Visszanyerte Monarchia-korabeli báját a lepukkant vasúti restivé züllött fogadócsarnok. Halványsárga selyembútorzat, velencei tükrök és toalettasztal a pompás neoreneszánsz épület termeiben: hajdan így festett az uralkodócsalád fogadására szánt gödöllői vasúti épület. Ha a bútorzat nem is, az épület azonban ismét régi pompájában tündököl: ünnepélyes keretek között ma délután adják át a gödöllői királyi váró épületét, amelynek felújítását a gödöllői önkormányzat a Norvég Finanszírozási Alaphoz beadott pályázata révén vitte véghez. Az eseményen a norvég nagykövet, Siri Ellen Sletner is tiszteletét teszi. A felújítás építészeti terveit a Hajós Építész Iroda Kft. dolgozta ki Hajós Tibor vezetésével, a projekt kivitelezője a Reneszánsz Zrt. volt, a műszaki ellenőrzést pedig az MG Építész iroda végezte. A jelenleg a MÁV Zrt. tulajdonában lévő épület felújítása egy komplex program részeként valósulhatott meg, ugyanis több, kulturális szempontból jelentős helyszín rehabilitációjára pályázott az önkormányzat.
1874-ben kétszintessé bővítették az állomást, amely így már alkalmassá vált a köznép utazási igényeinek kiszolgálására. 1882-ben építették meg neo-reneszánsz stílusban az új Királyi Várót Gödöllőn. Budapesten a keleti és a Nyugati pályaudvarokon található Királyi Váró, de azok a vasútállomás épületének részét képezik. Gödöllőn külön épületet emeltek erre a célra, a mely a kastély kezelésében állt. az épület városi oldalán négy jón oszlopon nyugvó előtető létesült, amely alatt az udvari hintó várta a vonattal érkező királyi párt, akik az öntöttvas pilléreken nyugvó, körbefutó perontető alatt szálltak ki a vonatból, a tiszteletükre lefektetett vörös szőnyegre lépve. Innen a középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezte, ahol bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok szolgálták a kényelmet. Balra Erzsébet királyné halványsárga selyemtapétájú várószobája, jobbra a király zöld tapétájú várószobája nyílt. (A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi várót. ) A Pest-Gödöllő közötti 34, 4 kilométeres távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat az 1875-ös udvari menetrend szerint.
A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI VÁRÓ, 1882 A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás körzetében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek. Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. a "váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt". ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése.
Érdekes, hogy a neves épület tervezőjének kilétét illetően megoszlanak a szakvélemények, egyesek Rochlitz Gyula, mások Ybl Miklós nevéhez kötik azt; az épület műemlékké nyilvánításakor utóbbit, Ybl Miklóst tüntették fel. A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben. A 2. világháború végén a kivonuló német csapatok felgyújtották az épületet. 1960-ban renoválták, ám a korlátozott anyagi lehetőségek miatt a korábbi koronaszerű manzárdtető helyére csonkolt tetőformát építettek. Szintén anyagi oka volt annak, hogy az épületet ekkor bevonták a vasút forgalmának lebonyolításába. Az egykori királyi váró azóta is az utasforgalom lebonyolítását látta el. 1958-ban műemlék jellegű épületté nyilvánították, ezért fontos volt, hogy külső és belső megjelenését is rekonstruálják, így az építészeti tervek a teljes körű, eredeti állapotban való helyreállítást tartalmazták. Ezt segítette, hogy korabeli képeslapok és fotók segítségével minden rekonstruálható volt.
Hol Él A Legtöbb Magyar Németországban eladó-telek-debrecen-liget-lakópark Tanya bisztró dunapataj heti menu de mariage Tanya bisztró dunapataj heti menu de la semaine Magyarul Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned.
Ildikó Csehné hace 3 años en Google Solicitar eliminación de información Az 51-es Budapest-Baja úton haladva, Dunapataj határához érve rögtön a főút mellett feltűnik a Tanya bisztró figyelemfelhívó tábla! Maga a faház épület kulturált környezetben, jól kialakított parkolóval rendelkezik! Hangulatos, tanya illúzióját keltő a külső- és belső elrendezés! Áttekinthető, levegős tér kívűl-belul! Maga az étterem tiszta, rendezett, a kiszolgálás gyors és udvarias, a személyzet egységes pólóban jó benyomást kelt! Az alapvetően magyaros, ún egytál ételek mellett- pacal marhapofaval, marhapörkölt, gulyás stb- frissen sült, rántott és ragus ételek is találhatók az étlapon! Igazi házi készítésű ételek, mind szemre, mind ízre kiváló minőségűek! Nagy adagok, puha friss kenyérrel, desszert választékkal! Az ételek ára is vonzó,, nem drága! Mosdóiség kulturált környezetben! Sok úton lévő megálló-, pihenőhelye! Ajánlom, érdemes itt ebédet, vagy kávét elfogyasztani! Kitűnő bolt van a szomszédos hasonló épületben, valódi magyar, füstölt áruval is ellátva!
Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik. 63258 Dunapataj, Hartai út 37. 06 20 352 13 35 Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink