2015 a Turizmus Magazin a legbefolyásosabb szakembernek választja a hazai turizmus területén, 2015 a Világgazdaság felkért szakértői a 9. legbefolyásosabb magyar üzletembernek választják a Top 100-as kiadványban Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c Gerendai Károly Az év üzletembere (magyar nyelven). privátbankár, 2009. január 26. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8. ) [ halott link] ↑ Michelin-csillagot kapott a Costes étterem (magyar nyelven). Index, 2010. március 16. ) ↑ a b c 1. számú melléklet a 2008. április 22-i személyes díjazási javaslatokhoz (magyar nyelven). Econet pages=7-8, 2008. április 22. Kiderítettük, mennyiért adták el Gerendaiék a Szigetet valójában | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. ) [ halott link] ↑ A Costes kapta a 2009-es Év Étterme díjat (magyar nyelven). Origo, 2010. január 20. augusztus 31. ) ↑ Megnéztük a Costes Michelin-csillagát (magyar nyelven). FN 24, 2010. március 20. [2012. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 16. ) ↑ Michelin-csillagot kapott a Costes étterem (magyar nyelven). ) ↑ Megnyílt a Prestige Hotel Budapest, és benne a Costes Downtown (magyar nyelven).
Gerendai: Nincs, mert az alapítvány szakmai vezetője úgy vezette fel, hogy ez a rajz a kedvence, ezért a végén megkapta tőlem ajándékba. Ön nemesi felmenőkkel rendelkezik, de nem szívesen beszél róla. Miért? Gerendai: Mindig is azt gondoltam, a tetteim számítanak, nem a származásom. Gerendai károly - hírek, cikkek az Indexen. Úgy vélem, akkor is hasonlóan viszonyulnék a közügyekhez és társadalmi felelősségvállaláshoz, ha csak napszámosok lettek volna a felmenőim között. Immár 31 év telt el a tragédia óta, amikor elvesztette az édesanyját... Gerendai: Épp úton volt a szilveszteri ünnepségre a munkahelyére, és egy kereszteződésnél fékezés nélkül rohant bele egy házfalba, majd egy másik kocsi is beleütközött az autójába. Az orvos szakértő szerint infarktusa lehetett. 19 éves voltam. A budaörsi albérletemben hívtak fel a rendőrök, hogy tragédia történt, de a sokk mellett rögtön azt is éreztem, most felnőttként kell viselkednem. Ugyanis feladatomnak éreztem, hogy az akkor még kiskorú húgom sorsát is próbáljam egyengetni. Azt a kettesben töltött szilveszterestét sosem fogom elfelejteni.
A harmadik Music Hungary-n jártunk. 2015. május 14., 15:26 A tematikus helyszínek a fesztiválozók kényelmét szolgálják. Akár TED-előadásokat is hallgathatunk.
2019. július 26., 07:27 Az eddig üzleti titoknak minősített szám megjelent egy céges beszámolóban. 2019. július 2., 23:19 A Sziget egykori főszervezője szerint politikai hangulatkeltés volt azon háborogni, hogy Orbán a Volt Fesztivál nagyszínpadán zavarta haza az oroszokat tízpercenként. A Zöld Pardonból nőtt ki, mára a magyar zeneipar kihagyhatatlan szereplője, amibe Gerendai is beszállt. Az idei szezont 500 ezer látogatóval zárják. 2018. augusztus 10., 11:41 Ötven Michelin-csillagos étternet hívtak meg egy most épülő, mesterséges luxusüdülőszigetre. A Costes az egyetlen, ami a régióból kijutott. 2018. február 18., 08:21 És van egy harmadik esélyes is, így egyáltalán nem biztos, hogy a Sziget-alapító óriássörözős terve lesz a befutó. 2018. Gerendai Károly: Minden egyből összeomlott körülöttem - YouTube. január 19., 09:15 Elvitelre és helyben fogyasztásra is lehetne vásárolni a kézműves sörfőzdék kínálatából a Sziget alapítójának tervei szerint. 2017. augusztus 15., 23:46 A szervezők szerint nem volt a legjobb a zenei felhozatal, tízszázalékos a visszaesés, de azért remélik, hogy százmilliós lesz a bevétel.
Kő Róbert megerősítette azt, hogy a Dorsum a kategóriájában egy nagyon látványos növekedést produkáló cég, és ebben az évben elérheti az 5 milliárd forintos árbevételt. "Lényeges a növekedési ütem is, amit a Dorsum leírt az elmúlt három évben. Évről évre két számjegyű növekedést tudunk elérni árbevételben, profitban, és folyamatosan nő az ügyfélszám is, így új piacok felé is tudunk nyitni. " A fejlesztés nagy része Magyarországon – Budapesten és Miskolcon – folyik, de vannak fejlesztőközpontok Erdélyben, Bukarestben, és Szófiában is. Magyarország, Románia és Bulgária mellett vannak ügyfeleik Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban, Horvátországban és Szlovéniában is. Nemrég a Közel-Keleten, az Egyesült Arab Emirátusokban alapítottak egy helyi free zone vállalatot, a Dorsum azon keresztül működik, így egyre több helyre kerülnek a cég ajánlatai. Ezek mellett egyre több megkeresést kapnak a Benelux államokból, Finnországból, Norvégiából is. Bővebben: Portfólió Kép:
Budapest, 2012. március 23., péntek (MTI) - Kilencven éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a magyarországi nőképzés ügyének kiemelkedő alakja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja: Hugonnay Vilma 1847. Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922) | Nőkért.hu. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit - a fertőzés veszélyétől tartva - naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét - mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott - ékszerei eladásából teremtette elő.
Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. Híres magyar nők - Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő - Montázsmagazin. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség. ) 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. A házasság boldogtalan volt, Vilma sokat maradt egyedül, és a vagyont elkártyázó, párhuzamos viszonyt folytató férj még a néhány tudományos szaklap és az éjszakai gyertyavilágítás árát is felrótta neki. Az esküvő után egy évvel fiuk született, akivel azonban anyja a kor nemesi szokásai miatt nem sokáig foglalkozhatott: anyósa ragaszkodott hozzá, hogy nevelőnőt fogadjanak. Mivel Magyarországon a nők nem járhattak egyetemre, Vilma – fájdalmas döntést hozva: a kis Gyurkát ideiglenesen hátrahagyva – Zürichbe utazott tanulni.
Bár letette a szülésznővizsgát, többször is hangoztatta a törvények helytelenségét, és az előrehaladott gondolkodású orvosi szakma többsége is támogatta őt. 1883-ban megírta A nők munkaköre című értekezését, melyben a munka és a családi élet harmóniáját hirdeti, és az iskolai reformok fontosságát hangsúlyozza, hogy a lányok is ugyanolyan feltételekkel és lehetőségekkel tanulhassanak, mint férfi társaik. Első magyar orvosi es. Emellett részt vett minden olyan szervezkedésben, ami a nők egyenjogúságát tűzte ki céljául. Miután Szilassy Györggyel való házassága zátonyra futott, 1887-ben ismét férjhez ment, ezúttal egy neves vegyészhez és egyetemi professzorhoz, dr. Wartha Vincéhez. 1890-ben a magyar nőnevelés élharcosa, Veres Pálné kérte fel, hogy egészségtant tanítson az Országos Nőképző Egyesület iskolájában, ahol hat éven át tartott előadásokat a ragályos betegségekről, gyermek- és betegápolásról, gyermeknevelésről. Végül 1895-ben jött el számára a megváltás: királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon nők is folytathassanak egyetemi tanulmányokat.
A válás lezárultával összeházasodtak és egy lányuk, Vilma született. Ez a házasság már sikeres volt, férje támogatta őt, noha a támogatás először csak a diploma honosításáért folytatott küzdelemre vonatkozott, nem pedig az orvosi gyakorlatra. Wartha leginkább azt ellenezte, hogy felesége éjszaka is kimenjen beteghez, de végül ebbe is belenyugodott, és inkább elkísérte. Hugonnai Vilma – Az első magyar diplomás orvosnő. Időközben a Mária Dorothea Egyesület memorandumot terjesztett fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amely követelte a nők egyenjogúsítását a tudományos pályákon. Az új kultuszminiszter, Wlassics Gyula már nem állt e törekvések útjába: 1895 decemberében kiadta a rendeletet, mely az orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti kapokat megnyitotta a nők előtt. (Ő nem ellenezte volna a műszaki és a jogi karok megnyitását sem, de Ferenc József ezt már megtagadta, így erre még több mint két évtizedet kellett várni. ) A rendelet harmadik pontja a külföldön szerzett diplomák honosításáról is intézkedett, így Hugonnai Vilma újra beadhatta a kérelmet.
A Hugonnayak nagytétényi kastélya és férje pándi birtoka már idegen kezekbe került, családját neki kellett fenntartania. 1887-ben fordulat történt az életében, férjhez ment Wartha Vincéhez, aki vegyész és műegyetemi tanár volt. Kislányuk született, Vilmának keresztelték. A férj kérésére inkább tudományos, elméleti tevékenységgel próbálta szolgálni embertársait: "A nők munkaköre" című írása után segített németből magyarul megjelentetni "A nő mint háziorvos" című könyvet. Számtalan más írása is jelent meg. Természetesen nem adta fel diplomájának elismertetését sem, és ez 1897-ben meg is történt, Budapesten is orvosdoktorrá avatták. Ettől kezdve hivatalosan is a nők és a szegény betegek orvosa lett. Mit köszönhetünk még neki? Első magyar orvosi -. Lelkes kezdeményezője lett a nők szellemi képzésének, a leánygimnáziumok szervezésének. Tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismérveit. 1914-ben még katonaorvosi tanfolyamot is végzett – ekkor már 67 éves volt -, hogy az I. világháború sebesültjeinek segíthessen.
1880-ban, Hugonnai Vilma kérelme kapcsán az egyetem orvosi fakultásának tanári testülete úgy döntött, hogy sem a nők képességei, sem az orvosi pálya jellege nem indokolja a nők távoltartását. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter Hugonnai Vilmának megadta a rendkívüli engedélyt a tanulmányok előfeltételeként megjelölt érettségi letételére (Vilma harmincnégy évesen, második magyar nőként érettségizett), a diploma honosítását azonban megtagadta. Az orvosnő így ír emlékirataiban: mind a két audientzán, melyekben a kegyelmes Urnál részesültem, hangsúlyoztatta, hogy "a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal" (... ) De meg micsoda alapokon nyúgodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyenleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke. Első magyar orvosi tv. " Addigra férjével végképp megromlott a viszonya, így megindították a válást, ami bonyolult procedúra volt, és két évig tartott. Már külön éltek, amikor a megözvegyült Wartha Vince vegyész-akadémikus az első férfi páciensként felkereste a doktornőt.
Svájcban szűkös körülmények közt élt, nevéből ekkor hagyta el a nemesi y végződést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így Hugonnai Vilma csak szülésznőként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelő kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. Házassága megromlott, válása után másodszor az eozin-mázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, és az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is publikált. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete.