helyettük. Kiváló a ritmusérzéke, ez párosul egy erős kíváncsisággal. Úgy nyitja meg vendégeit, hogy közben tisztelettudóan tart egy lépés egészséges riporteri távolságot, vagy talán inkább nem is távolságnak nevezném ezt, hanem rátekintési pontnak, ahonnan úgy tud a lényegre kérdezni, tapintani, hogy nem vájkál, nem firtat. Talán az a titka, hogy a riportalany meghatódik, hogy a vele szemben ülő ennyire ismeri az életét, életművét, annak különböző szakaszait, és kíváncsi, hogyan fogja megnyitni, önnön zárkájából kiszabadítani. Kadarkai nem negédes, nem bennfenteskedő, nem alákérdező, viszont tudatos, megfontolt, van egy forgatókönyve, és nem hagyja, hogy kezei közül kikerüljön a gyeplő. Amikor Rudolf Péterrel beszélt a Szavakon túlban, dolgom volt épp, és nem terveztem a beszélgetést meghallgatni. De a dolgom váratott magára, mert Rudolf, akivel már kismillió rutininterjú készült, annyira megnyílt, olyan dolgokat árult el magáról, hogy valószínű maga is meglepődött saját őszinteségén.
Egyébként pedig lassan "körbeér" az interjúalanyokkal, ami, mint mondja, nem baj, de ahhoz, hogy ne váljék unalmassá, mindig jár az esze az újabb és újabb műsortípusokon. "Pont a héten jutott eszembe egy újabb formátum, azt hiszem, hogy ha egyszer véget ér a Világtalálkozó, vagy a másik műsorom, a Szavak nélkül, ez bármelyiknek méltó folytatása lehet. "