A Forma-1-es legenda, Michael Schumacher ügyvédje elmondta egy német bíróságon, hogy a korábbi világbajnok nem tud járni a 2013-ban síelés közben szerzett sérülése után. Felix Damm a német Bunte magazin ellen indított perben tette ezt a megjegyzést, amely arról számolt be, hogy a 53 éves sportoló tavaly decemberben újra képes volt járni. A magazin egy forrásukra hivatkozva azt írta, hogy a hétszeres világbajnok terapeuták segítségével képes néhány lépést megtenni, és fel tudja emelni az egyik karját. Damm megerősítette, hogy ez pontatlan volt, és hogy Schumacher még szakemberek segítségével sem tud felállni. Sabine Kehm, Schumacher korábbi sajtósa nem sokkal a jelentés megjelenése után kiadott nyilatkozatában visszautasította a jelentés állításait: "Sajnos egy friss sajtóhír miatt kénytelenek vagyunk tisztázni, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint Michael újra tudna mozogni. Az ilyen spekulációk felelőtlenek, hiszen sérülései súlyosságát tekintve igen fontos a magánélete. Forma 1 nemet nagydij eredmények. Sajnos sok érintettben is hamis reményeket táplálnak. "
Megoszlanak a vélemények arról, hogy miért nem ment végül. Hülkenberg a maga 184 centiméterével kifejezetten magas a Forma-1-hez, ebből kifolyólag bármennyire is figyel az étkezésre, nehezebb a riválisoknál, ez pedig sokáig elég nagy hátrányt jelentett a többiekkel szemben, emiatt sem lett volna nyerő húzás a Ferrarinál – ez a hendikep azóta több szabályváltozás miatt is megszűnt. És voltak olyan szóbeszédek is, ami szerint Fernando Alonso nem szerette volna maga mellé. Bármi is állt a háttérben, Hülkenberg sosem került a Ferrarihoz. Maradt neki a Force India, majd – miután Sergio Pérez túlnőtt rajta, a mexikói a dobogós helyeket is gyűjtögette – 2017 óta a Renault, ami attól még azért messze van, hogy komolyabb veszélyt jelentsen a Mercedes, Ferrari, Red Bull hármasra, ugyanakkor mégiscsak a német pilóta eddigi legkomolyabb csapata. A kiesése után összeroskadva üldögélt. Forma 1 német nagydíj. Fotó: HOCH ZWEI / dpa Picture-Alliance És talán fordulóponthoz is ért most a karrierje. Megkapta maga mellé a mezőny egyik leggyorsabb versenyzőjét, Daniel Ricciardót, aki ugyan saját bevallása szerint is nehezen vette fel a ritmust a Renault-nál, de ha csak öt ponttal is, mégis vezet a csapatnál sokkal több tapasztalattal bíró Hülkenberg előtt a házi versenyben.
2018-as német nagydíj Az évad 11. versenye a 21-ből a 2018-as Formula–1 világbajnokságon. Versenyadatok Dátum 2018. július 22.
Chris Cassidy, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jelenlegi parancsnoka szerint a legénységhez érkező legtöbb kérdés nem az űrben zajló izgalmas kísérletekkel vagy különleges élményeikkel kapcsolatos, hanem a vécézéssel – írja az IFLScience. Bár az asztronauta valószínűleg szívesebben beszélne egyéb témákról, azért az űrbeli székelés kérdése is elég érdekes. Az Apollo-missziók elején a NASA nem igazán foglalkozott vele, hogy miként oldják majd meg az űrhajósok a vécézést. A szakértők az első űrrepülést rövidre tervezték, és úgy számoltak, hogy az asztronauta képes lesz visszatartani. Már az egyéni vállalkozók is fordulhatnak a VALI-hoz ⋆. A történelmi felbocsátás azonban órákat csúszott, az első amerikai az űrben, Alan Shepard így kénytelen volt összevizelni magát. A hosszabb utakra a NASA már bevezetett speciális zsákokat, ezek azonban időnként kinyíltak, elszabadultak, ami kellemetlen helyzeteket okozott. Ma már a vécéhelyzet sokat fejlődött, a Nemzetközi Űrállomásra a közelmúltban egy új, 23 millió dolláros berendezést is feljuttattak. Ez vákuumtömlő segítségével kezeli a vizeletet, illetve egy pálca és egy zsák használható az ürülék begyűjtéséhez.
Hogy mit is kéne csinálnia a legénység tagjainak a gyorskötözővel és a nyugtatóval, az eléggé magától értetődő, és feltehetőleg megegyezik azzal az eljárással, amit a NASA az űrállomásra dolgozott ki hasonló helyzetekre. Az Associated Pressnek 2007-ben sikerült megszereznie az amerikai űrügynökség erre vonatkozó dokumentumait, ami szerint ha egy asztronauta beszámíthatatlanná válik az űrállomáson, akkor a társainak Duct Tape ragasztószalaggal össze kell kötöznie a csuklóját valamint a bokáját, ezután egy gumikötéllel le kell kötözniük, és ha szükség van rá, akkor be is kell nyugtatózniuk. A dokumentum arra is kitér, hogy eközben az asztronautának el kell magyarázni, hogy mindez az ő biztonsága érdekében történik. Asztronauták az urban decay. Az űrállomáson szolgálatot teljesítő azstronauták esetében erre kevés az esély, mert bár a missziók ma már kivétel nélkül fél évig, vagy annál is hosszabb ideig tartanak, az űrhajósok kéthetente beszélnek egy pszichológussal, így időben kiderülne, ha valakinek súlyosabb problémái lennének.
Az űrben másodpercenként hárommillió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak kétmillió. Szerencsére a szervezet kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták odafönt. Azt azonban nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok. A cikk az ajánló után folytatódik Vashiányban szenvedsz? Asztronauták az űrben urben dictionary. A Vashiány teszt a ferritin (vas megkötésére szolgáló fehérje) kimutatására szolgáló immunológiai gyorsteszt, amelyet otthon, kényelmesen, bárki el tud végezni 10 perc alatt, egyetlen vércsepp segítségével. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik. Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma - közölték. Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin - többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt - hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át.
Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez. Hihetetlen sebességgel pusztítja az űrutazás az asztronauták vörösvérsejtjeit | hirado.hu. "Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt" - mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, azonban visszatérve, az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje.
Közismert tény, hogy a világűrben a gravitáció nulla. Ez azt jelenti, hogy nincs fent és lent. Hacsak nem kapaszkodik valami lerögzített tárgyba, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége szabadon lebeg. Lássuk, hogy boldogulnak a hétköznapokban! El tudják végezni a mindennapi élet megszokott műveleteit? Borotválkozás Igen, de óvatosnak kell lenni. Senki sem szeretné beszippantani valaki más lenyírt borostáját, vagy egy nagy csomó szakállat kapni a szemébe. A Philips már az Apollo 11 idejében felismerte a problémát, s olyan villanyborotvát fejlesztett ki, ami beszippantja a levágott szőrszálakat. Ha minden igaz, a MoonShaver a világűrbe is elkísérte Neil Armstrongot és társait. Fogmosás Igen. Élet+Stílus: Így pizzáznak az űrben az asztronauták | hvg.hu. Nyomjon ki egy golyóbisnyi vizet a vizesüvegből, tartsa bele a fogkefét, hagyja, hogy a rostok felszívják a vizet, majd a maradék vizet nyelje le. Nyomjon a nedves fogkefére egy kis fogkrémet, majd lásson hozzá a sikáláshoz. Hogy miért csak kicsit? Azért, mert ha végzett a sikálással, mindent le kell nyelnie, ami a szájában van.
Eszedbe jutott-e a mai kávé-szendvics kombó mellett, hogy vajon a fejünk felett röpködő szegény űrhajósok mit is reggelizhetnek az űrállomáson? Nem? És az űrjégkrémről hallottál már? A krónikák szerint a szovjet German Titov volt az első földi űrhajós, aki történelmi tettként először evett bármit is az űrben. Asztronauták az űrben urben ag. No persze ne pirogra és vodkára tessék gondolni, az első időkben ugyanis még a püré volt a menő: húspüré, esetleg csoki- és almaszósz – hát mit mondjak, nem valami változatos. A pürék aztán igen gyorsan kimentek a divatból, ugyanis az állaguk elég távol állt attól, amit mi itt a Földön általában az élelmiszerekről gondolunk. A néhány órát űrben töltő asztronauták még csak lenyelték a békát (vagyis a pürét), de a hónapokra bővült űrtartózkodást már tényleg nem lehet holmi bébi papival megoldani. Az étkezésnek ugyanis nem csak a kalória bevitel a célja, hiszen az étel minősége és változatossága hosszútávon komolyan befolyásolja az űrállomáson uralkodó általános közhangulatot, és az bizony igen fontos tud lenni (lásd a vonatkozó űrgyilkolászós mozifilmeket).
Sci-fi filmek visszatérő eleme, hogy a legénység egyik tagja beszámíthatatlanná válik az űrben. Bár nem tudunk róla, hogy a valóságban ilyesmi valaha is megtörtént volna, az azért nem véletlen, hogy az Inspiration4-misszió asztronautáinak a felszerelése között gyorskötözőt és nyugtatót is találhatunk. A SpaceX csütörtök hajnalban indította útjára a küldetést, amelynek keretében négy civil űrhajós három napot tölt el a Föld körül keringve egy Dragon űrkapszulában. Jared Isaacman és társai azonban az űrutazás eddigi kereteinek kiszélesítése mellett a saját határaikat is feszegetik, hiszen egy mindössze 8, 1 méter magas és 4 méter átmérőjű dobozban vannak összezárva, ami nagyjából olyan érzés lehet, mintha három napra bezárnának egy fürdőszobába három másik emberrel. "Az űrrepülés során az űrhajósok napokra, hetekre vagy akár hónapokra be vannak zárva egy szűk térbe, ugyanannak a néhány embernek a társaságában. Nem tudnak úgy zuhanyozni vagy vécézni, ahogyan azt megszokták. Ahhoz, hogy aludni tudjanak, be kell kötniük magukat.