A Rózsaligetben található Fehérvár egyik legkedveltebb alkotása, a savanyú íze és magas ásványanyag tartalma miatt nagy népszerűségnek örvendő vizet adó Csitáry kút. Csitáry kút | GoTourist. A közel kétszáz méteres mélységből feltörő ásványvizet, a Csitáry vizet gyakorlatilag véletlenül fedezték fel termálforrás keresése közben. A Csitáry kút megőrzése érdekében 1999-ben egy tetszetős tetőszerkezetet húztak fölé, melyet 4 oszlop tart. Az tartóoszlopok tetejére harangokat szereltek, melyek óránként a "Megjöttek a fehérvári huszárok" dallamával szórakoztatják az arra járókat. A harangjáték karácsony közeledtével a "Csendes éj" dallamát kezdi el visszhangozni, melyet az akkor már - szerencsés esetben - hólepte, hangulatos Rózsaligetben hallgathatunk meg.
Ingyen gyógyszer öregnek, fiatalnak a savanyúvíz – áll az 1957-es Fehérvári Képes Kalauzban. A fehérvári Csitáry-kút ásványi anyagokban gazdag vizét, naponta több százan viszik haza üvegekben. Tíz évvel ezelőtt, amikor Fehérvárra költöztem, akkor ittam életemben először Csitáry-vizet, bennfenteseknek csak savanyúvizet. Apósom kínált meg egy pohárral egy kissé sárgásra színeződött üvegből. Az első korty után a döbbenet ült ki az arcomra: a víznek olyan íze volt, mint a kulcsnak és enyhén pezsgett. Megkérdeztem: hol lehet ilyet venni? Apósom mondta, sehol, csak el kell menni a Rózsaligetbe a kútra és meg kell tölteni a flakonokat. A Csitáry-kút története egészen a harmincas évekig vezethető vissza. Csitáry G. Emil polgármestersége idején az új városi strand medencéihez kerestek vizet a Rózsaligetben. "Pávai Vajna Ferenc geológus mélyfúrási kérelemmel a városvezetéshez. A Mohai ásványvíz (melyet már régóta palackoztak akkor) Székesfehérvártól északra található medencéje benyúlik a város alá, ezért a fúrás során mintegy 200 méter mélységben savas vízre számított.
A benne lévő kálium segít beállítani a vércukorszintet, és a gyomorsav mennyiségét. A Csitáry-kút vize hamar annyira népszerű lett a fehérváriak körében, hogy az Árpád-fürdő forrásait birtokló Klein Rezső meg akarta szerezni a hasznosítási jogát. Végül ebből nem lett semmi! A fehérváriak azóta is ingyen vihetik haza a savanyúvizet a Rózsaligetből. A Csitáry-víz behűtve egy napig is eltárolható. Remek fröccsalapanyag, de szörpökhöz is kiváló, sőt még a palacsintába is tökéletes szóda helyett. Fehérváron az első ásványvízre 1892-ben bukkantak. A fúrást az egykori Felmayer-gyár udvarán végezték, és nagy meglepetésre már 56 méteren vizet, 149 méteren pedig savanyúvizet találtak, amit Szent Istvánról neveztek el. A gyógyvíz hasznosítása során felmerült, hogy a közeli Ponty vendéglő helyére építenek egy fürdőt, de végül az ötletből nem lett semmi. A százasforduló környékén az Árpád-fürdő átépítésekor újabb források után kutattak. 115 és 160 méteres mélységben ismét savanyúvizet találtak. Nem is akármilyet!
Friss sárgabarack lekvár, és foszlós kalács. Na. akkor jött a döbbenet. A felismerés. Hogy hol van az én kalácsom az Övétől? És egyáltalán hol van az összes eddig bárhol evett kalács???? A fejembe vettem, nem nyugszom. Nem nyugszom egészen addig, míg képes nem leszek reprodukálni ugyan azt a minőséget... Most, hogy új otthonunk lett, távol Tőle, Mancimamás kaláccsal akartam emlékeket elő csalogatni. És igen, végre, végre, végre, megszületett a KALÁCS, csupa nagybetűkkel!!! Anyukám a Horváth Ilona könyvre esküszik, de leginkább könyvek nélkül főz. Szóval hozzávalók pontos mennyiségeit nem fogja sosem megtudni senki Tőle. Zabosfai Ízőrzők - Zabosfa. Mint ahogyan tőlem sem. Ráadásul - bár H. I. szakácskönyvem nekem is van, csak éppen a költözés miatti felfordulás miatt, még közel sem volt megközelíthető állapotban. Így aztán fejből, saccolással történt a kalácssütés. Hozzávalók: - nem pontos, csak közelítőleges - kb. 1/2 l tej 1 kg liszt (illetve, amennyit felvesz) 1 csomag élesztő 8 dkg vaj, v. margarin v. zsír kb.
A csoport megálmodója, Kazi Péter, Zákányszék alpolgármester az élhető vidéket szeretné bemutatni. Emellett a közösség célja, hogy gyermekkorunk hagyományos ízei unokáink számára is fennmaradhassanak, ezzel is megőrizve identitásunkat, magyarságunkat, értékeinket. A régmúlt receptjeit videós formában teszik közkinccsé, amelynek során 1-1 lelkes helyi lakos mutatja be és főzi meg féltve őrzött receptjét. Az eddig elkészült adásokban húsvéti fonott kalács, háromfogásos ebéd, töpörtős pogácsa és csőrege is készült. A videók a Zabosfai Ízörzők Facebook oldalán, YouTube csatornáján és oldalunkon egyaránt megtekinthetők. Aki pedig kedvet kapna a főzéshez és van olyan receptje, amit szívesen megosztana a nagyközönséggel, az jelentkezhet a könyvtárban vagy a zákányszéki Zabosfai Zöldségesnél. Mákos Kalács - Timi Sütödéje - YouTube. Teljes cikk megtekinthető a Dé weboldalán. A Zabosfai Ízőrzők legelső, bemutatkozó videója. A Zabosfai Ízőrzők legújabb részében egy rendhagyó adással jelentkezünk Hatvani Marika Tündérkertjéből, Kitelekről.
Ekkor megkentem tojással, és előmelegített sütőben kezdetben nagyobb, majd kisebb-közepes lángon megsütöttem. (Ha a teteje hamar pirosodik-barnul, akkor alufóliával letakarhatjuk. ) Kb. Sylvia tesz-vesz falun: Almás mákos pite. 45 percig sütöttem, de ez a sütőtől is függ. Amikor kihűlt porcukorral megszórtam, és csak ekkor szeleteltem fel. A megkelt tészta Kisodorva, megszórva a meggyel Feltekerve, az újabb kelesztés előtt Kelesztés után, megkenve tojással Kisülve
5, 5 Nádasd Ismeretterjesztő sorozat (2019) Film adatlapja Nádasd, a hét dombra épült település Vas megyében, több út találkozási pontjában fekszik. Legjelentősebb emléke 11. századi erődített rotunda, amelynek alapjait a templomkertben 2003-ban tárták fel. A római katolikus templom, és annak kertje sok értékes látnivalóval, emlékhellyel szolgál. Az evangélikus gyülekezet jóval fiatalabb, temploma hajdan egy lakóépület istállója volt, mára gyönyörűen felújítva várja a csendességre, elmélyülésre várókat. A nádasdi emberek hagyományőrzők, büszkék településükre. Népszokásaik közül egy érdekes húsvéti hagyományt, a tojásdobálást mutatták be. Helyi művészeti szervezetei közül fellépett a férfiak "Dünnyögők" nevet viselő, katonadalokat előadó csoportja, a nyugdíjasok NÖTYE csapata, valamint a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes néptáncosai is. A Művelődési Ház mögötti udvarban Nádasdon komoly külső konyha van rakott tűzhellyel, kemencével. Ezen a szép helyen készítettük a település jellegzetes ételeit.
Fonott diós kalács Hozzávalók: (4 kalácshoz) 5 dkg élesztő, 1, 5 kg liszt, 2 tojás sárgája, 1 csomag vaníliás cukor, fél (bio) citrom héja, 1 kávéskanál só, 1, 5 dl étolaj, 15 dkg cukor, 1 liter tej. Egy rúd töltelékhez: 20 dkg darált dió, 2 evőkanál kekszmorzsa, 1 evőkanál őrölt fahéj, rumba áztatott 5 dkg mazsola, 3 csomag vaníliás cukor, 4 dkg vaj, tej, 15 dkg kristálycukor, fél citrom héja. A tészta kenéséhez: 1 tojás, 1 citrom leve, 2 evőkanál porcukor. Egy kisebb tálkában az élesztőt összemorzsoljuk, egy teáskanál cukrot és két deci langyos tejet adunk hozzá, és megvárjuk, míg megkel. A lisztbe beleütjük a tojások sárgáját, teszünk hozzá egy vaníliás cukrot, sót, reszelünk bele citromhéjat, beleborítjuk a megkelt élesztőt, és annyi langyos tejjel dagasztjuk ki, hogy megfelelő állagú kelt tésztát kapjunk. Amikor összeállt a tészta, apránként hozzáadagoljuk az étolajat és a cukrot. Ezt addig ismételjük, amíg a hozzávalók elfogynak, és a tésztánk szép sima, hólyagos lesz. Ekkor vászonruhával letakarjuk, és fél óráig kelesztjük.
Pont a felénél járunk, muszáj valamivel az energiaszintet magunkban feltornászni. Ez a desszert a narancs és … Serpenyős sárgaburgonya A magyar konyhában nem meglepő, ha a köret például valamilyen formában sárgaburgonya. Most is egy ilyen receptet hoztunk nektek, hogy többféle ötletetek legyen a mindennapokban. … Almás pitetorta A starking alma alapvetően édes ízvilággal rendelkezik, ezért is kiváló süteményekhez. Nagyon szeretjük nagymamáink almás süteményét, és igazából ez is egy nagyszerű almás desszert csak … Napjaink rohanó világában jó néha megállni egy-egy percre és felidézni az elszaladt, elmúlt időket, fiatalságunk és gyermekkorunk kedves pillanatait. A legtöbb családi találkozó színhelye mindig is a konyha volt, ahol édesanyáink finomabbnál finomabb ételeket készítettek, hogy aztán a család apraja-nagyja jóízűen elfogyasztva, vidám hangulatban megbeszélhesse a hét eseményeit. Fontosnak tartjuk, hogy felgyorsult világunkban is átélhessük ezeket a boldog pillanatokat gyermekeinkkel, így a Zabosfai Ízőrzők közösségének küldetése, hogy ezeket az élményeket elhozza mindenki számára.
Diós-mákos vekni Hozzávalók: (3 rúdhoz) 1, 2 kg liszt, 4, 5 dl langyos tej, 5 dkg élesztő, 4 evőkanál cukor, 12 dkg margarin, 2 tojás, 1 teáskanál só. A tepsi kikenéséhez margarin, és fél dl étolaj. A töltelékekhez: 40 dkg darált mák, 3 citrom reszelt héja, 20 dkg darált dió, 20 dkg mazsola, 6 teáskanál vaníliás cukor, 1 alma, fél kg magozott meggy, 14 evőkanál kristálycukor. A tészta kenéséhez 2 tojás sárgája. 2, 5 dl langyos tejbe teszünk egy evőkanál cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt. A többi tejben olvadásig kevergetjük a margarint. A lisztbe beleütjük a tojásokat, hozzákeverjük a sót, három evőkanál cukrot, a megkelt élesztőt, és a tejes margarint is. Alaposan kidagasztjuk a tésztát. Rugalmas, kicsit keményebb anyagot készítünk. Amikor már szép sima, letakarjuk, és egy órát pihentetjük. A tepsit margarinnal kikenjük, és az aljába étolajat borítunk. Elkészítjük a töltelékeket: egy rúd diós, egy mákos és egy meggyes-mákos veknit fogunk sütni. A mákot elfelezzük, a diót is külön tálba tesszük.