Lefoglalta volna az adóhatóság a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) szegedi intézményének ingóságait – derült ki a közösség elnökének közleményéből. Iványi Gábor elmondta, hogy az intézmény már tavasszal felkerült az adósok listájára, és a helyszínre ki is vonultak a hivatalnokok, hogy az értékesíthető ingóságokat elvigyék, azonban a táblák, a padok nem ilyenek. Az eset újabb példa arra, hogy a főként szociálisan rászoruló családoknak segítséget nyújtó közösség a támogatások hiányában egyre nehezebb helyzetbe kerül.
Ez egy államtól átvállalt feladat, ettől tagadja meg a pénzt a kormány újabb és újabb sanyargatásokkal. Van csalás, van bűncselekmény, de ezt rossz helyen keresik - jelentette ki Iványi Gábor. Azt hangoztatta, a kormányhoz kellene menni és ott kellene igazán vizsgálódni. Magyar evangelium testvérközösség -. Nyomatékosította azt is, a hatóság jelenlévő emberei kifogástalanul viselkednek, semmiféle panasz nem lehet rájuk. – Gyalázatos dolgok történnek ma Magyarországon - jelentette ki a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke. Lapunk másik videóján az látható, amint a NAV helyszínen tartózkodó munkatársa nem hajlandó közölni a sajtó jelenlétében Iványi Gáborral, hogy milyen bűncselekmény gyanújával érkeztek a helyszínre.
Mikor és hogyan kezdődött az a történet, amely elvezetett ehhez a februári naphoz? Hagyjuk most azokat az időket, amikor Orbán Viktor két legnagyobb gyerekét, Ráhelt (1989) és Gáspárt (1992) Iványi Gábor keresztelte meg, vagy azt, hogy Orbán és Lévai Anikó 1986-ban kötött polgári házasságát kérésükre a lelkész 1996-ban részesítette egyházi áldásban. Nem a lelki kapcsolatokat és a világnézeti váltásokat, hanem kizárólag a jogi tényeket próbáljuk időrendben megvizsgálni. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1981 óta aktív vallási közösség Magyarországon. Egészen 2012. január 1-jéig zavartalanul egyházként működött. Ekkor ugyanis a Fidesz-kétharmad vezette országgyűlés hatályba léptette – a két nappal korábban elfogadott – új egyházi törvényt, amelyet utóbb még több alkalommal módosítottak is. Most a NAV csuklóztatja Iványi Gáborékat (a Miniszterelnökség reakciójával frissítve) - Napi.hu. Ez azt jelentette, hogy a "bevett egyházak" kivételével az összes, ide nem sorolt vallási közösség – köztük a MET is – elveszítette egyházi jogállását, kizárólag egyesületként működhettek tovább.
Az intézmények védelmében utcai demonstráció, illetve őrség szerveződött. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, egy intézményben sikerült a szolgáltatónak két gázórát leszerelni eddig, mégpedig a Máv-Telepi Általános Iskola és Gimnázium épületében illetve tornatermében. Mint Iványi elmondta, ez az az iskola, ahová többek között a Hős utcai szegregátumban lakó gyerekek is tanulni járnak. Időközben civilek, pártok és egyházi szervezetek gyűjtést indítottak a MET fenntartásában működő intézmények javára. Index - Belföld - Iványi Gábor: Nem tiltakoznék az ellen, hogy Magyarország fegyvereket szállítson Ukrajnának. Magánszemélyek több mint 60 millió forintot adtak össze, ami a fennálló nagyjából 200 milliós tartozás harmadát fedezné körülbelül. De felajánlott ötmillió forintot a főváros is, illetve kétszer hatszáztizenháromezer forintot adott a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség is. Iványi elmondta, hogy az NKM Zrt. képviselői ezek után keresték meg, hogy kilenc, a MET fenntartásában lévő intézmény részére különleges moratóriumot ajánljanak fel a fűtési szezon végéig. Állításuk szerint a kormánnyal és a minisztériummal nem egyeztettek előzetesen, amire Iványi úgy reagált: "ezt én jóhiszeműen meghallgattam és hümmögtem közben".
video Felére lassulhat itthon a gazdasági növekedés, sokan munkanélküliségtől tartanak Felére lassulhat a gazdasági növekedés, és 9%-ra gyorsulhat az éves infláció a GKI Gazdaságkutató szerint. Ez alapján az idei nyugdíjprémium is oda lehet. A családok egy része visszafogta költéseit és munkanélküliségtől tart a háború miatt. A GKI friss kutatása szerint egy évvel ezelőtti szintre zuhant a fogyasztók bizalma márciusban. Magyar Evangéliumi Testvérközösség | Nők Lapja. A kormány azt írta kérdésünkre: "A háború természetesen veszélyt jelent egész Európára, így hazánk gazdaságára is. " # híradó # orosz-ukrán háború # ukrajna # rtl # gazdaság
A felkelés Bihar várának sikertelen ostromával ért véget, ahol Lőrinc papot is elfogták, majd később máglyán elégették. Mivel a földesuraknak nem volt érdekükben legyilkoltatni a parasztokat, akik értékes munkaerőt jelentettek, a felkelést követő megtorlásban csak a vezetőket ítélték el és végezték ki. Nekik viszont különösen kegyetlen sors jutott – mivel a nemesek szerettek volna példát statuálni, alaposan megdolgoztatták a hóhérok kreativitását. Dózsának először végig kellett néznie, amint öccsét három darabra vágták, majd a fejére izzó vaskoronát tettek – ez a trónbitorlók kivégzésének hagyományos kelléke volt a középkorban –, és alvezéreit arra kényszerítették, hogy fogaikkal saját maguk tépjék szét parancsnokukat. A történelem egyik legkegyetlenebb kivégzési módja: a bronzbika » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Máig él a legenda, hogy Dózsát a kivégzés során izzó vastrónra ültették, ez azonban csupán költői lelemény. Nem is akárkinek a fejéből pattant ki – az elkövető Petőfi Sándor volt, aki A nép nevében című tragédiájában énekelte meg a parasztvezér sorsát. Dózsa György fejére helyeik az izzó koronát.
Máig sem tisztázott körülmények között választotta Bakócz Tamás a kereszteshadsereg vezérévé. Május közepére az országban mintegy 40 000 fős paraszti had gyűlt össze, vezetése alá, azonban szervezési hiányosságok, Bakócz visszakozása, a keresztesháború lefújására tett kísérletek, a nemesek ellenkezése és az akkor uralkodó viszonyok együttesen a felkelés kirobbanásához vezetnek. Dózsa György igazolva a hírnevét sok diadalt arat, és bár az egész országban kitör a felkelés ő csak a keresztes hadsereget irányítja a helyi zavargásokhoz nem volt köze. Bár a felkelők több helyen vereséget szenvednek, ő seregével elfoglalja a Maros menti várak többségét. Egészen a temesvári csatáig (1514 július 15) nem szenved vereséget, itt azonban Szapolyai János erdélyi vajda seregével beavatkozik és nagy csatában legyőzi a felkelőket. Dózsa György és testvére Dózsa Gergely fogságba esik. Dózsa György kivégzése | Tisza – Tarna – Rima mente öröksége. Később tetteiért testvérével együtt kivégzik. A korabeli írások ezt írják Dózsa György kivégzéséről: először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve, meztelenül, lábainál fogva megkötözve saját katonái, akiket közönségesen hajdúknak neveznek, s akiknek cselekedetei annyi sok szörnyűséget hoztak…, fogaikkal széttépték és felfalták.
A feudális elnyomással szembeszegülve az 1572-73-as horvát parasztháború élére állt, de elbukott. Így gyakran vonnak párhuzamot Gubec és Dózsa között. E felkelések a főúri rendszer ellen irányultak, és mindkét mozgalom nagy kárt okozott az arisztokráciának. Gubecet elfogása után Zágrábba vitték, majd vele is büntető koronázási ceremóniát játszattak el. A történetben itt is felbukkan az izzó vastrón, amelyet megint csak szkepszissel kell fogadnunk, viszont a vaskorona és az izzó jogar elképzelhető kellékei lehettek a magyarországi parasztfelkelésre emlékeztető, kegyetlen kivégzésnek. Index - Tech-Tudomány - A kannibalizmus játszotta a főszerepet Dózsa kivégzésében. Halála után Gubecet felnégyelték, testének darabjait pedig Horvátország-szerte közszemlére bocsátották. A hasonlóságok mellett ki kell emelni egy nagy különbséget, ahogy ezt Harai Dénes tanulmánya meg is teszi: Gubec esetében emberevésről vagy emberevő táncról nincs tudomásunk. A történész szerint Dózsa kivégzésének szimbolikája annak ellenére egyedi, hogy az esemény egyes elemeivel már korábban máshol is lehet találkozni.
Szicíliai Diodórosz görög történetíró szerint a mester olyan bika alakú, oldalán ajtóval ellátott bronztartályt készített, amelybe könnyedén be lehetett zárni egy embert. A szerkezetet úgy alakították ki, hogy miközben alulról tűzzel melegítették, a benne gyakorlatilag elevenen megsülő ember hangját az akusztika, valamint a különböző csövek miatt a kívül állók úgy hallották, mintha a bika bőgne és fújtatna. Perillosz az embertelen kivégzőeszközt a szicíliai Akragasz (a mai Agrigento) véreskezű, ám városát gazdaságilag felvirágoztató türannoszának, Phalarisznak ajánlotta fel. A zsarnok maga is elszörnyedt, és úgy döntött, hogy a félelmetes találmány első áldozata maga a feltaláló lesz. Phalarisz – akiről a korabeli szóbeszéd úgy tartotta, hogy éhségét olykor csecsemők elfogyasztásával csillapította – hatalmát 16 éves terrorja után végül egy csapat lázadó döntötte meg, s ezt követően ő is belülről tapasztalhatta meg a bronzalkotás "előnyeit". A legenda szerint a kivégzés végeztével az áldozatok csontjaiból maradt fényes masszát ékszerként is hordták Szicíliában.
A megtorlás emléke még biztosan élt akkor, amikor Dózsa a végvárban szolgált. Az 1514-es, Temesvárott, valószínűleg július 17-én végrehajtott kivégzést érintő eddigi kutatások gyakran említették az 1494-es emberevést, mint az árulók büntetésének tipikus eszközét, de Harai Dénes szerint az 1514-es kannibalizmus szimbolikája ennél bonyolultabb és ezt éppen egy másik, Kinizsihez fűződő történetből lehet levezetni. Antonio Bonfini humanista történetíró narrációjában ugyanis a neves hadvezér már kacérkodott az emberevéssel 1479-ben, a törökök felett aratott kenyérmezei győzelem után is. A történetíró szerint ekkor, a török holttestek között rendezett győzelmi lakomán Kinizsi - aki oroszlánként harcolt az ütközetben - körbetáncolt, szájában egy török holttestével. Harai elemzése szerint ez volt a legyőzött külső ellenség szimbolikus eltörlése a föld színéről, mint ahogy 1514-ben, a tüzes koronával főbűnösként megjelölt Dózsa felfalatása a belső ellenség szimbolikus eltörlése volt. Emellett a 16. század elején Székely Györgyként ismert Dózsa büntetése áttételesen a székely lázadó szellemiség büntetésének is tekinthető.
A bosszúszomjas főurak kulcsszerepet szántak az elfogott hajdúknak ebben a performanszban, mivel - Harai megfogalmazása szerint - a középkor végén úgy tekintettek a rabló, gyilkoló és erőszakoskodó fegyveresekre, mint az országot felfaló kártékony állatokra. Köztük is a marhapásztorból lett hajdúkatonák voltak a leghírhedtebbek, akiknek számlájára vélt vagy valós rémtettek egész sorát írták. Az elfogott lázadókat a majdani szerepük minél látványosabb eljátszása érdekében a kivégzés előtt hosszasan éheztették, és jelentős részük már ezalatt meghalt. Így Dózsa kivégzésének napján már alig tízen lehettek életben és Istvánffy Miklós (1538-1615) történetíró szerint "haloványok és holt-elevenek" voltak. Olyan csontvázszerű alakokként jelentek meg, mint akik a középkori haláltáncokban szerepeltek. Közülük hat-hét fogoly volt hajlandó részt venni a haldokló Dózsa körüli emberevő táncban, amihez a korabeli metszetek tanúsága szerint a kivégzők még zenészeket is szerveztek. Aki pedig nem játszotta megfelelően a szerepét a hajdútánc és a haláltánc elemeit ötvöző emberevő táncban, azt azon nyomban megölték.