A Trianon-küldetés - YouTube
"Gyerekként, a családban sosem volt téma Trianon. Annyit tudtam róla, amit történelemórán hallottam, de mivel az iskolában nem ez volt a kedvenc tantárgyam, így elég hiányos maradt a tudásom. Aztán elkezdünk Erdélybe kirándulni, megértettem, mit jelent az, hogy »elcsatolt területek«, és valahogy érzékenyebb lettem a témára. " Egy téli estén jött a gondolat, aztán komoly kutatómunka kezdődött "Elkezdett foglalkoztatni a kérdés, hogy milyen lehetett volna a történelem, hol kellett volna máshogy fordulniuk az eseményeknek, hogy ne az legyen, ami lett. Csak úgy, játékból járattam rajta az agyam, kigondoltam egy másfajta befejezést, és egy téli estén az jutott eszembe, hogy ebből lehetne írni egy egész jó sztorit" – mesélte a szerző, akinek bizony komoly kutatómunkára volt szüksége ahhoz, hogy hiteles regényt írjon. "Utána kellett járnom dolgoknak, mert mind történelmileg, mind műszakilag pontos akartam lenni. Szerencsére minden témához nagyon jó szakértőket találtam, akik örömmel osztották meg velem a tudásukat. "
Hozzátehetjük, hogy összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal… Ezek az utódállamok semmivel sem lettek etnikailag egységesebbek, mint volt az az ezeréves Magyar Királyság, amit a nemzetiségek önállóságára hivatkozva szétdaraboltak! Nagy-Romániában a románság aránya hatvanhárom százalékot tett ki. Csehszlovákiában a csehek a morvákkal együtt sem érték el az ötven százalékot, a Felvidéken a szlovákok részaránya mindössze negyvennyolc százalék volt. Jugoszláviában a szerbek aránya nem érte el a negyven százalékot, a Vajdaságban pedig a magyarság relatív többségben volt. Sokat mondó ezeket a tényeket összevetni azzal, hogy a Magyar Királyságban a magyarság ötvennégy százalékos többségben volt, a magyarul beszélők aránya pedig hatvannégy százalékot tett ki. Csurgó, 2020. június 3. Résztvevők a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából a Somogy megyei Csurgón, a Petőfi téren tartott megemlékezésen 2020. június 3-án.
Dobos János szerint a regény újszerű abban, hogy a magyar történelem olyan időszakával foglalkozik, ami megosztja az embereket. Ezen felül még az időutazós sci-fi sem egy megszokott műfaji megnevezés. "Barnóczky Ákos filmrendező mondta ezt a jelzőt a könyvre, miután elolvasta. Valóban, ebben minden van: történelem, tudomány, kaland, sci-fi, mindez összegyúrva. Emellett a szereplők is nagyon karakteresek. Egy csapat katona, egy történész, de mégis az egyik legérdekesebb az volt az írás során, hogy életre keltettem olyan történelmi személyiségeket, akiket eddig csak iskolai tankönyvekből ismertünk" – tette hozzá Dobos János, aki 1 év és 2 hónap alatt, munka mellett, szabadidejében írta meg a regényt. Ugyanakkor már a folytatáson gondolkozik. Tervben van a film és a folytatás is "Jelenleg épp a második regényemen dolgozom, de ha azzal elkészülök, akkor terveim szerint A Trianon-küldetést fogom folytatni. Igazából már akkor is megfordult a fejemben a folytatás lehetősége, amikor befejeztem a könyv írását.
Milyen lenne ma Magyarország, ha Trianon nem történt volna meg? Mi lenne, ha módunk lenne meg nem történtté tenni? E kérdések köré épült John P. Drummer: A Trianon-küldetés című regénye. A különös, időutazós sci-fi kiváló szórakozást ígér a történelmi regényeket kedvelő férfiak és a kalandregények izgalmát kereső nők számára is. Egy magyar tudós jóvoltából a hadvezetésnek megadatik a lehetőség, hogy változtasson Magyarország történelmén. Egy csapat elszánt katona útnak indul a múltba, hogy a megfelelő időben, megfelelő helyen végrehajtott katonai csapással a trianoni békeszerződés aláírásának még a lehetőségét is megelőzzék… A fordulatos, izgalmakban bővelkedő regény a történelmi ismeretek bővítésére is remek alkalmat kínál. John P. Drummer, azaz Dobos János, A Trianon-küldetés szerzője elárulta, hogy akkor kezdett jobban foglalkozni a témával, amikor táborozni járt Erdélybe. " Gyerekként, a családban sosem volt téma Trianon. Annyit tudtam róla, amit történelemórán hallottam, de mivel az iskolában nem ez volt a kedvenc tantárgyam, így elég hiányos maradt a tudásom.
Amíg a folytatás rajtam múlik, addig a film nem. Bár annyit elárulhatok, hogy történtek már erre is előkészületek" – mondta a könyv szerzője. Hunhí Forrás: Tovább a cikkre »
Igazából ezt a csatát akartam megírni – amely az olvasók visszajelzései alapján "epikus", "drámai", "minden képzeletet felülmúló" lett. (Nem túlzok, tényleg ezeket írták. ) Ahhoz viszont, hogy ez kitöltsön egy könyvet, kerekítenem kellett köré egy történetet. Így jött létre a sztori. Ahhoz persze, hogy meg tudjam írni, muszáj volt legalább alapszinten kiművelnem magam több területen is. Így el kellett mélyednem a Mi–24-es harci helikopterek világában, a fegyverek terén, és persze több történelmi időszakkal kapcsolatban is bővíteni kellett az ismereteimet. Ám még ez sem lett volna elég, ha nem kaptam volna segítséget egy csapatnyi szakértőtől. Volt köztük történész, nyugalmazott katonatiszt, harcihelikopter-szakértő, korábbi elit katona – bármi kérdésem volt, önzetlenül és szívesen segítettek, és ezért nagyon hálás vagyok nekik. Nélkülük nem tudtam volna megírni a könyvet. Fel is soroltam mindőjüket név szerint a köszönetnyilvánítás részben, a könyv elején. A könyvet a munkám mellett, jellemzően esténként (sokszor éjszakánként), illetve hétvégén írtam.
Gyukity István 1974-ben Baján született. 1998-ban végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-politológia szakán, de már előtte 1995-97 között demonstrátorként dolgozott az egyetemen, és két tanulmánykötetet is szerkesztett. Történelem szakdolgozatát a XXIV. Országos Diákköri Konferencia humán tudományok szekciójában 1999-ben a tudományos bizottság elnökének különdíjával jutalmazták. Budapest, 2021. augusztus 6. Negyvenhét éves korában elhunyt Gyukity István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgató-helyettese. MTI/Koszticsák Szilárd Újságírással egyetemista korában, a Pécsi Campus egyetemi újságnál kezdett foglalkozni 1995-től. Több éven át volt a közéleti, majd a sport rovat vezetője, eközben pedig a Bajai Rádió munkájában is részt vett. 1999-ben elvégezte az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a Pécs TV, valamint a TIT által indított riporter tanfolyamot. Ezután kezdett a Körzeti Stúdióban a Híradónál és a Sétatér című magazinműsornál dolgozni, valamint többször volt gyakorlaton az MTV Híradójánál is.
Negyvenhét éves korában meghalt Gyukity István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgató-helyettese − közölte az MTVA az MTI-vel. Gyukity István 1974-ben, Baján született. 1998-ban végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–politológia szakán, de már előtte, 1995 és 1997 között demonstrátorként dolgozott az egyetemen, és két tanulmánykötetet is szerkesztett. Történelem szakdolgozatát a XXIV. Országos Diákköri Konferencia humán tudományok szekciójában 1999-ben a tudományos bizottság elnökének különdíjával jutalmazták. Újságírással egyetemista korában, a Pécsi Campus egyetemi újságnál kezdett foglalkozni 1995-től. Több éven át volt a közéleti, majd a sportrovat vezetője, eközben pedig a Bajai Rádió munkájában is részt vett. 1999-ben elvégezte az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a Pécs TV, valamint a TIT által indított riporter tanfolyamot. Ezután kezdett a Körzeti Stúdióban, a Híradónál és a Sétatér című magazinműsornál dolgozni, valamint többször volt gyakorlaton az MTV Híradójánál is.
Ezután kezdett a Körzeti Stúdióban a Híradónál és a Sétatér című magazinműsornál dolgozni, valamint többször volt gyakorlaton az MTV Híradójánál is. Később az Agrárvilág című műsor pécsi felelős szerkesztője, a Körzeti Híradó szerkesztője, illetve a Sétatér társműsorvezetője is volt. Ezt követően Budapesten a hírháttér műsorok szerkesztőjeként dolgozott, majd részt vett az M1 aktuális csatorna létrehozásában, ahol az elmúlt években műsorvezetői, szerkesztői feladatokat is ellátott hírigazgató-helyettesként. Gyukity István nagy műveltségű, hatalmas munkabírású, tisztességes ember és kolléga volt. Gyukity Istvánt az MTVA saját halottjának tekinti. MTI Elköltözött L. L. Juniortól a felesége >>> Ha szeretnél értesülni friss híreinkről, lépj be Facebook-csoportunkba! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #műsorvezető Melyik évben születtél? A sorsod a születési éved utolsó számjegyétől függ Fogta a szűrőt és azon keresztül szárította meg a haját, ha meglátod a végeredményt, akkor te is ki fogod próbálni Horoszkóp: ez a 3 csillagjegy nagyobb összeghez fog jutni áprilisban.
Később az Agrárvilág című műsor pécsi felelős szerkesztője, a Körzeti Híradó szerkesztője, illetve a Sétatér társműsorvezetője is volt. Ezt követően Budapesten a hírháttér műsorok szerkesztőjeként dolgozott, majd részt vett az M1 aktuális csatorna létrehozásában, ahol az elmúlt években műsorvezetői, szerkesztői feladatokat is ellátott hírigazgató-helyettesként. Gyukity István nagy műveltségű, hatalmas munkabírású, tisztességes ember és kolléga volt. Gyukity Istvánt az MTVA saját halottjának tekinti. MTI 2021. augusztus 06. (péntek), 14:57 Mindenegyben blog 2022. április 05. (kedd), 23:50 Hónapok óta nem adott magáról életjelet, most megtörte a csendet Várkonyi Andrea! 2022. (kedd), 23:46 ÉG ÖNNEL MŰVÉSZÚR! Bödőcs Tibortól kell búcsúznunk… Facebookon jelentették be a hírt.... 2022. (kedd), 23:28 NYOLCÉVES KISFIÚ HÍVTA A RENDŐRSÉGET, MEGÖLTÉK FIATAL ÉDESANYJÁT ZUGLÓBAN! 2022. (kedd), 23:08 Pár órája terjed rohamtempóban a hír!!! A nők új, kedvezményes női nyugdíjáról van szó! Erről csak kevesen tudnak, pedig sokaknak lesz hatalmas segítség!!!