Nincs meglepetés Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb és Skandináviában a legalacsonyabb. Az Európa Tanács tagállamaiban átlagosan regisztrált 115, 7-tel szemben Oroszországban százezer lakosra 439, 2 rab jutott, ezt Litvánia, Grúzia és Azerbajdzsán követte, százezer lakosonként 277, 7, 274, 6, illetve 249, 3 rabbal. Továbbra is túlzsúfoltak az európai börtönök | Demokrata. A skála ellentétes végén Hollandia (53), Finnország (54, 8), Dánia (56, 1) és Svédország (58, 6) található. Magyarországon ez az arány 180, 8 volt a korábbi 185-tel szemben. Javítottunk az eredményünkön A vizsgált időszakban Macedóniában volt a legnagyobb a túlzsúfoltság 138, 2 százalékos kihasználtsággal, ezt Spanyolország (133, 1), Magyarország (129, 4), Belgium (127), Albánia (119, 6) és Franciaország (113, 4) követte. 2014-ben még Magyarország állt a lista élén 142 százalékos helykihasználással. A legkedvezőbb arány Andorrában és San Marinóban mutatkozott, ahol a börtönök mintegy kétharmada kihasználatlan volt.
Az osztrákoknál csupán a rabok 6, 1 százaléka nő, Szlovéniában 5, 9 százalék, a románoknál 4, 5 százalék, Lengyelországban 4, 4 százalékos ez az arány. A bolgároknál még kisebb arányban vannak nők a börtönökben, csak 3, 2 százaléknyian. Lehangoló adatok a magyar börtönökről - Infostart.hu. Feröeren, San Marinóban és Liechtensteinben pedig konkrétan 0 százalékos a nők aránya. Welcome to Jurassic Park Nem elég, hogy zsúfoltak a magyar börtönök, még a körülmények sem a legjobbak: nyáron Kadlót Ezsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára beszélt arról, hogy elmondta, komoly gondok vannak sok intézményben. Sok száz börtönőrt képeztek ki feleslegesen Vannak bv-intézetek, ahol egy-egy szintet már csak "Jurassic Parknak" vagy "Mordornak" hívnak a fogvatartottak, annyira borzalmas a helyzet - ismertette a szakértő, majd pedig a zsúfoltság okait taglalta. Olyan helyeken, ahol eddig hat fő volt az általános, elkezdték kialakítani a hét-nyolc fős zárkákat. Közben folyamatosak a bántalmazások, zsarolások, élősködések, sok fogvatartott fél, mert a cellájában sincs biztonságban.
Csökkent a bebörtönzöttek száma 2015-ben Európában, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága azonban továbbra is komoly problémát jelent a kontinens számos országában, köztük Magyarországon is – derült ki az Európa Tanács (ET) friss jelentéséből. A Lausanne-i Egyetem által az ET számára készített éves statisztikai összeállítás szerint 2015-ben nagyjából 1, 4 millió ember raboskodott az európai börtönökben, ami 6, 8 százalékkal, mintegy százezer fővel kevesebb, mint a korábbi évben volt. Tömegnyomor a börtönökben – mi lesz így? - Privátbankár.hu. Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 17 773 ember töltötte a szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 13 736 főre volt elegendő, ami 129, 4 százalékos helykihasználást jelent, ez pedig Macedónia és Spanyolország után a harmadik legmagasabbnak számított Európában a jelentés szerint. Ami a százezer lakosra jutó bebörtönzöttek számát illeti, az általában a volt Szovjetunió utódállamaiban volt a legmagasabb és Skandináviában a legalacsonyabb. Az Európa Tanács tagállamaiban átlagosan regisztrált 115, 7-tel szemben Oroszországban százezer lakosra 439, 2 rab jutott, ezt Litvánia, Grúzia és Azerbajdzsán követte, százezer lakosonként 277, 7, 274, 6, illetve 249, 3 rabbal.
Bár kicsit kevesebben vannak bebörtönözve Európában, mint korábban, azért a helyzet nem ideális. A kerítés 5 méter magas lesz, kamerákkal és elektromos érzékkelőkkel felszerelve. Női börtönök listája magyarországon 2021. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Csökkent a bebörtönzöttek száma 2015-ben Európában, a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága azonban továbbra is komoly problémát jelent a kontinens számos országában, köztük Magyarországon is - derült ki az Európa Tanács jelentéséből. A Lausanne-i Egyetem által az ET számára készített éves statisztikai összeállítás szerint 2015-ben nagyjából 1, 4 millió ember raboskodott az európai börtönökben, ami 6, 8 százalékkal, mintegy 100 ezer fővel kevesebb, mint a korábbi évben volt. Az adatfelvétel időpontjában Magyarországon 17 773 ember töltötte a szabadságvesztését, miközben a börtönök kapacitása csak 13 736 főre volt elegendő, ami 129, 4 százalékos helykihasználást jelent, ez pedig Macedónia és Spanyolország után a harmadik legmagasabbnak számított Európában a jelentés szerint.
Először gyűjtöttek információkat az anyjukkal együtt a büntetés-végrehajtási intézetekben élő gyermekekről. Összesen 1608 gyermekről érkezett jelentés 37 igazgatóságból, akik a legtöbb esetben legfeljebb három évig tartózkodhattak szülőjükkel a rácsok mögött. A becslések szerint egyébként Európában több mint 2 millió gyermeknek van szülője a börtönben. A 87 ezer női fogvatartott a teljes börtönpopuláció öt százalékát teszi ki. A fogvatartottak átlagéletkora 35 év, 5 százalékuk 50 évnél, 2, 5 százalékuk 65 évnél idősebb. A túlzsúfoltság tavaly január 31-én Törökországban volt a legmagasabb (127 fogvatartott/100 szabad hely), őket követte Olaszország (120), Belgium (117), Ciprus (116), Franciaország (116). A sorban a következő Magyarország a már említett és értelmezett 113 százalékkal. Az európai átlag 90 százalék. Továbbra is a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt vannak a legtöbben rácsok mögött. Női börtönök listája magyarországon térkép. Az erről adatokat szolgáltató 42 igazgatóságban közel 260 ezer fogvatartottról van szó, amely a teljes börtönpopuláció 17, 7 százaléka.
Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett kiállítják Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először látható. Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. A Gulyás Gábor filozófus, esztéta által rendezett kiállítás az ugyancsak augusztus 20-án megnyíló, történelmi teremmel együtt az első napokban ingyenesen látogatható; minden nap 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések. A meghirdetett időpontokra a oldalon lehet előzetesen regisztrálni.
Kandalló 630 elemből A megújuló Szent István-teremben minden pontosan ugyanúgy lesz, mint az eredetiben. Falait Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képek díszítik majd. Az első négy kép elkészült, a többi közt a II. Endrét és I. Bélát mintázó alkotásokkal már végeztek a művészek a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában. A terem központi helyét elfoglaló több mint 2 méter széles és 4, 5 méter magas kandalló is kész, 120 különböző méretű, összesen 630 darab kályhaelemből áll össze. A kandalló tetején lévő Szent István-mellszobor is újjászületett már. A Szent István-terem újbóli kialakítása próbaprojekt: az újjászületés munkálataiból nagyon sok fontos tanulságot tudnak majd a szakemberek levonni a budavári palota régóta esedékes, teljes felújításával kapcsolatban.
Egykor Ferenc József csodálta, majd a háborúban elpusztult – hogy sok évtizeddel később, ezekben a hónapokban szülessen újjá a Szent István-terem a budai királyi palotában, annak első, egy teremnyi felújításaként. Rövid közlemény jelent meg 1897 októberében lapokban: "Őfelsége a király, Bánffy Dezső báró miniszterelnök előterjesztésére elrendelni méltóztatott, hogy a budai királyi várlak újonnan épülő szárnyában egy Szent Istvánról elnevezett terem, mégpedig korhű, román stílben rendeztessék be". Ez volt az a pillanat, amikor eldőlt: elkészülhet az a pompás terem, amelynek berendezéseit 1900-ban a párizsi világkiállítás közönsége is megcsodálhatta, ahol a terem elnyerte a nagydíjat. A terem megtervezésével Hauszmann Alajost, a budavári Palota tervezőjét bízta meg Ferenc József – egy újabb izgalmas történet a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról. A helyiség méretei miatt Hauszmann egy igazi ékszerdobozt álmodott. "A teremnek aránylag csekély méretei intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szín harmóniája kellően érvényesülhet" – indokolta a híres tervező, aki a kor legprímább művészeit és iparosait kérte fel a berendezés elkészítésére.
Tabletes tárlatvezetés Digitális tárlatvezetésünk vizuális elemekkel gazdagított, így a családok az interaktív, ismeretterjesztő feladványok és izgalmas elbeszélések útján ismerhetik meg a Szent István-terem megszületését és az első magyar király korát. Mielőtt belépne az újjáépített Szent István-terembe, két különleges kiállításrésszel is találkozhat. Az első a terem megalkotását és újjászületését, míg a második Szent István intelmeit mutatja be egy különleges kortárs installáción keresztül. A Szent István-terem történetét bemutató tárlat az építőkről és az építtetőkről mesél, bevezetve a látogatót a korabeli Európa egyik legjelentősebb uralkodói palotájának létrehozásába. A látványos tárlat keretében interaktív eszközök segítségével kapunk betekintést az első magyar király, Szent István életművébe és az őt övező tiszteletbe, továbbá megcsodálható a Szent Korona, a magyar államiság legfontosabb jelképének hű mása is. Különleges tárlatnak ad helyet a rekonstruált történelmi terem melletti helyiség (az ún.
A Budavári Palota régóta esedékes rekonstrukcióját egy évvel ezelőtt, az épületegyüttes déli összekötő szárnyának helyreállításával, és a benne található Szent István-terem újjáépítésével kezdte el a Program megvalósításáért felelős Várkapitányság. Mára az eredeti térszerkezet elkészült, most a terem belsejének korhű kialakítása következik. A különleges helyszínt a nagyközönség 2021. augusztus 20-ától újra eredeti szépségében csodálhatja meg. Forrás: Várkapitányság/Archív A fejlesztésben részt vevő hazai mesterek évek óta gőzerővel dolgoznak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, a terveknek megfelelően készülnek az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes diófa fal. Forrás: Várkapitányság A helyreállítás iparművészeti jelentőségét növeli, hogy a hiteles rekonstrukció érdekében mára már eltűnőben lévő mesterségek képviselői vesznek részt az alkotásban.
Ugyanakkor a mai tervezőknek különleges kihívást jelentett, hogy meghatározzák a bútorok méretét, ezekről ugyanis nem maradt fenn adat. Sokszor csak a teremről készült fotók alapján, az intarziás parketta és az adott bútor egymáshoz való viszonyából tudtak erre következtetni a ma már használható digitális technológiák segítségével. Jelenleg már elkészültek a karosszékek, a faragott díszítésű konzolasztal, valamint a hat zsámolypad is, melyek még az aranyozóműhelyben várják, hogy elnyerjék végleges formájukat. A Szent István királyról elnevezett terem a Budavári Palota egyik legjelentősebb belső tere, egyúttal a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. fotó: Nemzeti Hauszmann Program Az 1900-as párizsi világkiállításon nemzetközi sikert aratott, kialakításában a kor legkiválóbb művészei és iparosai vettek részt. A terem berendezésében a finom, aprólékos, bensőséges részleteké volt a főszerep, az alapvetően neoromán stílusjegyek mellett sok helyen felbukkant a magyar ornamentika is.
Augusztus 20-án nyitja meg kapuit a Budavári Palota újjászületett Szent István-terme, amely az első napokban a kapcsolódó kiállítással együtt ingyenesen lesz látogatható. A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést nyújt a látogató számára, amíg az a csodálatos terembe ér - közölte az MTI-vel pénteken a Várkapitányság. Tájékoztatásuk szerint a Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. A Várkapitányság közleménye kiemeli Aba-Novák Vilmos festményét is, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható.