De nem lehet minden felelősséget az ő nyakukba varrni: ha az állam gondoskodott volna a megfelelő munkakörülményekről, senkinek a fejében meg se fordulhatna, hogy előállhat olyan helyzet, aminek csak felmondási tilalommal lehet elejét venni. Ha kicsit is valós veszély az egészségügyi dolgozók tömeges felmondása, az csak arról árulkodik, hogy az állam elmulasztotta az Alaptörvényből fakadó feladatát: az egészségügyi ellátás megfelelő megszervezését. Ez esetben a legfőbb dolga az államnak, hogy ezt a mulasztást azonnal bepótolja ahelyett, hogy a dolgozókat bünteti, akik nem felelősek ezért a helyzetért. Emesének jogorvoslati lehetősége sem volt a felmondási tilalommal szemben, ami megakadályozta számára a pályaváltást. FeGyőr: Orbáné a leghülyébb kormány a rendszerváltás óta | Vadhajtások. Egyetlen lehetősége az maradt, hogy az Alkotmánybíróságtól kérje a jogsértő rendelkezés megsértését. Ez sajnos lassú eljárás – az is hónapokig, akár még egy évnél is tovább tart, hogy az Alkotmánybíróság eldöntse, hogy befogadja-e egyáltalán a panaszt. A veszélyhelyzet – reméljük – nem marad ilyen hosszú ideig érvényben.
A szervezet a koronavírus-helyzetre tekintettel nem indít akciót, de letétbe helyezi az önkéntes túlmunka felmondását. Szerintük az igazi problémát nem a műszerek, hanem az egészségügyi dolgozók elégtelen száma okozza majd. A Magyar Orvosi Kamara sajtótájékoztatóján a szervezet elnöke, Kincses Gyula köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, akik életük kockáztatásával állnak helyt a koronavírus-helyzet idején. Alkotmánybírósághoz fordultunk az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma miatt - A TASZ jelenti. Hozzátette azonban: az orvosoknak és nővéreknek nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű védőfelszerelés. Az egészségügy ebben a kiélezett helyzetben is teszi a dolgát, de ugyanezt várják el a kormánytól: nyújtson megfelelő védőeszközöket a egészségügyi dolgozóknak, elsősorban maszkból többet, mert abból kevés van – jelentette ki az elnök. Lénárd Rita alelnök hangsúlyozta, az orvosok korfája magas, 60 évnél idősebb, ezért ők veszélyeztetettebbek. A védőeszközök száma a háziorvosoknál és a kórházi dolgozóknál is elégtelen, maszk sincsen elég, legalábbis erről kaptak visszajelzéseket több helyről.
Minden nyolcadik szakdolgozónál probléma, hogy a vezető bánásmódja megnehezíti a munkáját az egészségügyben. Cserébe, ha megfelelő vezetői magatartást tapasztalna, amelyik elismerést is tartalmaz, maradna. Ebből egyenesen következik, ha az ott dolgozó nem érzi jól magát, az nem csak neki rossz, a betegek is ugyanúgy megisszák a levét – hívja fel a figyelmet Soós Adrianna. 15-20 százalékos munkaerőhiány és nyíló bérolló A mától szabaddá váló felmondás lehetősége időzített bombaként lesz jelen a magyar egészségügyben. Ez abszolút bizonytalanná teszi az ellátások szervezését, amelyek a napokban térnek vissza a megszokott kerékvágásba. Ha a kollégák további öt-tíz százaléka fog most a váltás mellett fog dönteni, az újabb ellátási egység, osztály és rendelés ellehetetlenülését fogja jelenteni – vetíti előre Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. A járvány előtti időszakban a fővárosban és a nagyobb megyeszékhelyeken átlagosan 15-20 százalékos szakdolgozói hiánnyal számolt a MESZK, amely a márciusi és a mostani felmondási hiánnyal összesen akár országos aránnyá válhat a teljes hazai fekvőbeteg-ellátásban.
Boldogkői Zsolt virológus még több szakmában tenné kötelezővé, főként ott, ahol sok emberrel foglalkoznak. Szerinte ha ez sem növeli kellőképpen az átoltottságot, gátolja meg a betegség terjedését, akkor általános kötelezettséget is indokoltnak tartana. Ezt a magyar kormány viszont egyelőre nem támogatja. A Koronavírus Sajtóközponttól viszont azt közölték, elenyésző a szektorban azok száma, akik nem kérték az oltást.
A szakdolgozóhiányt Balogh Zoltán szerint is minden bizonnyal fokozza, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonnyal több lépcsőben megkezdődött az orvosok jelentős bérfelzárkóztatása. Ettől, ahogy megyünk előre az időben, egyre csak mélyül az orvosok és a szakdolgozók bére közti szakadék. Így például egy kezdő orvos, illetve egy kezdő egészségügyi szakdolgozó bére közt végül négy, vagy akár hatszoros is lehet a különbség – húzza alá a MESZK elnöke. Idén márciusban már 5500-an távoztak az egészségügyből A hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság március 2-án, első körben arról tájékoztatott, hogy a 110 ezer állami egészségügyi dolgozó 95 százaléka aláírta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Majd egy nappal később már ennél kedvezőbb adatok jelentek meg, jelezve, hogy valójában 96, 3 százalék, 106 ezer szakember döntött az új egészségügyi szolgálati jogviszony mellett. Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, egyben a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke szerint a hazai egészségügyet nem fenyegeti felmondási hullám, sem tömeges pályaelhagyás.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény az Mt. -től eltérően szabályozza a próbaidőre, az összeférhetetlenségre, a munkaidőre, a szabadságra, a minősítésre, az illetményre és egyéb juttatásokra, a szolgálati elismerésre, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a jogviszony megszüntetésére, a végkielégítésre, a nyilvántartásokra és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat. Az összeférhetetlenség körében rögzíti egyebek között a törvény a további jogviszony létesítésének és más keresőtevékenység folytatásának a tilalmát, illetve a szolgáltatásnyújtás tilalmát ugyanazon személy részére, akinek más jogviszonyban, de ugyanazon betegség tekintetében az egészségügyi szolgálati jogviszony álló személy már szolgáltatást nyújtott. Mindezen szabályozási tárgykörök mellett számos egyéb kérdésben (így például a további alkalmazási feltételek meghatározása, munkaszerződés tartalma, minősítés szabályai, fizetési fokozatok közötti várakozási idő, önkéntes többletmunka, helyettesítés díj stb. )
A Ne higgy a szemének! Netflix sorozat alapjául szolgáló regény. Tisztelt Olvasó! A Ne higgy a szemének! a szerelem sötét oldaláról szól. Arról, hogy megpróbálunk rájönni: ki lehet a másik ember, a szenvedély, a szépség, a szavak mögött. Mert vajon melyikünk őszinte mindenben és mindig, mindenkihez? Főleg ahhoz, akit a legjobban szeret? - Sarah Pinborough Ebben a könyvben semmi sem az, aminek látszik. Louise, a fiatal titkárnő talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, különösen, miután hétfőn a munkahelyén megpillantja új főnökét, Davidet - aki persze nem más, mint a férfi a bárból. És naná, hogy nős. Ami ezután történik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, előbb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromszögben igazából semmi sem szokványos. Felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szereplőt sem - úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illető sorsa miatt, ráébred: nem is őt kellett volna féltenie!
Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszerű, sokszoros díjnyertes romantikustörténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! című regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók. Sarah Pinborough - erő és kecsesség. Egy irodalmi kaméleon! - Neil GaimanPinborough írása élénk és érzelmileg vibráló. Nem tudtam letenni. - Stephen KingTökéletesen kidolgozott karakterek, páratlan írói munka, és egy cselekmény, ami teljes bizonytalanságban tart. A vége pedig úgy fejbe vág, mint mikor a mesében rázuhan egy zongora a nyúl fejére. Engem nem könnyű lenyűgözni, de ez a könyv megtette. - Joanne Harris. A Ne higgy a szemének! egy sötét, hátborzongató hangulatú, letehetetlen könyv, brilliáns befejezéssel. Hamarosan rajongani fogsz Sarah Pinboroughért! - Harlan Coben. Csavaros pszichológiai thriller. A műfaj sokat látott olvasói is csak találgatnak - az utolsó oldalig. - Publishers Weekly.
A nagy áttörése a Ne higgy a szemének! volt, előtte megírt 20 könyvet, de valahogy nem sikerült magának nevet szereznie. Aztán egy nap kitalált egy thrillert, és kitalált egy befejezést hozzá, egy olyan befejezést, amit aztán interjúkban a Marmite-hoz hasonlított. Ahhoz a Marmite-hoz, ami egy végtelenül undorító, de nagyon angol, talán szendvicsfeltét a legjobb szó, egy sötét élesztőkivonat, amit lehet kenyérre kenni, és az emberek vagy ordítva, megszállottan zabálják, vagy látni sem bírják. Itthon lehet kapni brit termékeket forgalmazó élelmiszerboltokban, de ha kóstolás nélkül akarjuk megtudni, hogy milyen érzés lehet bárhogy is viszonyulni hozzá, akkor elég megnézni a Ne higgy a szemének! befejezését a Netflixen. Előreszaladtam eléggé, teljesen feleslegesen, mert mint minden rendes sorozatban, filmben, könyvben, szexben, nem a befejezés a lényeg, hanem az odáig vezető út. A Ne higgy a szemének! pedig bőségesen hagy magának egy kacskaringós utat, hogy megszokjuk a hülyeségeit, és ami amúgy totális bakugrás lenne, azt finom átmenetnek érezzük.
Mondom, nem vesszük észre, hogy bugyog. Ha film lenne, kiröhögnénk, ha kétszer ilyen hosszú sorozat lenne, elunnánk. Így pont olyan, mint egy szórakoztató könyv, egy olyan regény, amit az ember végtelen vonatozások közben szokott olvasni, és ami annyira nem köti le a gondolatait, csak akkor, amikor éppen olvassa. Ez egy dicséret amúgy, mert egy szórakoztató, izgalmas sorozat, ami egyesíti a thrillereket, a szappanoperákat, a párkapcsolati melodrámákat, és még egy pár olyan dolgot, amit nem fogok elmondani. Az út a lényeg. Eve Hewson és Tom Bateman a sorozatban – Fotó: Netflix A Ne higgy a szemének! főszereplője Louise (Simona Brown), az elvált titkárnő, aki a sorozat elején teljesen véletlenül egy bárban találkozik a sármos, de eléggé magának való Daviddel (Tom Bateman), és egy kellemes este után csókkal búcsúznak el egymástól. De hoppá! A nő nem tudja, hogy David nem más, mint az új főnöke, ami mindenféle galibához vezetne a munkahelyén már így is, de még hab a tortán, hogy a férfi nős.
Ebben a könyvben semmi sem az, aminek látszik. Louise, a fiatal titkárnő talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, különösen, miután hétfőn a munkahelyén megpillantja új főnökét, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. És naná, hogy felesége van. Ami ezután történik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, előbb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromszögben igazából semmi sem szokványos. És felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szereplőt sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illető sorsa miatt, ráébred: nem is őt kellett volna féltenie! Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes történet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. És nem hagy nyugodni. Ne higgy ennek a könyvnek! Ne higgy a szereplőknek! Ne higgy saját magadnak se! És történjen bármi, senkinek se áruld el a végét!
Közben Adele szelleme kint várakozott, és mikor Louise kiszállt a saját testéből, ő elfoglalta Louisét. Na a második csavar. Most tudjuk meg mi történt azon az ominózus napon, amikor megromlott Adele és David kapcsolata. Ezt nem találtad volna ki. Ott volt egy fiú ugye a fiatal Adele-lal az intézetben. Adele haza vitte magával a házukba, ahol megismerkedett Daviddel. Nos, valójában az a fiú beleszeretett David-be. Az a fiú tanította meg a fiatal Adele-nak a tudatos álmodást. Kezd összeállni a kép? A fiú kinyírta Adele-t, elfoglalta a testét. Az az Adele, akit a könyv alapján ismerünk, valójában a kiscsávó. A végén pedig ő költözött be Louise testébe és éltek együtt Daviddel, aki végre örült, hogy megszabadult az őrült feleségétől. Itt a vége, fuss el véle.