Újabb sportnagyhatalom állt ki a halasztás mellett. Érezhető volt a sportolókon a bizonytalanság, mondja az olimpiai bronzérmes Rédli András, aki két hete még vívott a budapesti versenyen, azóta viszont karanténban van. Az olimpia helyett a járvány pörög a fejében, és hivatásos katonaként szeretne valamit tenni a hazájáért. Decemberben adják át, itt lesz a nyitó- és záróünnepség, valamint atlétikai versenyek és focimeccsek. Az uszoda és az Erdő a tengerben névre hallgató kajak-kenu-központ építése is csúszik. A tavalyi foci vb házigazdája, Dél-Afrika illetékesei hamarosan eldöntik, megpályázzák-e a 2020-as nyári olimpia rendezését. Pjongcsang kitartását csodálja a madridi városvezetés, így újonnan erőt merítve szinte biztosan kandidálnak a 2020-as olimpia megrendezésére.
Nagy lépések egy fenntartható olimpia felé Az újrahasznosított elektromos eszközökből készült érmektől kezdve, a szén-dioxid kibocsájtás csökkentésig számtalan területen mutat komoly fejlődést a 2020-as tokiói játékok fenntarthatóságát vizsgáló tanulmány. Attention! – a francia kormány megkezdi az olimpiai helyszínek felújítását A Párizsban, illetve a környező Ile-de-France régióban 13 sportlétesítményt épít vagy újít fel a francia kormány a 2024-es nyári olimpiai játékok előtt. Versenyzők bőrébe bújtak a tokiói kabalafigurák A tokiói olimpia szervezői olyan képeket hoztak napvilágra, melyeken az olimpia és a paralimpia kabalafigurái, Miraitowa és Someity különböző sporthelyzetekben pózolnak, bemutatva ezzel az olimpiai játékok 33, és a paralimpiai játékok 22 sportágát. A magyar Beckenbauer Az egyik legtisztábban játszó magyar hátvéd volt, pályafutása alatt sosem kapott sárgalapot. Akkor került be vidékről a válogatottba, mikor azt túlnyomó többségében csak fővárosi csapatokból toborozták.
2019. augusztus. 21. 16:10 Sport Shane Tusup videóban mutatja be, milyen őrületesen indult a felkészülés új tanítványaival A videósorozatban a magyar úszónő egyik kihívójának nevezett Ilaria Cusinato felkészülését kísérhetjük figyelemmel. 2015. július. 17. 15:14 Túl drága, Japán lefújta a tervezett stadionépítést Annyira sokba kerülne Japánnak a tervezett olimpiai stadion építése, hogy inkább fel sem építik. 2015. 14. 13:35 MTI A japánok már most szívnak a 2020-as olimpiai stadionnal Sokkal drágább lesz a 2020-as nyári olimpiára épített nemzeti stadion, mint azt tervezték, így viszont le kell fújniuk a vitorlásversenyekhez tervezett új kikötő építését. 2015. február. 05. 11:15 Jövő nyár végén dől el, bekerül-e a baseball a nyári olimpia sportágai közé Jövő augusztusban dől el, mely sportágakat veszik fel a 2020-as tokiói nyári olimpia programjába. Elsősorban a Japánban óriási népszerűségnek örvendő baseball és softball reménykedhet. 2013. szeptember. 10. 21:04 "Tudomásul vettük" - nem ujjonganak a kínaiak a tokiói olimpia miatt Kényszeredetten ugyan, de Kína is gratulált a 2020-as olimpia megrendezésének jogát elnyerő Tokiónak.
Nyolc évvel Mátészalka után. Tehát, ha se Kandónak, se az 1988-ban ünnepelt centenáriumnak nincs köze Szolnokhoz, miért tartották fontosnak a TITÁSZ-nál az emléktábla kihelyezését, és miért éppen itt? A Tallinn Filmszínház ugyanis 1988-ban még a Vosztok úton állt, a mozi körüli út csak évekkel később vette fel Kandó Kálmán nevét. Egyetlen halvány magyarázattal tudok szolgálni. Az Állami Villamosenergia-szolgáltató Vállalatból 1951-ben hozták létre a hat regionális szolgáltatót, amelyek közül az egyik a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat, azaz a TITÁSZ lett. A debreceni központtal működő cég szolgáltatott Szolnokon is, sőt komoly munkáltatónak számító üzemigazgatósága is működött a városban. 221 évvel ezelőtt született Jedlik Ányos, az egyik legnagyobb magyar fizikus és feltaláló - SZELLEMITULAJDON.HU. És mivel Mátészalka is a TITÁSZ területén van, úgy gondolhatták, a 100 éves évfordulón a cég által ellátott településeken emléktáblával lehet erről megemlékezni. Mert mi másért került volna a Tallinn Mozi falára ez a szerény kis emléktábla, ami szerencsére eddig mindig túlélte az épület tulajdonos- vagy bérlőváltásait.
A Telina völgyről elnevezett 106 km hosszú, nehéz terepviszonyú vonalon bizonyítani lehetett, hogy jobb a gőzvontatásnál. A feladat teljesítését több, hírneves nagyvállalat rendkívül kockázatosnak tartotta ezért elzárkózott tőle. Mechwart András, a Ganz-gyár akkori igazgatója 1898-ban Kandó Kálmánnal konzultálva elvállalta az olaszországi Valtellina-vonal 3000 V-os háromfázisú, 15 Hz-es vasútvillamosítását. Kandónak ez volt az első önálló fejlesztése. 4-6-ossal Budapest legszebb terére – a Mechwart liget | Gardenista. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Táplálására a Morbegno városka közelében, az Adda folyón az Alpokból lefutó folyók vízenergiájából nyerhették a 20 kV feszültségű áramot. Innen táplálták meg 9 db 20/3 kV feszültségű, egyenként 300 kVA névleges teljesítményű transzformátorállomáson keresztül a kétpólusú munkavezetéket, illetve a harmadik fázis vezetésére szolgáló síneket. A technikai újdonságot a lényegesen nagyobb (3000V) feszültség jelentette.
Tény, hogy két legnagyobb horderejű találmánya jelentőségét maga Jedlik sem ismerte fel időben. Az elektromos motor és a dinamó utóbb technikatörténeti mérföldkőnek bizonyult. Ezekkel a találmányokkal a villamosság kora köszöntött be, amelyet az általános emberi történelem "második ipari forradalom" fejezetcímen jegyez. Jedlik Ányos szép hosszú kort élt meg, 1895. december 13-án fejezte be földi pályafutását. Kandó Kálmán. 1942-ben Győr városa Jedliknek díszsírhelyet adományozott, melyen kedvenc zsoltáridézete áll: " "Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk. " Legfontosabb eszközeire a Műszaki Múzeumban, írásos hagyatékára a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában vigyáznak. Munkásságáról a német Siemens Múzeum is megemlékezik. Emlékét több köztéri szobor és emléktábla őrzi. Nevét innovációs díj, társaság, egyetemi kollégium, középiskolák és több utca viseli. Források: Jedlik Ányos - Vílághíres feltalálóink - Kép forrása:
Csak egy megálló a négyes-hatos vonalán, semmi több nem volt korábban. A közel húszezer négyzetméteres(! ) tér észrevétlen a villamos ablakából. Éppen ezért az elmúlt évtizedekben eszembe sem jutott itt leszállni, egészen néhány héttel ezelőttig, amikor felújítás miatt le nem szállította az utazókat a villamosvezető. Hömpölyögtem a tömeggel a körúton tovább a Duna felé, amikor a Mechwart ligeti megállónál felforrt az agyvizem és a lábam magától vitt a hatalmas fák alá. Mechwart szobra dús virágbeültetések között A szökőkút hangját mind jobban hallom, itt kell lennie egynek valahol. Kandó kálmán találmányai. Virágtengerben úsznak a díszfák az elegáns sétányon, ami Mechwart András mellszobra mellett vezet a hatalmasra lövellő vízsugarakhoz. Hjaj, vissza sem akarok menni a villamos sínekhez többet… Láthatóan sokan így vannak ezzel, főleg, hogy a háromszintes, 21 méter átmérőjű szökőkút szélein békésen lehet üldögélni úgy, hogy csak a hűs pára jön az arcunkba és nem a kút víze. Persze igazi felüdülés az utóbbi lett volna, de beértem az elegánsabb, kezet vízbelóbálós verzióval.
Ganz Ábrahám volt az első Európában, aki a kéregöntési eljárást vasúti kocsikerekek készítésénél jelentős sikerrel alkalmazta. A kéregöntésű kerékgyártás felfedezésével jelentős lépéssel járult hozzá a biztonságos, nagy teljesítőképességű vasúti közlekedés megteremtéséhez. 1867. november 23-án már a százezredik kéregöntésű vasúti kereket öntötték a Ganzban. Mechwart András nevéhez fűződik a korszakalkotó jelentőségű, ferdén rovátkolt kéregöntésű hengerszék feltalálása, amely az egész világ malomiparában elterjedt. Gulden Gyula volt a magyar vízturbina-gyártás megalapozója a Ganzban. Az ő nevéhez fűződik a Ganz rendszerű harangcsapágy. Bánki Donát világhírnévre tett szert az igen kis esésű hazai vizek hasznosítására alkalmas Bánki-turbina kifejlesztésével és más nagy jelentőségű szabadalmakkal (pl. belső égésű motor víz befecskendezéssel). Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly 1885-ben szabadalmat jelentett be, melynek lényege a feltalált transzformátorok párhuzamos kapcsolása volt.
Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az I. világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 100 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül. A fázisváltós rendszerrel villamosított vonalon Komáromig 1932-ben indult meg a forgalom. A fázisváltós rendszer létrehozását már 1919-ben megfogalmazott tanulmányában eredményesen támogatta Verebélÿ László a MÁV Vasútvillamosítási Osztály vezetőjeként. A kísérleti mozdonyok próba időszaka alatt Kandó több külföldi felkérést is teljesített. 1926-ban megtervezte Európa akkor két legnagyobb teljesítményű egyenáramú gyorsvonati mozdonyát (2BB2 400) a Párizs-Orléans vonal számára. A teljességhez tartozik, hogy Kandó halála után, az általa kijelölt úton haladt tovább a villamos mozdony fejlesztés Ratkovszky Ferenc, és Mándi Andor irányításával.