2022. február 16. 14:25 Murányi Gábor "A kormány átalakítását tervszerűen hajtottuk végre. A kezdeményező a kommunista párt volt: első lépésként a sajtóban megbírálta – teljesen szakmai szempontból – az egyik kommunista minisztert, a közlekedés- és kereskedelemügyi minisztert, mire másnap, a pártvezetőség határozata alapján ez az elvtárs lemondott. Így mutattak példát a kommunisták" – számolt be 1945 augusztusában a magyar kommunisták második embere (nem mellesleg a lemondatott közlekedési miniszter helyére beült) Gerő Ernő egy bizalmas moszkvai eszmecserén elvtársainak. Fordítás 'Dálnoki Miklós Béla' – Szótár holland-Magyar | Glosbe. A Szovjet Kommunista Párt nemzetközi tájékoztató osztályán tartott szűk körű tapasztalatcserén Gerő ismertette azokat a praktikákat, amelyekkel úgymond biztosították a horthysta tábornok, dálnoki Miklós Béla miniszterelnök irányította Ideiglenes Nemzeti Kormányban "a demokratikus erők többségét". Vagyis megalakulása után fél évvel a 12 fős kabinet felét, mint mondta, "különösebb lárma nélkül" lecserélték. Árulkodó freudi elszólás Lárma nélkülinek ugyan aligha nevezhető a közellátási miniszter, vitéz Faragho Gábor furmányos eltávolítása, vele kapcsolatban azonban sokkal inkább az a meglepő, hogy egyáltalán miniszter lehetett a "felszabadult" Magyarországon, ahelyett, hogy az 1944-es deportálási akciót végrehajtó csendőrség altábornagyi rangú katonai felügyelőjét a vádlottak padjára ültették volna.
Dálnoki Miklós Béla régi székely lófő nemesi eredetű családból származott. 1907-ben a Soproni Honvéd Főreáliskolában érettségizett, ettől fogva használta hivatalosan Dálnoki előnevet, majd kimagasló eredménnyel végezte el a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát, a háború után pedig a vezérkari hadiakadémiát. 1910-ben avatták huszártiszt hadnaggyá. 1921 és 1925 között beosztott őrnagy a Honvédelmi Minisztériumban. 1940-ben kinevezték az I. gyorshadtest élére. 1944. augusztus 1-jétől Horthy kormányzó kinevezte az Északkeleti–Kárpátokban állomásozó 1. magyar hadsereg parancsnokává. Már hadsereg-parancsnoki kinevezése előtt, majd a fronton világossá vált előtte, hogy Németország elvesztette a háborút. Dálnoki miklós béla bartók. 1944. október 16-án Ökörmező térségében szűkebb törzsével átment a 4. Ukrán Front parancsnokságára. Átállása után megpróbálta szembefordítani az 1. magyar hadsereget a németekkel. Intézkedést adott ki "az orosz hadsereggel való ellenségeskedés megszüntetésére és a német elleni harc megindítására", de mindössze húszezer magyar katona és tiszt ment át szovjet oldalra.
November elején Moszkvában csatlakozott a magyar fegyverszüneti küldöttséghez. Részt vett a kormányalakítási tárgyalásokon. Szovjet kezdeményezésre és némi vonakodás után vállalta, hogy irányítja a felszabadított magyarországi területeken felállítandó ideiglenes kormányt. december 16-án a Debreceni Nemzeti Bizottság párton kívüli képviselőként delegálta az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A koalíciós pártok megegyezése után az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökévé választotta, amely tisztséget 1945. november 15-ig töltötte be. Dálnoki miklós belajar. Mérsékelt politikusnak számított, ellenezte a radikális változásokat s a Magyar Kommunista Párt növekvő befolyását szerette volna visszaszorítani, ugyanakkor támogatta a földreform végrehajtását, a politikai szabadságjogok helyreállítását s a parlamentáris demokrácia intézményeinek a kiépítését. 1945. november 4-én – a nemzet érdekében miniszterelnökként kifejtett munkásságáért, a megbecsülés jeleként – külön törvény alapján úgynevezett közéleti személyként került újra a nemzetgyűlésbe.
Faragho Gábor (1890-1953) altábornagy, a moszkvai fegyverszüneti delegáció vezetője Hogy Faraghónak mindebben milyen szerepe és felelőssége volt, arról még lesz szó, az bizonyos, hogy 1944. szeptember 27-én Horthy – ismét soron kívül – vezérezredessé nevezte ki. Az előléptetést ezúttal az indokolta, hogy a kormányzó őt bízta meg a szovjetekkel való titkos fegyverszüneti tárgyalások lefolytatására. A Faragho vezette háromtagú delegáció – a tagok: Szent-Iványi Domokos "rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter" és Teleki Géza egyetemi professzor (a németellenségét öngyilkosságával úgymond bizonyító Teleki Pál kormányfő fia) – október 3-án kalandos körülmények között jutott el Moszkvába, és ott csak Sztálinnal óhajtott egyezkedni. A legmagasabb rangú szovjet politikus, aki fogadta őket, Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos volt, ő azonban nem tárgyalófélként, hanem pattogó szavú katonaként adta a trió értésére, hogy a feltételeket a győztesek diktálják. Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. B kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997) | Könyvtár | Hungaricana. A küldöttség október 11-én, vállalva a németekkel való azonnali szembefordulást, aláírta a kapitulációval felérő megállapodást.
Splényi István 1944 előtt kormányfőtanácsos, a Külkereskedelmi Hivatal igazgatója volt. 1944 tavaszán a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, a miniszter helyettese lett. 4 Dr. László Géza 1944 közepéig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban miniszteri osztályfőnökként államtitkári feladatkörben ellenőrizte az elnöki, a kereskedelmi és ipari közigazgatási ügyek, valamint az idegenforgalmi szakosztály felügyeletét, 1944 júniusában kapta meg az államtitkári címet. ' Markos Olivér (1888-1966) jogász, 1943 áprilisától 1944 augusztusáig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium tisztviselője, államtitkári megbízással, 1944. október 16-ig kereskedelemés közlekedésügyi miniszter volt. Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, hadseregparancsnok, 1944. Hetek Közéleti Hetilap - Dálnoki Miklós Béla és a zsidó vagyon. augusztus 29-től október 15-ig miniszterelnök volt. 617 Next
A megállapodás az volt, hogy abban a pillanatban, amikor a következő tartalmú távirat érkezik az első és második hadsereg parancsnokságához: "1920 március 1-i rendelet végrehajtandó" - abban a pillanatban, amikor ez a távirat megérkezik, a két hadsereg nyomban arcvonalat változtat és harcolni kezd a németek ellen. Erről a tervről tudott Vörös János, a vezérkar akkori főnöke, Faraghó Gábor, a csendőrség akkori főfelügyelője és Kuthy László vezérőrnagy is és annak végrehajtására maguk is minden előkészületet megtettek. A katasztrófa az volt, hogy ez a távirat október 15-én nem érkezett meg a parancsnokságokra. Nádas vezérkari ezredes, aki a vezérkar főnökségén teljesített szolgálatot, nem továbbította a vezérkar főnöke által átnyújtott táviratot. Igy Miklós Béla csak a kormányzó rádiószózatából értesült arról, hogy az események elindultak sorsdöntő útjukra és a "Nemzetvezető" hadparancsából értesült arról, hogy a hitleristák magukhoz ragadták a hatalmat. Ekkor már nem lehetett szó arról, hogy a hadsereg nyilasérzelmű tisztjeinek és a hadsereget minden oldalról körülvevő és körülkémlelő német hadseregcsoportok kiküszöbölésére a két hadsereg azonnal támadásba menjen át a németek ellen.
1945 után külföldön élt. Br. Schell Péter (1898-1974) földbirtokos, 1939-től Abaúj-Torna vármegye és Kassa város főispánja volt. 1944. szeptember 25-töl október 12-ig belügyi államtitkár, 1944. október 12-étől október 16-ig belügyminiszter. A németek letartóztatták és a buchenwaldi táborba szállították. 1945-től Olaszországban, majd az Egyesült Államokban élt. Baky László (1898-1946) csendőr őrnagy. A Sztójay-kormány belügyi államtitkára. Halálra Ítélték és kivégezték. Endre László (1895-1946) 1937-től Pest vármegye alispánja. 1944 márciusától belügyi államtitkár, 1944 októberétől a hadműveleti terület közigazgatási kormánybiztosa. Halálra ítélték és kivégezték. Horváth Béla (1888-? ) jogi és gazdasági akadémiai végzettséggel Budapest székesfővárosnál vállalt állást, ahol 1936-tól főjegyzőként működött. A Kállay-, majd a Szójay-kormány Belügyminisztériumában államtitkári címmel felruházott miniszteri osztályfőnökként dolgozott. Hozzá tartozott az elnöki, a törvényelőkészítő, az állampolgársági és az építésügyi osztály felügyelete.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából miniszteri művészeti kitüntetéseket ítélt… Dénes Vera 1915. március 12-én született és 1970. március 16-án hunyt el Budapesten. A Budapesti… Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Liszt Ferenc-díjat adományoz kiemelkedő… Életének 82. Liszt ferenc dijon.fr. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész – közölte a Zeneakadémia. Friedrich Ádám a… Életének 81. évében, szeptember 23-án elhunyt Ercse Margit operaénekes. A Zeneakadémia elvégzése után két éven… Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából adta át a művészeti középdíjakat, köztük a… Életének 90. évében augusztus 24-én, csütörtökön reggel elhunyt Tusa Erzsébet Liszt-díjas zongoraművész. A művész fia, … A kiemelkedő hazai zenei előadóművészeti tevékenységet jutalmazó Liszt-díj 1952 óta létezik, a magyar állam évente… Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából adta át a művészeti középdíjakat, köztük a…
Virágh András Gáborról Fekete Gyula írt méltatást, amelyben felidézi: a díjazott az orgonista Virágh-dinasztia legfiatalabb tagja, első tanárai nagyapja, Virágh Endre és édesapja, Virágh András voltak, de első zeneszerzés tanára is orgonista volt, Koloss István. "Zenéje mélyen gyökerezik a magyar hagyományban. Abban, amit Liszt Ferenc meghívására a szintén orgonista Koessler János hozott Budapestre Németországból. Azt a veretes zeneszerzői technikát birtokolja, amelyet Bartóknak és Kodálynak is tanított Koessler, így öröklődik tovább a magyar hagyomány" – hangsúlyozta Fekete Gyula. Liszt Ferenc-díjat kapott Szabó Soma - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Idéz egy interjút is, amelyben Virágh András Gábor úgy vallott: az egyéni stílus nem elég, azt szeretné, hogy repertoárképes legyen az életműve, és "ne csak rezervátumban vagy laboratóriumban létezzen". Fried Péter 1960-ban született, operaénekesi diplomáját a Zeneakadémián 1987-ben kapta meg, 1989 óta a Magyar Állami Operaház egyik vezető tagja, nemzetközileg elismert opera, oratórium és hangversenyénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át: BARTIS ATTILA József Attila- és Márai Sándor-díjas író, fotográfus részére, BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN József Attila-díjas író, költő részére, DOBOZI ESZTER József Attila-díjas író, költő, szerkesztő részére.
Az egészségügy területén végzett kivételesen magas színvonalú, példaértékű szakmai munkája elismeréseként Semmelweis Ignác-díj ban részesült: DR. CSÓKAY ANDRÁS, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Idegsebészeti Osztály osztályvezető főorvosa, DR. FIGLER MÁRIA, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar egyetemi tanára, DR. HANKÓ ZOLTÁN, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. (EMMI)
A mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként Balázs Béla-díj at kapott: CZAKÓ JUDIT filmvágó, KABAY BARNA rendező, producer, KÖBLI NORBERT forgatókönyvíró, PETÉNYI KATALIN forgatókönyvíró, rendező, vágó. Kiemelkedő fotóművészeti, fotószakírói tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díj ban részesült: BAKI PÉTER, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, művészettörténész, fotótörténész, SZALONTAI ÁBEL, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem DLA egyetemi adjunktusa, a Média Intézet Fotográfia Tanszék vezetője, fotóművész.
Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozott elismeréseket.