§ cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a sarkalatos törvényben megszabott garanciális szabályoknak, így elsősorban annak, hogy az csak szükséges mértékű és az elérni kívánt céllal arányosan lehet. Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a foglalkoztatott kényszerű fizetés nélküli szabadságra bocsájtásának elrendelése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával. Azzal továbbá, hogy a szabályozás az oltást de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogát. Adományt kaptak a jégkár sújtotta Sellyei térség károsultjai | Téma Baranya. Aggályosnak tartja azt is, hogy az oltatlanok homogén csoportja között hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét – más munkáltatókkal szemben – kötelezővé teszi, jóllehet az oltás szükségességének megállapítására sem szakmai, sem egyéb képesítése nincsen. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben eljuttatta az Alkotmánybírósághoz véleményét, amelyben kéri az indítvány elutasítását: A kötelező oltás elrendelésének a legitim célja, hogy növekedjen az átoltottság, ezáltal a dolgozók biztonsága és védelme, ami az oltási kötelezettség előírásával kapcsolatos, a helyi körülményeket pontosan ismerő munkáltatóhoz telepített, a munkakör veszélyeztetettségi kitettségén alapuló elrendelési jogkör biztosításával a gazdaság működésének fenntarthatóságát eredményezi.
Az indítványozó végül hangsúlyozta, hogy a támadott rendelkezések korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyeztetik a biztonságát is. Az ügyben új fejlemény, hogy a héten HORVÁTH ILDIKÓ, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁNAK (EMMI) EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉHEZ ÉS FŐTITKÁRÁHOZ CÍMZETT LEVÉLBEN KIFEJTETTE VÉLEMÉNYÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSÁT TÁMADÓ ALKOTMÁNYJOGI PANASZRÓL. Az államtitkár elöljáróban hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás sajátossága éppen az, hogy az emberek életét és testi épségét közvetlenül fenyegető, rendkívüli veszélyhelyzet elhárítására gyors, hatékony, és a súlyosabb humán-egészségügyi következményeket mérséklő válaszokat adjon. Az állam ezen lehetősége – folytatta – egyben összhangban van az államot a polgáraival szemben alapkötelezettségeként terhelő életvédelmi kötelezettségével is, amellyel az egészséghez való jogot garantálni köteles.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti. Az indítványozó álláspontja szerint az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozása nem lehet parttalan; a korlátozásnak meg kell felelnie az Alaptörvény 53. § cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a sarkalatos törvényben megszabott garanciális szabályoknak, így elsősorban annak, hogy az csak szükséges mértékű és az elérni kívánt céllal arányosan lehet. Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a foglalkoztatott kényszerű fizetés nélküli szabadságra bocsájtásának elrendelése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával. Azzal továbbá, hogy a szabályozás az oltást de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogát.
Erről korábban mások is meséltek, hogyha meglátják a személyiben, hogy budvári címük van, vissza se hívják soha. Nyáron kapálni, kaszálni mennek, ez az, amit tudnak csinálni, de egyre kevesebbszer van szükség rájuk, mert mindenki géppel dolgozik – mondja az egyik nő. Ebből van pénzünk. De ezt a munkát is szeretjük – mutatja a kezében a seprűt –, csak fáj a kezem a nap végére. A csapatból az egyik nőnek rettenetes fogfájása volt előző nap, mégis itt van. Nem tudja hogy bírja ki a mai napot. Egy kis pénzt kell gyűjteni, hogy tudják kihúzni a fogát, ezért nem maradt otthon. A munkát ő is elvégzi, de úgy érzi, nincsenek megbecsülve, csak szakképzetlen munkát adnak nekik, a képzésükre nem fektetnek hangsúlyt. 8 óra munka, 8 óra pihenés... – de hol van akkor a szórakozás?. Sepregetés és gereblyélés, gereblyélés és sepregetés, és ez így megy tovább, egészen addig, amíg kerül valami más munka. Ha nem hiszi, járjon utána, és kérdezze meg tőlük, talán holnap pont az ön negyedében söprik össze a gazdátlan szivarcsikkeket.
Műszakpótlékra jogosult a munkavállaló a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik (ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van). Mikor lehet gyes mellett dolgozni és mikor nem? - Munkavállalóért. A műszakpótlék mértéke harminc százalék. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. Teljes napi munkaidő mértéke Átlagos teljes napi munkaidő Napi 8 óra Hosszabb teljes napi munkaidő A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója Rovidebb teljes napi munkaidő Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.
Munkaidőkeret meghatározása (lényege: az Mt. munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásait a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő –Péntek - napi 8 óra, hanem változó; a keret alkalmazása nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak, hiszen a munkaidőt és pihenőidőt a keret átlagában kell számolni, természetesen a napi munkaidő a maximális 12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok kiadásának is speciális szabályai vannak). A munkaidőkeret tartalma legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.