Először Pruck Pált próbálták holtában is megalázni és lejáratni; a Terror Háza igazgatónője köztörvényes bűnözőnek, hazudozónak, a kommunista rendszer kiszolgálójának nevezte nyilvánosan, az ügyében felszólamló gyermekeit ugyancsak hazugsággal vádolták, és kétségbe vonták, hogy képesek felismerni saját apjukat. A fénykép azonosítására felkért történészeket – akik egytől egyig Pruck gyermekeinek állítását igazolták – megpróbálták megfélemlíteni, majd adminisztratív eszközökkel léptek fel ellenük. Végül az ügy bíróságra került, ahol a Terror Háza hivatalos szakfordítást akart kérni a Life magazinban megjelent kétmondatos képaláírásról, talán abban bízva, hogy Pruck Pál magyarra fordítva Dózsa László lesz, és egy rendkívül költséges számítógépes arcfelismerő program alkalmazását követelték, hogy bizonyítsák a bizonyíthatatlant. A per jelenleg is tart. A botrányról botrányra bukdácsoló, a forradalom emlékét ócska cirkuszi mutatvánnyá züllesztő emlékév elmúlt, valójában a legjobb lenne elfelejteni.
Ez sokként érte és nagy hatással volt rá abban, hogy az embertelen rezsim ellen fegyvert fogjon. Tette ezt úgy, hogy egyébként vallásos, katolikus neveltetést kapott, s nem az ölés, hanem társainak védelme volt a célja. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy ölhetett embert azokban a napokban. Ami történt, azt nem tartottuk gyilkosságnak. A kérdésére nem tudok választ adni. Kemény támadásokban vettem részt, ahol özönlöttek a szovjet katonák – mondta. Dózsa László mesélt arról is, hogy az ÁVH emberei eszméletvesztésig összeverték, és csak az egyik sírásó figyelmén múlott, hogy nem temették el élve.
Ezt a történetet is csak azért érdemes felidézni, mert miközben Dózsa László nevétől és konfabulációitól volt hangos a nyilvánosság az elmúlt évben, arról mind ez idáig egyetlen szó sem esett, hogy a Nagy Imre-per öt kivégzett mártírja közül négyen – Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József – éppen száz éve születtek. Ezek a hazafiak egy szabad és független Magyarországért vállalták a mártíromságot, áldozták fel életüket. A számomra már gyermekkoromban valóságos legendává vált, rettenthetetlenül bátor Szilágyi József így fogalmazta meg vérbírái előtt, a halál árnyékában közös ars poeticájukat: "…ha októbernek nincs más jelentősége, nincs más eredménye, csak annyi, hogy megmutatta, hogy a magyar nép, Rákóczi, Kossuth, Petőfi népe a zsarnokságnak a szocialista mezbe öltöztetett válfaját sem hajlandó eltűrni, hanem szabadságáért és hazája függetlenségéért hajlandó felkelni és életét áldozni, már ez is óriási, véleményem szerint történelmi jelentőségű dolog". Születésük centenáriumán ezeknek a mártíroknak annyi sem jutott, hogy a 15 milliárdból egy szál virág kerüljön a sírjukra.
– Ismeri Dózsa László történetét? – Dózsa Lászlóval talán tíz éve találkoztam, és akkor beszélt nekem az '56-os történetéről, nagy átéléssel és meggyőzően. Barátságos viszonyba kerültünk, de sajnos ellentétes pályán játszunk. Ő magát minél nagyobb szabadsághősnek akarja láttatni, én viszont eseménytörténészként rekonstruálni igyekszem a helyzetet, tehát antagonisztikus ellentét feszül köztünk. Neki fontos volt, hogy a "pesti srácokat" kutatom, ezért elmondta a történetét. Meghallgattam, de a nevét nem írtam le a Baross Köztársaság című munkámban. – Miért? – Az ilyen szóbeli forrásokat, amelyeket semmiféle adat nem támaszt alá, erős forráskritikának vetem alá, kiváltképp akkor, ha a történetben olyan elemek vannak, amelyeknek semmiféle levéltári forrásai nincsenek. Eörsi László Fotó: Bazánth Ivola – Akkor megfordítom: lehetséges-e, hogy '56-ban megtörtént olyan, aminek nincs levéltári forrása? – Lehetséges, csakhogy attól függ, mi. Dózsa László azt állítja, hogy sortűzzel végeztek ki a város közepén harminc embert, ám erről soha rajta kívül senki semmilyen említést nem tett, tanúja a történetnek nincs és nem is jegyeztek fel róla semmit.
Dózsa László (Budapest, 1942. október 12. –) 1956-os szabadságharcos, színész, rendező, érdemes művész. Dózsa Zoltán (1968) színész édesapja. Fiatalkora: Budapesten született artista családba, és nagyon korán kapcsolatba került a színjátszással: három évesen már ő is fellépett. A család a Népligetben élt, míg az ottani komédiás telepet a Rákosi-korszakban fel nem számolták. 1952-ben a családot egy bérházba telepítették, ahol házmesteri feladatokat láttak el. Dózsa ebből eredően már gyerekként tanúja lett a csengőfrásznak nevezett terrornak, annak, ahogy az ÁVH-sok kora hajnalban leptek meg és hurcolnak el polgárokat. Részvétele az 1956-os szabadságharcban: 14 évesen a Lehel téren keveredett bele a szabadságharcba, a Szövetség utca és a Rákóczi út kereszteződésénél harcoló, az akkori Divatcsarnokot védő csoport tagja lett. 1956. november 5-én elfogták és társaival együtt az utcán kivégző osztag elé állították. A csoport minden tagja meghalt, kivéve őt. A Szövetség utcai kórházba szállították, ahonnan az ÁVH-sok november közepén áthurcolták a Mosonyi úti rabkórházba.
3 (magyar tévéfilmsorozat, 1978) Bolondok bálja (magyar tévéjáték, 74 perc, 1978) Amerikai komédia 8. 4 (magyar tévéfilm, 81 perc, 1978) 80 huszár (magyar filmdráma, 124 perc, 1978) 1977 Sir John Falstaff 9. 0 (magyar tévéfilm, 139 perc, 1977) Baleset 8. 2 (magyar tévéfilm, 60 perc, 1977) 1976 Robog az úthenger 9. 4 (magyar tévéfilmsorozat, 1976) Hungária Kávéház (magyar tévéfilmsorozat, 26 perc, 1976) 1975 A szélhámos (magyar tévéfilm, 69 perc, 1975) 1974 Krémes (magyar tévéfilm, 33 perc, 1974) A farkasok (magyar tévéjáték, 66 perc, 1974) 1973 Rejtélyes égitest (magyar tévéfilm, 69 perc, 1973) 1972 Három affér (magyar tévéfilm, 107 perc, 1972) 1971 Peer Gynt (magyar tévéjáték, 165 perc, 1971) Áradat (magyar tévéfilm, 50 perc, 1971) 2016 2013 Bodnárné dalszerző Bemutató 2013. március 22. Prah díszlet Bemutató 2013. szeptember 21. játéktér Bemutató 2013. szeptember 21. 2012 2011 2010 rendező Bemutató 2010. szeptember 19. 2009 2008 2007 Bulvár színész Bemutató 2007. május 18. 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1998
Schilling Árpád rendező Facebook-oldalán fakadt ki dr. Várkonyi Andrea életmódtanácsai miatt. ( Mészáros Juli elolvasta a celeb könyvét, hogy önöknek ne kelljen. ) Schilling Árpád Fotó: Nagy Zágon / Schilling szerint Várkonyi Andrea tökéletesen vakon van azzal kapcsolatban, hogy az emberek miért ülnek fásultan a hivatalokban - Várkonyi ugyanis azzal példálózott állítólag egyszer a lányának, hogy azért kell tanulnia, hogy ne váljon ilyenné. "Azok az emberek abban a közintézményben dolgoznak, és szenvednek, mert a király nem méltatja őket figyelemre, nem úgy mint téged, meg azt az egybites agyú csávódat, aki - veled együtt - azt akarja elhitetni a világgal, hogy a tehetsége juttatta oda, ahova, nem pedig az EU-s támogatások magánosításában játszott szerepe. Andrea, nem vagy egyedül, vagytok még jó páran, akik a szart dagasztjátok milliárdokért, de legalább legyen már benned annyi jóérzés, hogy a saját végtelen szerencsédet nem a dolgozó emberekhez méregeted" - írta Schilling. A rendező Várkonyinak azt a megállapítását is kifogásolta, hogy: "A társadalom nem termel ki tökös férfiakat", mert az egyedülálló anyák "tutyimutyi alakot" nevelnek a fiaikból. Schilling Árpád a Facebookon olvasott be Várkonyi Andreának a könyve egyik részlete miatt - Hírnavigátor. "
Te meg az a gázszerelő, addig nyaltátok a király lógóját, amíg az rátok nem fröccsentette a jólétet. "Várkonyi Andrea doktor megjelentette életmód tanácsadással foglalkozó könyvét, amelyben a következőt írja: »Néhány éve bementünk egy közintézménybe, és amikor kijöttünk, Nóri azt kérdezte: anya, miért ilyen szörnyen unott arccal ül itt mindenki? Mondom: édes kicsim, azért, mert egész életükben nem csinálnak mást, mint iratokat tologatnak ugyanazzal a három emberrel összezárva egy ronda hivatalban, nagyon kevés pénzért. Mondom: de jó, hogy észrevetted! Látod, nem azért papolom, hogy tanuljál, mert mindenáron nevelni akarlak, hanem azért, hogy felnőve majd dönthess úgy, hogy te nem egy hivatalban akarsz ülni. « Nem, nem unott arccal ülnek ott az emberek, hanem fáradtan és reményvesztetten, mert ők is tanultak és hajtottak, de ezt a kutya sem honorálta nekik. És a te lányod sem azért fog majd milliókat keresni, mert annyival különb lenne náluk, hanem, mert a te lányod. Schilling Árpád Várkonyi Andreának: Andrea, nem vagy egyedül, vagytok még jó páran, akik a szart dagasztjátok - Északhírnök. Te meg az újdonsült urad, az a gázszerelő g.. iputtony, addig nyaltátok a fenséges király lógóját, amíg az rátok nem fröccsentette az összes jólétet, meg csillogást, meg márványlépcsőt, meg dubai lakosztályt.
Miből vagy te, ember? Aki a könyvedet megveszi, aki a tévédben (TV2) szerepel, aki együtt nyalja azt a nagy lógót, az mind a cinkostársad ebben az undorító virtsaftban! Ha van igazság, egyszer még megbűnhődtök azért, mert egy egész országot használtatok a saját szórakoztatásotokra. Addig meg csak heverj édesen a nagy macid szőrős mellkasán, ahogy írod. Schilling árpád várkonyi andrea bocelli. Na, csá! " A poszt hétfőn jött ki, és máris több mint 8 ezren lájkolták.