Akár hazánk növényvilágát szeretnénk megismerni Magyarország legnagyobb arborétumában, akár csak egy kényelmes, pihentető sétára vágyunk ámulatba ejtő környezetben, a vácrátóti botanikus kert ideális választás. Érdemes a család apraja-nagyjával felkerekedni, és bejárni a park hangulatos útjait. A vácrátóti Nemzeti Botanikus kert napjaink egyik fajokban leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. A nagyjából 200 éve létrehozott park műemlék- és természetvédelem alatt áll. Andaloghatunk a területet kettészelő patak felduzzasztásával keletkezett tavak partján, felfedezhetjük a hidakkal, alagúttal tarkított zegzugos ösvényeket, a fák között megbújó műromokat és a kastélyt; mindezt a dús növényzet évszakonként változó pompájába öltözve. Tavasztól őszig a rózsakert finom illata és kavalkádja csábít maradásra, a rendszertani gyűjtemény "szigetecskéin" pedig nemcsak a számtalan különféle virág szirmai kápráztatnak el minket, hanem a körülöttük szorgoskodó méhek, lepkék, hernyók, bogarak zsongása is.
13:45-től Sétavezető: Fráter Erzsébet – Biológus, a Növényrendszertani gyűjtemény kurátora. Fontos információ: a séta létszáma korlátozott, Kert a köbön Fesztivál Kultúra – Ökológia – Botanika: a háromdimenziós Nemzeti Botanikus Kert Az Ökológiai Kutatóközpont tavaly életre hívott egy unikális tudomány-kommunikációs eseménysorozatot, a Kert a köbönt. Kultúra, ökológia és botanika egy kúria teraszán, a Nemzeti Botanikus Kertben. Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy hozzánk tartozik az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye, egy romantikus tájképi kert, mert úgy gondoltuk, hogy ez a természetes és inspiratív tér a legjobb helyszín lenne arra, hogy az ökológiai tudásunkat átadhassuk a nem szakértő nagyközönségnek, tücsökciripelés és madárcsicsergés közepette, a nagy platánok és kétszázéves tölgyek alatt. Fontos küldetésünk, hogy a tudományos kutatás mellett ökológiai érzékenyítést vállaljunk, hiteles szakértők megszólításával valódi tudást adjunk, közben szórakoztassunk és feltöltsük a vendégeinket élményekkel: tudósok beszélgetésével, nagyszerű koncertekkel, kertmozival, könyvbemutatóval, természetművészeti kiállítással, tudományos túrákkal és egy kis ökológus piknikkel.
Botanikus kert A nemzetközi hírű Vácrátóti botanikus kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. Gróf Vigyázó Sándor 1872-ben építette meg kastélyát a község közepén és létesített körülötte kb. 30 ha-os angol parkot. Az építtető fia örökös nélkül halt meg 1928-ban és ekkor – apja végakarata szerint – a Magyar Tudományos Akadémia kapta meg a kastélyt és a parkot. Az Akadémia akkori szervezeti felépítése és pénzügyi helyzete nem tette lehetővé a kert fenntartását, az örökhagyó végakarata szerint. Egy rövid ideig visszakerült oldalági rokonához, aki 1936 őszén eladta a kastélyt és a parkot Debreczeni Sándor pesti ügyvédnek. A II. világháború alatt és különösen után is sokat károsodott a kert, nem volt gazdája. Csak a földosztást követően, 1946 májusában kapta meg az Országos Természettudományi Múzeum, hogy botanikus kertet és növénykísérleti állomást létesítsen.
Minden évszak más érdekességeket tartogat – sőt havonta tematikus sétával várják a látogatókat, amihez akár otthon is kinyomtatható térkép és tudnivalók alapján fedezhetjük fel az adott időszak jellegzetes, legszebb példányait. Interaktív kiállítótérben ismerkedhetünk a berkenyével és az erdővel, ahol a kisgyerektől a nagymamáig minden családtag bevonódik a természettel való ismerkedésbe. Aki sziklakertet tervez, szebbnél szebb ötleteket meríthet az óriási bemutatóból. A pálmaházat esőerdei hangulatban fedezhetjük fel, a kaktuszházban pedig a pozsgás-bökős növényeket tanulmányozhatjuk. Ha nyitott szemmel járunk a parkban, jó néhányat felfedezhetünk az itt élő 62 féle madár, 73 féle puhatestű és 22 különböző halfajta közül. A 27 hektáros terület bejárására érdemes egy teljes napot szánni. Az utak mentén számtalan padnál tarthatunk pihenőt, de a Trópusi-háznál, a Vízimalomnál és a Ferenc-halomnál akár még piknikezhetünk is az asztaloknál. Büfé ugyan nincs, de kávé- és üdítőautomatát találunk a területen.
Ez a szám sajnos részben annak is köszönhető, hogy nálunk az uniós átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Míg mondjuk Olaszországban vagy Franciaországban átlagosan 83 évig élnek az emberek addig nálunk 76 évig. A 65 év felettiek aránya a lakosságon belül 2020-ban (%) Olaszország 23, 2 Görögország 22, 3 Finnország Portugália 22, 1 Németország 21, 8 Bulgária 21, 6 Horvátország 21, 0 Lettország 20, 5 Franciaország 20, 4 Szlovénia 20, 2 Észtország 20, 0 Svédország Csehország 19, 9 Litvánia Magyarország Dánia Spanyolország 19, 6 Hollandia 19, 5 Belgium 19, 1 Ausztria 19, 0 Románia 18, 9 Málta 18, 5 Lengyelország 18, 2 Szlovákia 16, 6 Ciprus 16, 3 Luxemburg 14, 5 Írország 14, 4 Forrás: Eurostat A 65 év felettiek aránya az uniós régiókban
A katonák az ország több városában támogatják a rendőrök munkáját és a kórházakban tehermentesítik az egészségügyi dolgozókat. " Az újraindítást csak fokozatosan és akkor tudjuk megkezdeni, ha 2, 5 millió ember be lesz oltva " – emelték ki, hozzátéve, hogy akkor is csak fokozatosan. A járványból egyedül a védőoltás jelenti a kivezető utat. A harmadik hullám kezdete óta újabb egymillióval nőtt a regisztráltak száma, de még így is sokan vannak, akik nem jelentkeztek. 65 év felettiek száma magyarországon 2021. Az időseket különösen kérik, hogy aki még nem tette meg, regisztráljon a védőoltásra a honlapon – írták a közleményben. Hozzátették, hogy azok a regisztráltak, akik még oltásra várnak, ellenőrizhetik, hogy regisztrációjuk milyen státuszban van. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egy internetes felületet nyitott erre a célra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány rendkívül intenzíven terjed, a brit vírusmutáns több embert képes fertőzni, ezért az általános higiénés szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen. Az operatív törzs és az oltási munkacsoport módosította az oltási stratégiát, hogy minél előbb minél több ember kapja meg az első oltását – írták.
Ahogy a portál írja, az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételének, az egészségügyi és tartós gondozási rendszer rossz állapotának, vagy az időskori elszegényedésnek a problémája. Nem is szólva az olyan, még hosszabb távú célokról, mint a nyugdíjasok életminőségének javítása. Szakértők szerint is érdemes lenne rendszerszintű megoldásokat keresni az eseti tűzoltás helyett: az idős korosztályt érintő problémák ugyanis összefüggenek, egymás hatását erősítik. A jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban. Megfigyelhető viszont, hogy hazánkban a helyzet évről évre lassanként romlik. A szakemberek régóta keresik a megoldásokat, viszont főként részterületenként: a nagy egészről ritkán esik szó. Pedig ezek mind összefüggő kérdések, hiszen például egyértelmű, hogy az idősebb korosztály elszegényedése és az általános egészségi állapota hat egymásra - minél többe kerülnek a gyógyszerek, egészségfenntartás, annál szegényebb, illetve minél szegényebb, annál egészségtelenebbül étkezik, kevesebb pénzt tud fordítani az egészségére.