Állásidő és munkabér - hogyan alakul - EU-TAX Consulting Kft. Kihagyás Állásidő és munkabér – hogyan alakul Az Mt. szerint állásidő az az idő, amikor nem tesz eleget a foglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben, illetve nem tud annak eleget tenni. A cikkben a munkáltató állásidőre járó bérfizetési kötelezettségének szabályait járjuk körbe, a hozzá kapcsolódó fogalom-meghatározásokkal együtt. Bér és bérpótlék – állásidő alatt Az állásidőre a bérszámfejtés alapbért, illetve ha a munkaidő-beosztás szerint bérpótlékra is jogosult lett volna a dolgozó, akkor bérpótlékot is számol. Ez alól akkor mentesül, ha elháríthatatlan külső ok idézte elő a leállást, az állásidőt. Mivel a foglalkoztatási kockázat a foglalkoztatót terheli, ezért ki kell fizetni a munkabért akkor is, ha (saját érdekkörében felmerült ok miatt) nem tud munkát adni a dolgozónak. Az állásidő nem díjazható, ha a dolgozó miatt nem történik munkavégzés. Például a keresőképtelenség esete ilyen, ebben az esetben táppénz illeti meg a munkavállalót.
Ahogyan csökken a munkáltató "önhibájának mértéke", azaz ráhatása, úgy változnak a kismamák jogai is. Amennyiben a cégben változások történtek (mialatt huzamosabb ideig nem volt jelen a munkavállaló), akkor a hasonló munkakört is el kell fogadni. Amennyiben a struktúra teljesen átalakult, akkor a munkáltató a felmondási tilalom leteltét követően egyszerűen – persze ekkor is megfelelő indoklás szükséges – felmondhat a kismamának. Ezeket a körülményeket a munkaügyi bìróság is esetről esetre vizsgálja. -Köszönöm szépen, e szerint az, hogy egy anyukának – ha nem tudják eredeti munkakörébe visszavenni -másik munkát kell-e elfogadnia, vagy állásidőt kell-e fizetnie számára a munkáltatójának, sok tényezőtől függ, de azt megerősíthetjük, hogy alapvetően minden anyukának, aki visszatér dolgozni a gyermeke 3 éves kora előtt (s ezt időben jelezte), vagy megfelelő munkát, vagy állásidőre járó bért kell, hogy biztosítson a munkáltatója, míg a felmondási védelem vonatkozik rá. A következő alkalommal egy konkrét bírósági ügyet fogunk közelebbről megismerni, ahol egy a munkahelyére visszatérő anyukát alacsonyabb munkakörbe helyeztek, illetve foglalkozunk azzal is, hogy amennyiben jogosultak vagyunk állásidőre járó bérre, azt hogyan, milyen módon kapjuk meg.
Az állásidő viszont teljesen más jogi fogalom, tehát nem azonos a fizetés nélküli szabadsággal. Az állásidő azt jelenti, hogy a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, alapbér illeti meg. Nem jár azonban alapbér, ha az állásidő valamely elháríthatatlan külső okból következik be. Az állásidő önmagában nem függ a felek megállapodásától, hiszen a munka biztosítása a munkáltató feladata és ha ennek nem tud eleget tenni, akkor jön szóba az "állásidő" fogalma. Az állásidőre járó díjazás lehet vitás a felek között, nevezetesen: a koronavírus-járvánnyal összefüggő, a munkáltatói működésben tapasztalható visszaesés miatt felmerülő állásidőre jár-e alapbér, azaz ez elháríthatatlan külső ok-e vagy megfelelő munkaszervezési intézkedésekkel a munkáltató gondoskodhatott volna-e a munkavállalók foglalkoztatásáról? Ebből vélhetőleg a jövőben több jogvita lesz és a bírói gyakorlat fogja kimunkálni az elbírálás elveit. Ugyanakkor a határozott munkajogi álláspont az, hogy ha egy munkáltató azért nem tudja biztosítani a munkavégzés feltételeit, mert jogszabály ilyen jellegű rendelkezést tartalmazott, úgy arra a munkáltatónak semmilyen ráhatása nem volt és nem lehetett, így ilyen esetben fizetetlen állásidőről beszélhetünk.
A m unkaviszonyban előfordulhat olyan helyzet, amikor valamilyen okból a munkáltató nem tud munkát biztosítani, azaz foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, például, mert egy beszállító késedelmesen szállítja az alapanyagokat. Jár-e ilyen esetben bér a munkavállalónak? A választ a Munka Törvénykönyve tartalmazza: a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (ez az úgynevezett állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót az alapbérén felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (például éjszakára van beosztva). Fontos, hogy az állasidőre akkor jár díjazás, ha a munkavállalónak mar beosztott munkaideje volt a kérdéses időszakra. Ennek megfelelően, ha például az áramszolgáltató előre jelzi, hogy egy bizonyos napon nem lesz szolgáltatás, a munkáltató még megfelelő időben gondoskodhat a munkaidő-beosztás megváltoztatásáról, például munkaidő-keretben munkanap helyett pihenőnapot oszt be a szolgáltatás-kimaradással érintett napra.
134. §-a tartalmazza. A szabályozásból kitűnik, hogy a nyilvántartás vezetésének kötelezettsége a munkáltatót terheli, az adatoknak naprakész módon kell rendelkezésre állni, mégpedig úgy, hogy azokból a munkaidő és a készenlét kezdő és befejező időpontja megállapítható legyen. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy bár számos uniós tagállam munkajogában szabályozott és elismert jog, az Mt. nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a munkaidő-nyilvántartásba a munkavállalónak betekintési, illetve másolatkészítési vagy ellenőrzési joga lenne. Máriás Attila az Mt-ben rögzített előírások és a bíróságok által is megerősített ellenőrzési gyakorlat alapján összegezte, hogy a munkaidő-nyilvántartás az alábbi elvek betartása esetén felel meg a követelményeknek: a munkáltatói felelősség elve a teljesség követelménye, az ellenőrizhetőség elve (mind a hatóság, mind a munkavállaló részéről) a naprakészség elve, a hitelesség elve, valamint a munkavégzés helyén tartás követelménye. A munkabér elszámolása A munkáltatót terhelő kötelezettségek közé tartozik a munkabér elszámolása is, amely munkaügyi értelemben tájékoztatásnak minősül, amit írásban kell közölni a munkavállalóval – kezdte előadását dr. Dudás Katalin ügyvéd.
A díjazásban ilyenkor a felek közösen állapodnak meg. Távolléti díj A szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg a munkavállalót, ez nem a felek külön megállapodásán múlik. Szintén nem a munkáltató döntésén múlik, hanem az Mt. szerint jár: kötelező orvosi vizsgálat idején, véradás esetén (legalább 4 óra időtartamra), tanúként való kihallgatás esetén. Betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70%-a jár. Munkáltató kötelezettségszegése Ha a munkáltató olyan kötelezettségszegést hajt végre, amit a munkavállaló kivizsgáltat, akkor a kivizsgálás időtartamáig, maximum 30 napig mentesül a dolgozó a munkavégzési kötelezettség alól, miközben távolléti díjat kap. Külön megállapodás a felek között Az Mt-től eltérő szabály, -például a kollektív szerződés- is rendezhet olyan eseteket, amikor munkavégzés hiányában is jár bérezés. Ha a mértékét külön nem nevesítik, akkor a távolléti díjat kap a dolgozó. Ajánlott azonban egy ilyen eset meghatározásakor a díjazást is meghatározni. Felmondást követő felmentésre távolléti díj A távolléti díj megfizetése munkavégzés hiányában akkor is szükséges, amikor a munkáltató felmondása után felmenti a dolgozót a munkavégzés alól.
Zöldpaprika hozzáadása A lábast lefeded, hogy a cukkini és a zöldpaprika félig megpuhuljon (ez kb. 10 perc alatt megtörténik). Párolás-főzés Rászórod a piros fűszerpaprikát és rárakod a paradicsom darabokat. Piros-paprika hozzáadása Paradicsom hozzáadása Az egészet összekevered. Tovább főzöd még 5 percig. Ha szükséges, utána sózod. Cukkinis lecsó főzése 1 Cukkinis lecsó főzés 2 A kész lecsót üvegekbe mered. Annyira tele legyen, amennyire csak lehetséges. Minél kevesebb levegő maradjon benne a lezárás után. Üvegekbe töltve Az üvegeket lezárod. Üvegek lezárva Fejre állítod őket 10 percre. 24 órára száraz dunsztba teszed – a biztonság kedvéért. Paprika Eltevése Télire. A cukkini és zöldpaprika hozzáadási sorrendje attól függ, mennyire "öreg" a cukkini. Ha már nagyon megkeményedett a héja, akkor a héját távolítsd el. (Ez nem is olyan egyszerű. ) Ha nagyon fiatal a cukkini, hagyd rajta a héját és a zöldpaprika után tedd a lecsóba. Nem baj, ha nem lesz puha a lecsó, mert felhasználáskor még utána főzheted. Elkészítési idő (a dunsztolás nélkül): Előkészítés: 60 perc Főzés: 25 perc Üvegekbe merés, lezárás, száraz dunsztba tevés: 10 perc Összesen: 95 perc Tárolás, felhasználás Szellős, hűvös helyen tárold.
s paprika elrakása (13) ecetes almapaprika elkészítése (13) eros paprika eltevese telire (13) paprika eltevés (13) eros paprika telire (13) ecetes almapaprika receptek (13) pepperoni paprika elrakása (12)
Régen – főleg faluhelyen – nem hiányozhatott a házi készítésű savanyúságok közül. A megadott felöntőlé 2 x 700 ml-es szilvával teli üveg megtöltéséhez elegendő. Érett, de kemény szilvát javasolt üvegbe zárni. Hozzávalók szilva 4 db kicsi babérlevél 10 db szegfűszeg 3 cm-es fahéjrúd 14 db egész bors Felöntőléhez 500 ml víz 1 dl 10%-os erjesztett ecet 100 g cukor 30 g tengeri só Elkészítés A szilvát megmostam: először egy nagy tálban az összeset megdörzsöltem, majd forró folyó víz alatt átmostam. A tisztára mosott üvegeket forró vízzel kiöblítettem. A megfelelő (új) kupakokat kifőztem. Az üveg aljára egy babérlevelet tettem, a szilvákat az üvegekbe rendeztem és felöntöttem forró vízzel. Visszaöntöttem egy mérőedénybe, hogy tudjam mennyi felöntőlére lesz szükségem. Fél liter vizet egy lábasba mértem, beletettem a cukrot, az ecetet és felforraltam. Közben a szilvára elosztottam a fűszereket. A forró levet a szilvákra öntöttem, szinte csurig az üveget. A szilváknak át kell melegedniük, így érdemes ezt a műveletet, akár többször megismételni.