Fendler Judit kancellár hangsúlyozta, az SZTE stratégiai célja, a társadalmi igényeket, kormányzati elvárásokat kielégítendő, az egészségügyi képzések kiemelt fejlesztése. Ezen a területen nem lehet átállni "tömegképzésre". SZTE Idegsebészeti Klinika | Szeged Ma. Az orvoslás, gyógyítás és ápolás használja leginkább a technikai-műszaki-informatikai fejlődés vívmányait, de ezek azok a területek, ahol a tapasztalat, az emberi tényező, a gondoskodás soha nem fog eltűnni, sőt szerepe felértékelődik. A kancellár kifejtette, a csaknem 2, 5 milliárd forintos fejlesztés azért is innovatív, mert nem meglévő forráshoz igazították a beruházást, hanem az állami egészségügyi szektorban szinte egyedülálló módon bérleti konstrukcióban, a Merkantil Bank közreműködésével valósították meg. Barzó Pál az SZTE idegsebészeti klinikájának vezetője elmondta, az intézményben végzett a műtétek száma néhány év alatt 1200-ról 4000-re emelkedett, ezzel az ország legnagyobb ilyen központja lett. Jelenleg nincs olyan idegsebészeti beavatkozás, amelyet nem tudnának a szegedi klinikán a világon a legmagasabb színvonalon elvégezni.
Dr. Kis Dávid emlékeztetett rá, hogy a ez a technológia magyarországi bevezetése szintén a Szegedi Tudományegyetemen történt: a világon az elsők között 2020. január 22-én történt meg az első beültetés. Ennek során alkalmazták azokat a speciális műtét technikai lehetőségeket, amelyek a beteg számára a korábbiakhoz képest sokkal jobb eredményt biztosítanak. A rendszer és az új elektróda beültetése egy rendkívül felkészült szakmai csapat együttes munkája volt. A projekt előkészítése, kivitelezése és a beteg utánkövetése Prof. Dr. Barzó Pál, az SZTE SZAKK Idegsebészeti Klinika igazgatója, és Prof. Klivényi Péter, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika igazgatója vezetésével történt és történik. Szte idegsebészeti klinika. A bemutatott mély agyi stimulációs projektben résztvevő szakemberekkel és az érintett betegekkel készült riportokat tartalmazó kisfilmet itt megnézhetik:
Megbízó: A megbízó az a szervezet (beleértve annak képviselőit is), amely a coaching szolgáltatást fizeti és/vagy szervezi. A coaching megállapodásban minden esetben – amennyiben nem egyazon személyről van szó – egyértelműen meg kell határozni az ügyfél és a megbízó jogait és kötelezettségeit. Tanuló: A "tanuló" olyan valaki, aki beiratkozott egy coach(ing)-képző tréningre, vagy dolgozik egy coaching szupervizorral, vagy coach mentorral annak érdekében, hogy megtanulja a coaching folyamatot, vagy javítsa és fejlessze a coaching készségét. Érdekellentét: Egy helyzet, amelyben egy coachnak olyan mértékben van magán vagy személyes érdekeltsége, amely befolyásolhatja a hivatalos kötelességének teljesítésében mint coach. Második rész: Az ICF etikus magatartás normái Első szakasz: a professzionális magatartásról általában Coachként: 1. Minden kapcsolatban, interakcióban – beleértve a coach-képző tréninget, a coach mentoringot és a coach szupervizor kapcsolatokat is – az ICF Etikai kódex-nek megfelelően viselkedek.
ICF Etikai kódex Első rész: A coaching fogalma Coaching: A coaching az ügyféllel való partneri együttműködés egy olyan gondolat-ébresztő, provokáló és kreatív folyamatban, amely arra inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet hozza ki önmagából személyes és szakmai szempontból is. ICF coach: az ICF professzionális coach vállalja azt is, hogy az ICF által meghatározott alap coach-kompetenciák alapján gyakorolja szakmáját, és kötelezőnek tartja magára nézve az ICF Etikai Kódexét. Professzionális coaching kapcsolat: professzionális coaching kapcsolatról van szó, amennyiben a coachingról megállapodás (beleértve szerződéseket is) születik, amely meghatározza a felek felelősségét. Szerepek a coaching kapcsolatban: a coaching kapcsolat szerepeinek tisztázása érdekében gyakran szükség van arra, hogy megkülönböztessük az ügyfelet és a megbízót. Legtöbbször az ügyfél és a megbízó ugyanaz a személy és ezért együttesen mint ügyfélről beszélünk róla. Az azonosíthatóság céljából azonban az ICF a következőképpen határozza meg ezt a két szerepet: Ügyfél: Az ügyfél a coacholt személy(eke)t jelenti.
Az Etikai kódexet IDE kattintva PDF formátumban is letöltheti PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY által képviselt etikai elvek nem önkéntes választáson alapulnak, hanem szerves részei minden sporttevékenységnek, sportpolitikának és sportirányításnak. FAIR PLAY A Fair Play jelentése a tiszta eszközökkel játszott mérkőzés és az ellenféllel szemben tanúsított sportszerű magatartás eszméje. Ez a sport egyik legnemesebb tényezője, hiszen a Fair Play-t maga a sport hozta létre. Ez az eszme azért fontos, mert csak a sportszerű mérkőzés, verseny jelent igazi élményt és szórakozást. A Fair Play fogalma a következő alapelvekben fejezhető ki. Ezek az alapelvek a sportban szerepet vállaló bármely személyre érvényesek. Tiszteletben kell tartani a játékszabályokat, valamint a különböző versenyek, bajnokságok, tornák szabályait. Minden, a játékvezetőkkel és a mérkőzésen résztvevő minden más személlyel (a nézőkkel, a csapatvezetőkkel, a szülőkkel, a média képviselőivel) szembeni sportszerű magatartás érdekében.
Ha az ember nem él, a többi érték elveszíti jelentőségét. Mi az etika főfeladata? Az etika legfőbb feladata meghatározni azt, "mi az, ami helyes, mi az, ami jó". A döntések olyanok, amelyek állandóan megkövetelik az értékek közötti választást. Az orvosi jog betartása kötelező, az orvosetika a jogon túli követelmény. A egészségügyi törvények és az Etikai Kódex (időrendben) Az első egészségügyi törvény 1876. évi XIV. törvény a közegészségügy rendelkezéséről. 1891. törvény az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezéséről 1898. évi törvény az Országos Betegápolási Alapról 1936. évi I. Magyar Orvosi Rendtartás 1945 után ezt hatályon kívül helyezték. 1972. évi II. törvény – Egészségügyi Törvény (jellemzője a paternalizmus) 1992. évi LXXIXV. törvény a magzati élet védelméről 1994. évi XXXIV. törvény (kamarai törvény), amely alapján megalakult az Orvosi Kamara. 1995: MOK – Etikai Eljárási Szabályzat 1998 első része: az Etikai Kódex, amely az etikai szabályrendszert tartalmazza (minden orvosra érvényes).
Ez a megállapodás minden résztvevő szerepét, kötelességeit és jogait tartalmazza. 20. Enyém a felelősség, hogy tudatában legyek és állítsak világos, megfelelő és kulturálisan érzékeny határokat, amelyek kormányozzák a fizikai vagy egyéb interakciókat, amelyek létrejöhetnek az ügyféllel és a megbízóval kapcsolatban. 21. Elkerülök minden romantikus vagy szexuális kapcsolatot az aktuális ügyféllel, vagy szponzorokkal, vagy tanulókkal, vagy szupervizorokkal. Továbbá figyelek bármilyen potenciális szexuális közelségre a felek között, beleértve az én segítőimet, asszisztensemet, és megfelelő lépéseket kezdeményezek az ilyen esetekben, vagy lezárom a megbízási jogviszonyt annak érdekében, hogy biztonságos környezet jöjjön létre. 22. Tiszteletben tartom az ügyfél jogát arra, hogy a folyamat bármelyik pontján megszakítsa a folyamatot, a megállapodás előírásainak megfelelően. Éberen figyelek olyan jelekre, amelyek szerint a coaching kapcsolat értéke változik. 23. Bátorítom az ügyfelet és a megbízót, hogy kezdeményezzenek változtatást, ha azt hiszem, hogy az ügyfél, vagy a megbízó érdekét egy másik coach vagy egy másik erőforrás jobban tudná szolgálni, és javaslom az ügyfélnek mások szakmai szolgáltatását, ha szükségesnek vagy megfelelőnek tartom ezt.
Felelősséget vállalok azért, hogy egyértelmű, megfelelő és a kulturális szempontokat tiszteletben tartó határokat szabjak, amelyek meghatározzák az ügyféllel vagy megbízóval létrejövő bármilyen fizikai kontaktusomat. Nem kerülök szexuális kapcsolatba egyetlen aktuális ügyfelemmel vagy megbízómmal sem. Tiszteletben tartom az ügyfél jogát arra, hogy a coaching folyamat alatt bármikor megszakítsa a coaching kapcsolatot a megállapodás vagy szerződés előírásainak figyelembevételével. Figyelek azokra a jelekre, amelyek jelzik, hogy az ügyfél már nem látja hasznát a coaching kapcsolatnak. Ha úgy látom, hogy az ügyfél vagy a megbízó érdekeit jobban szolgálja egy másik coach vagy más szolgáltatás igénybe vétele, akkor arra biztatom, hogy változtasson. Amennyiben szükségesnek vagy megfelelőnek tartom, javaslom az ügyfelemnek, hogy vegye igénybe más szakemberek szolgáltatásait. Negyedik szakasz: titoktartás A legszigorúbb titoktartással kezelem ügyfeleimre és megbízóimra vonatkozó összes információt.