A strandfürdő számára termálvíz után kutatva bukkantak rá... Bánya tó - Székesfehérvár Az egykori "öngyilkosok tava" 1917-ben váratlanul jött létre. A magas sziklafalak között működő kőbányát egyetlen éjs... Sóstó természetvédelmi terület - Székesfehérvár A Sóstó és környéke a székesfehérváriak kedvelt üdülő-pihenő helye. Módszeres fejlesztése a XIX. században kezdőd... Görkorcsolya Park, King City Skatepark - székesfehérvár székesfehérvár A téli holtidő elteltével a Bregyó közben az önkormányzat jóvoltából 2006-ban épült meg a KING CITY SKATEPARK névre k... Petőfi szobor - székesfehérvár Székesfehérváron, a buszpályaudvarral szemben, a Géza Nagyfejedelem téren áll 2004 óta az új Petőfi szobor. A kör alak... János vitéz park - székesfehérvár Székesfehérváron a Piac tér és a Sütő utca közötti területen, jött létre a János vitéz park. A legjobb fehérvári kirándulóhelyek. A csaknem egyhektáros... Mátyás király emlékmű - székesfehérvár A Mátyás király-emlékmű Székesfehérvár Fő utcáján Melocco Miklós (1935-) szobrászművész műve, a király halálána... Magyar Király Szálló - székesfehérvár A szálloda Székesfehérvár belvárosában, a sétálóutca elején található.
század második felében kialakított barokk-rokokó stílusával a város... Órajáték - Székesfehérvár Az órajáték figurái a magyar történelem legendás személyiségeit korabeli ábrázolások nyomán jelenítik meg. Az alkot... Aranybulla emlékmű - Székesfehérvár A hagyomány szerint ezen a helyen hirdette ki II. András király nevezetes törvénygyűjteményt 1222-ben. Az Aranybulla a neme... Csók István Képtár - Székesfehérvár 1955 óta a Szent István Király Múzeum időszaki kiállítóhelye. Kirándulóhelyek Mór környékén: Gaja-völgyi Tájcentrum - Mormost.hu - Város és környék. Itt rendezték meg 1963-ban a művészettörténeti és kult... Csitáry G. Emil uszoda és strandfürdő - Székesfehérvár Az 1990-ben átadott, nagyméretű, versenyzésre alkalmas városi uszoda 600 fő befogadására alkalmas öltözőrendszerrel ren... Országos Alumíniumipari Múzeum - Székesfehérvár A Magyar Alumíniumipari Múzeumot 1971-ben létesítették Székesfehérváron. Eredetileg az alapító Székesfehérvári Könn... Tác-Gorsium A Gorsium Régészeti Park a székesfehérvári Szent István Király Múzeum részeként működik a Tác község határában l... Vörösmarty Színház Magyarország legújabb és egyben egyik legrégebbi színháza nyitotta meg kapuit 2005 decemberében: az 1874-ben felavatott sz... Palotavárosi Skanzen Az egykor rácok által lakott terület ma szabadtéri múzeumutca.
A legjobb fehérvári kirándulóhelyek 2019. március 28. A jó idő meghozza a kedvet a szabadtéri programokhoz. Székesfehérváron ráadásul szerencsések vagyunk, mert karnyújtásnyira több lehetőség is adódik, akár néhány órás kikapcsolódásra, kirándulásra, akár egész napos időtöltésre. A szürke téli napok után legtöbbünk ki van éhezve a napsütésre, a friss levegőre, a madárcsicsergésre és az éledező természet friss, édes illatára. Egy kiadós, egész napos kirándulásra persze nem mindig van idő és lehetőség, ám akár egy-két óra a szabadban is csodát tesz az ember testével-lelkével. Az öt legjobb tanösvény Székesfehérvár környékén. Székesfehérváron szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a városon belül és a város mellett is van lehetőség sétálni, kirándulni, kikapcsolódni, leereszteni a zöldben, akár egy hétköznap délután is. Sóstói Természetvédelmi Terület és Látogatóközpont Székesfehérvár legújabb és egyik legkomplexebb közösségi tere nemcsak kirándulási lehetőséget kínál. Bár már maga, a közel 20 000 négyzetméternyi zöldfelület, a sétautak, a tanösvény, az interaktíva madárles is különleges és megunhatatlan programot kínál, a stadion mellett kialakított pihenő- és játszótér igazi közösségi paradicsommá vált.
A város egyik díszeként tarthatjuk számon, hiszen a két épülettömbből ... Koronás kút - Székesfehérvár Székesfehérváron a hangulatos Liszt Ferenc utca macskaköves útján sétálva, a Lépcső utca feljárata előtt csodálhatjuk... Református templom - Székesfehérvár A székesfehérvári Öreghegyen található Református új templomot 1994 szeptemberben szentelték fel. A székesfehérvári re...
A Székesfehérváron található Bory-vár a város egyik kedvelt turisztikai attrakciója, a látványos külseje miatt népszerű úti cél. A héttornyú vár legmagasabbika a Csúcstorony, ahonnan a városra nyílik panoráma, de szép időben a Bakony és a Vértes vonulatai is jól láthatók. Habár a vár épületébe nem, az épületen kívüli területre kutyával is be lehet lépni. Bory-vár látnivalói Székesfehérvár Fejér megye székhelye, jelentős történelmi múlttal rendelkezik, és méltán emlegetik a királyok városaként. Kiváló elhelyezkedése miatt nem csak az ipari beruházások számára vonzó, turisztikai látnivalói miatt egyre több látogató keresi fel. A város főterén található Országalma mellett a Bory-vár a legfelkapottabb látnivaló, egyben a város fontos szimbóluma. A Bory-vár története dióhéjban A Bory-vár Székesfehérvár külterületi részén, az Öreghegy városrészen, a Máriavölgyben található, a tulajdonosa Bory Jenő 1912-től kezdett építeni a saját tervei alapján. A szobrász és építőmérnök a munkásságával művészi álmait kívánta megvalósítani és a hitvesi szeretnek kívánt adózni.
Az album dalai [ szerkesztés] A hetedik nap - 3:29 Sokkból sok - 3:48 Visszük a súlyt - 4:27 Jobban kell majd szeretnem - 4:44 Kiveszem az agyad - 3:23 Testvérem voltál - 5:33 Repülj csak szabadon - 4:24 Nincs replay - 2:59 Tiltsák már be a szerelmet - 4:12 Magas vagyok - 4:08 Kérdések nélkül - 3:25 A dalok szövegét Horváth Attila írta.
Bővebb ismertető "Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket, kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában. A hetedik nap történetei megeshettek volna nemcsak a tizenhatodik században, ahol a regény játszódik, de akár az antik világban, akár a huszonegyedik században. Azért helyeztem alakjaimat a tizenhatodik századba, mert az akkori világ ismerős lehet a mai olvasónak: harcok, gyűlöletkeltés, tömeges menekülés, vallási ellentétek: vasvilág. Otthon érzem magam ebben a korban. " Sándor Iván regényében embertömegek kényszerülnek Európa különböző pontjain otthonukat elhagyni. A háborúk egyik központjából, a németalföldi Leidenből két fiatalember, Thomas és Jensen, és egy lány, Eliz, más-más okból és céllal indul el. Sorsuk keresztezi egymást. Egy színész csapattal vándorolnak európai útjain. A hetedik nap a folyamatos kelepcehelyzetekben, választási kényszerekben, az emlékek megőrzéséért folytatott küzdelmeikben ábrázolja őket. Az olvasó velük együtt járhatja be a távoli, de napjainkhoz is szóló felismerésekig vezető útjaikat.
Az ötödik és hatodik körben az úri paripa már nem tudta megelőzni a paraszti lovat. A hetedik körben a paraszti lő előzte meg az úri paripát. Nemcsak megelőzte, hanem amint elrohant mellette, meg is kérdezte: - Mi az, mi történt, kedves komám, miért engedsz engem előre? - Valami eszembe jutott, alaposan végig akarom gondolni úgy, ahogy illik - felelte az úri paripa. A nyolcadik kör után az úri paripa letért a versenypályáról, a földre vetette magát, és rúgkapálni kezdett. A paraszti ló megkérdezte: - Valami bajod van, komám? - Egy bögöly szúrja a hátamat. Úgy megcsípett, hogy fullánkja a csontomig hatolt. Mindjárt elzavarom, aztán újból beállok a versenybe, futja az időmből. - Az biz igaz, az időből futja - bólintott rá a paraszti ló, és tovább futott. Mialatt a tizedik kört futotta, az úri paripa szégyenkezve bódorgott a bokrok között, és a füvet csipegette. - Mi az komám, talán már itt az ebédidő? - kérdezte a paraszti ló. - Dehogy, dehogy, csak felszállt a köd, és megéheztem. Pihenj te is egy kicsit, komám, hosszú még az idő reggelig, ráérünk, még kedvünkre kiszaladgálhatjuk magunkat - magyarázkodott az úri paripa.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Előző oldal: A szarvas, a farkas meg a medve « » Következő oldal: A csodatevő daráló Az úri paripa meg a paraszti ló Észt népmese: Valamikor régen nagy barátságban élt az úri paripa meg a paraszti ló. Bárhol is találkoztak, mindig szívélyesen köszöntötték egymást. Ha meg idejük engedte, beszédbe elegyedtek, és olyan jól beszélgettek, hogy mindig hirtelen múlt el az idő felettük. Egyszer azonban úgy esett, hogy az úri paripát elfogta a kevélység, és nagy hangon dicsekedni kezdett: - Mondd csak kedves testvérem, hogy bírod te ezt az alantas munkát? - kérdezte a paraszti lótól. - A szekeret húzod, az ekét vonszolod, máskor meg a boronába fognak, csak úgy folyik rólad a veríték. Végy példát az én életemről! Én bizony előkelő módon élek. Zabot eszem, és csak előkelő urakat viszek. Nézd, milyen karcsú és szép a lábam, hogy ragyog a patám a tisztaságtól! Csillog-villog a szőröm, délcegen emelkedik a nyakam, homlokomon csillag fehérlik. Ugye, milyen szép vagyok?
Értékelés: 7 szavazatból Két család élete telik immár 30 éve az olthatatlan gyűlölet és rémület légkörében. A Jimenez és Fuentes famíliák közötti háborúskodás egy balsorsú szerelmi kapcsolattal kezdődött, melyet a családtagokra halált és bebörtönzést hozó bosszú követett. Most, három évtizeddel később, a tinédzser Isabel Jimenez szemszögéből figyelhetjük meg az eseményeket. A lány már a szülei és a Fuentes testvérek között folyamatosan fel-fellobbanó viszálykodás légkörében nőtt fel. És most az erőszak új hulláma fenyeget kitöréssel... Bemutató dátuma: 2005. december 29. Forgalmazó: Másképp Alapítvány Stáblista: