Egy Rém Rendes Család: S06 E02 - Babára várva 2. rész - YouTube
Ezeken, illetve azon keresztül, ahogy bemutatja a sorozat a Bundy-család életét a készítők gyakorlatilag a hidegháború végi amerikai átlagpolgárok mindennapjaira igyekeztek reflektálni. Történészként következtetéseket vonhatunk le ezekkel kapcsolatban. Természetesen erősen szubjektív forrásról van szó, így érdemes óvatosan kezelni a sorozatot. A főszereplők napjainkban () A sorozat alapján kirajzolódó kép szerint az átlag alsó középosztálybeli, vagy munkásosztálybeli amerikaiak alapvetően apolitikusak, és sokkal jobban érdekli őket a nagypolitikánál a saját életüket közvetlenül érintő ügyek. Ez alapvetően egybevág azzal a problémával, amivel az amerikai demokrácia szembe találta magát a '90-es években, és találja magát ma is, egészen pontosan, hogy főleg az alsóbb osztályokat nehezen tudják a pártok elérni és mobilizálni. Összegzésképp elmondható, hogy ajánlatos elgondolkodni azon, hogy a különböző sorozatokat, aktuális témákkal foglalkozó filmeket érdemes-e történészként szakmai szemmel vizsgálni.
- csütörtök TV2 Comedy 06:55 07:25 07:55 17:10 17:40 18:10 19:30 18:10
Az 1762-ben megjelent Társadalmi szerződés a társadalmi berendezkedéssel és az államhatalom sajátosságaival foglalkozik. A tanulmányban Rousseau szakít a Hobbes- és Locke-féle természetjog-elmélettel. Az erőszakkal, a hatalom útján szabadságától megfosztott ember csak kényszerből viseli el helyzetét, de nem ért vele egyet. Ha módja van rá, fel fog lázadni ellene, ezt a történelemből jól ismerhetjük. Az uralkodó hatalma a néptől szarmazik . " A társadalmi rend szent jog, minden más jognak alapja. Mindazonáltal ez a jog nem természettől származik, tehát megállapodásokon alapul. " Ennek a megállapodásnak alapja a sokaság meggyőződése a helyes törvényekben, és nem az egyén sajátos felfogása. Az uralkodó hatalma tehát nem Istentől ered, hanem hatalmát a néptől nyeri el. Így a népnek joga van korlátozni és megváltoztatni a főhatalmat. A Kálvin által felújított antik zsarnokölési elmélet reinkarnációjával van dolgunk, de Rousseau túllép ezen, és az egyén szabadságának feltételeként a maga által alkotott törvényi keretek működését tekinti.
Mert egy monarchiában tökmindegy az uralkodó "nemzetisége" (a dinasztiáknak nincs nemzetiségük), mivel nem választás útján, hanem (nálunk egészen 1918-ig) Isten által rendelve uralkodik. Hatalmát nem a néptől, hanem Istentől eredeztették. Miért kormányozhatta az országot külföldi uralkodó?. Ezért a királyainknak is mindegy volt, hogy "nemzetiségileg" (jól írták, a fogalom a 19. századig nem létezett, a nemzet fogalom mást jelentett mint ma) ki hova tartozott, csak a rendje számított, illetve engedelmes vagy lázadozó alattvaló volt. A magyarok gyakran lázadozó alattvalók voltak, ezért királyaink gyakran is éltek az erőszak eszközével. Ebben nem volt különbség Szent István (aki ezreket vetett szolgaságra, mert nem az ő pártját fogták) Mátyás király ( aki kegyetlenül leverte az erdélyi parasztokat) és Ferenc József (aki megtorolta a 48-49-es szabadságharcot) között. Az uralkodó alkalmasságánál ezért sosem az számított (egészen rövid, pár éves, átmeneti időszakokat leszámítva), hogy milyen nyelven beszél, melyik országból jött, hanem a rendje, az alkalmassága, a dinasztia presztí A Habsburgok pl.
Balassi Bálint 1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként. Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza
A felvilágosodás korának gondolatai az államról és a hatalomról 1. A felvilágosodás kora Kiindulópont: A XVI. szd-ban lezajlottak a nagy földrajzi felfedezések A világ kitágult Európa előtt Felgyorsul a fejlődés (középkorban nagyon lassú fejlődés) Ny-Európában manufaktúrák alakulnak létrejön egy tőkés gazdaság van piac, világpiac a gazdasági életben óriási fejlődés zajlik a XVI.
legalább annyira voltak spanyolok vagy franciák, mint németek. Mindhárom népet kormányozták. Mai példa pl., hogy a brit uralkodóház német, a svéd francia, a spanyol pedig szintén francia dinasztia. De ez nem az ő nemzetiségüket jelenti, mert a dinasztiák nemzetek felettiek.