"Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét" – üzent a kormányfőnek Ujhelyi egy február végi bejegyzésében. A baloldal elzárná az orosz gázcsapokat A Paks 2 mellett az orosz gázszállítást is leállíttatnák a baloldali politikusok. Holoda Attila, Márki-Zay Péter energiapolitikai felelőse egy vidéki fórumon azt fejtegette, hogy nem kell aggódni a gázellátás miatt. "Nem kell aggódni attól, hogy megfagyunk. BAON - A baloldal követelései a magyar energiaellátást veszélyeztetik. Először is, most is van gázáramlás. Hülyék lennének az oroszok elzárni, hiszen pénzük van belőle. A tárolókba, és itt ugye Szoboszló határában van az első akkoriban legnagyobb tároló (... ) ezekben a tárolókban van még annyi készlet, beleértve a stratégiai földgáztárolót, hogy ha véletlenül elzárnák az oroszok, még akkor is elég lenne legalább 35-40 napra.
"Nem kell aggódni attól, hogy megfagyunk. Először is, most is van gázáramlás. Hülyék lennének az oroszok elzárni, hiszen pénzük van belőle. A tárolókba, és itt ugye Szoboszló határában van az első akkoriban legnagyobb tároló (... ) ezekben a tárolókban van még annyi készlet, beleértve a stratégiai földgáztárolót, hogy ha véletlenül elzárnák az oroszok, még akkor is elég lenne legalább 35-40 napra. Aztán meglátjuk, hogy ők bírják-e 35-40 napig pénz nélkül. " Ez a fajta felelőtlenség jellemző a főnökére, Márki-Zay Péterre is, aki még ősszel beszélt többször arról, hogy ostobaság a rezsicsökkentés, vagy a benzinár-stop, mert a világpiaci árakat nem lehet és nem is kell megállítani a határokon. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselője konkrétan azt sürgette, hogy zárják el az orosz gázcsapokat. Listát állított az ellenzék: újra képviselő lehet Gréczy Zsolt, bekerülhet a parlamentbe Kálmán Olga | 24.hu. "Hát ugye Oroszország egy energia-nagyhatalom. Abból van pénze, háborúzni, úgy tűnik, hogy drágán adja el az energiát. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni" – fogalmazott március elsején az ATV-ben.
A Jobbik elnöke hétfőn is a közös miniszterelnök-jelöltet kritizálta, akinek megszólalásai szerinte jobbikos és baloldali szavazókat is elriasztottak, ő pedig már eleget mosta "a miniszterelnök-jelölt úr szennyesét". Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ennél visszafogottabban, de szintén jelezte, hogy nem Márki-Zay Péter a jó kapitány. Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke úgy véli, nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltjük "egy végtelen monológgá" változtatta a kampányukat. Velük szemben Donáth Anna, a Momentum elnöke inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy eltűnt nyolcszázezer ellenzéki szavazó, de nem szabad most egy-egy bűnbakot keresniük, mert a bukásnak mindannyian felelősei. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a Jobbik szavazóit hiányolta az ellenzéki táborból, és a jövőt egy "világosan beszélő, baloldali alapokra építkező" erőben látja. (Borítókép: Márki-Zay Péter az ellenzék eredményváróján 2022. Márki zay lóránt lorant heute. április 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Korábban meg is lett volna a lehetőség, hogy két külön ellenzéki listával induljanak, de ezt a lehetőséget egy, a Fidesz érdekében Volner János által beterjesztett újabb módosítás elvágta. Fiala János szóba hozta Keresztes legyőzőjét, Szakács Lászlót, akit kizártak a szocialista pártból, amely pedig Keresztest támogatta Baranyában. Az LMP-s politikus azt mondta, nem kívánja kommentálni, ami a szocialista pártban ezzel kapcsolatban történt. Marki zay lóránt . Keresztes szerint nem ért el jó eredmény az LMP, nem elégedett az öt, előválasztáson győztes jelölttel, de bízik benne, hogy jövőre mind az öt bekerül majd a parlamentbe. Saját helyett azért Karácsony Gergelyt támogatták miniszterelnök-jelöltnek, mert így látták biztosabbnak, hogy zöld értékeket valló kormányfője legyen Magyarországnak. A múlt hét eseményei után viszont azért nem állt a párt is hivatalosan Márki-Zay Péter mögé, mert egyrészt nem találják elég zöldnek a programját, másrészt idejük sem volt széles körű, kiérlelt döntést hozni. Ő személy szerint azonban Márki-Zayra fog szavazni, annak ellenére, hogy sok mindenben nem ért vele egyet.
Egy nappal később a baloldal miniszterelnök-jelöltje a közösségi oldalán ezt írta: "Követeljük, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a Paks 2 beruházás előkészítését! " Márki-Zay a február 27-i élő bejelentkezésében a Facebookon megismételte a fenti követelését arra hivatkozva, hogy a finnek is felfüggesztették az orosz erőmű engedélyezését. Ezek után február utolsó napján, és március elsején is Facebook-bejegyzésben sürgette a Paks 2 leállítását. Márki zay lorànt deutsch. De Gyurcsány Ferenc sem akart lemaradni a "kapitány" mögött, a baloldal vezére is a közösségi oldalán támadta a beruházást a háborús konfliktus kapcsán február 25-én: "A magyar kormánynak világosan fel kell lépnie az orosz agresszió ellen! Tegye meg, amit megtehet - függessze fel a paksi beruházást és vágja el magát a putyini politikától! " A DK elnökének felesége, Dobrev Klára március elsején csatlakozott a kampányhadjárathoz, amikor szintén a Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést: "Követeljük Orbán Viktortól, hogy (... ) még ma állítsa le a Paks2-beruházást! "
kiegészítés a Karakter-sorozat 10. évfolyamos kötetéhez Kérdések Beszéljétek meg közösen, hogy mit tudtok Vörösmarty Mihály életművéről! Soroljátok fel és vitassátok meg a Csongor és Tünde legfontosabb motívumait és jelentéseit! Fogalom drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokonítható, középpontjába filozófia eszméket állító drámai mű. Nem előadásra, hanem olvasásra készül, azaz egyenrangúvá válik benne a drámaiság és a költőiség. Gondolatiságának következtében a drámai költemény alapvető történelem- és létfilozófiai kérdésekkel néz szembe. Elemzés A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban keletkezett drámai költeménye, amelyet azonban maga a szerző színjátéknak nevez, és amely a cenzúra miatt csak 1831-ben jelenhetett meg. Számos forrása közül az egyik legismertebb a Gergei Albert-féle (máshol Gyergyai Albert) Árgirius históriája (eredeti címe: História egy Árgius nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról) című széphistória. Vörösmartyra természetesen hatott Shakespeare Szentivánéji álom című drámája, Goethe Faustja vagy éppen Mozart, Schikanederlibrettójára írt operája, A varázsfuvola is.
Ármány szakítja szét őket, így a tündér visszatér hazájába, a földi férfi pedig keresi, majd végül kalandok és küzdelmek árán boldogan egymásra találnak. A mű középpontjában Csongor út- és boldogságkeresése áll. Először térben keresi a boldogságot. A helyszín Csongor kertje, a kert közepén egy virágzó almafa. Itt kezdődik, és itt végződik a mű. Egy kört ír le az útja. Jelzi: nem földrajzi helyzettől függ a boldogság. Csongor nem passzív szemlélő, hanem cselekvő hős. Időben éjféltől éjfélig tart a cselekmény. Virágzó kertből indul, és elvadult kertbe érkezik. Jellegzetes motívumok: – Csongor álmaiban a saját álmainkra, vágyainkra ismerünk rá. – Nem határozható meg pontosan, kit keres a főhős. – Érezzük az Etelka-szerelem bánatát, fájdalmát. – Jellemző, hogy nem földi nő, hanem a mesék hősnője, égi mása lesz Csongor párja. Két szerelem áll a mű középpontjában. Csongor és Tünde (tündéri, mesék varázsa lengi át, légies, égi), és a szolgáik: Balga és Ilma szerelme. Az utóbbi pár szerelmét Vörösmarty jóllakottság-boldogságnak hívja.
Csongorral is így tesznek Tündétől jutalmat várva. A tündér eloldatja Csongort. A szerelmesek újbóli egymásra találásával ér véget a történet. Vörösmarty a beteljesült szerelemben jelöli meg a lét értelmét. Tünde és Csongor személyében két világot egyesít: az eget és a földet. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára, Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001, 99-206. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006, 309-311. o. és 313-323. o.
Útját úgy eltérdelik, Hogy nem képes elszaladni. Mint lehullott férges alma Láb előtt hever körűle A sok csalfa férfi szív: S aztán lépjen, s ne botoljon! Oh, én inkább hódolok. 83. oldal, 3. felvonás Vágyaimnak vég határa, Itt vagy, s reszketek belépni. 17. oldal, 1. felvonás S ez minden, amiért az ember él? Setét, üres, határtalan kebel, Oh, a te magányod rémítő lehet! S így útazóim útra nem vezetnek. Egyik mint bálványt, hitvány port ölel, A másik rommá tenné a világot, Csak hogy fölötte ő lehessen úr. 2. felvonás Ah, a szív is úgy nyilik meg, Mint sötétben a szemek. Boldogságban zárva tartja Rózsaszínü ajtaját, Az örömnek gazdag árja, Hogy ne fojtsa el lakát; Búban, kínban, szenvedésben Titkos mélyeit kitárja, Hogy, ha még van, a reménynek Elfogadja sugarát. felvonás Hol van a te régi kedved, És mosolygó gyermek álmod? Sírsz-e? sírj, ha nem nevethetsz, Rég ohajtott köny szemedben, Rózsakendő kezeidben, Sírj, s töröld el könnyedet. 4. felvonás Mintha mély sír lettem volna, S benne lelkem a halál, Oly sötét volt álmaimban A sors, mely fölöttem áll.
– a fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Saját területét tartja tündérhonnak. Úgy véli a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. – A tudós: Sok tudást felhalmozott, és rájött, így sem tud semmit. De saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. – A kalmár: gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet, szerelmet, barátokat, palotát. Számára a pénz tündérhon. Az ötödik felvonásban Csongor újra találkozik a vándorokkal. Végkicsengése: minden út tévút volt. A pénz a tudás és a hatalom önmagában nem tehetik boldoggá az embert. Az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja Vörösmarty céltalannak, oktalannak. Az Éj monológja a semmit jeleníti meg. Kozmikus távlatba helyezi a művet. Semmi nem volt és semmi nem lesz. Minden múlandó, az emberi élet pillanatnyi és hiábavaló. A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Csongor járt a hajnal és az éj birodalmában, Léder szobájában és a csodakútnál. {Mirigy Léder alakjával szeretné Csongort letéríteni az útjáról} Mirigy bosszúja érthető, hiszen lányának férjként Csongort szerette volna.
Csongornak többször is rá kell szólnia, hogy térjen a lényegre, sőt, még azzal is megfenyegeti, hogy ott hagyja a fa alatt. Mirígy szavaiból pedig nagy nehezen a következő történetet lehet kihámozni: Csongor falujában, a szülei kertjében van ez a bizonyos "boszorkánydomb". Nevét onnan kapta, hogy semmi sem terem meg rajta a gazon kívül. Nemrég azonban elkezdett növekedni rajta egy csodás almafa. Ez a fa háromszor virágzik naponta, ezüstvirágokat hoz, majd minden este aranyalmákat terem. A probléma csak az, hogy a falu népe – köztük Csongor szülei – nem tudják megszerezni ezeket az almákat, mert bárki is próbálja meg leszedni őket éjszaka, amikor megérnek, bűvös álom száll rá, elalszik, az almák pedig reggelre eltűnnek. A falu népe végül azt találja ki, hogy egy öregasszonyt ültetnek a fa alá, mivel az öreg emberek már kevés alvással is beérik. Ez lett Mirígy, aki immár három napja és éjjel ül a fához kötözve. Persze ő sem járt eredménnyel, az éjszakai bűvös álom őt sem kerülte el. Csongor végighallgatja ugyan a történetet, de különösebben nem hatódik meg azon, hogy a boszorkány napok óta a fához van kötözve.