Czuczor Gergely és Arany János Szondi-versei.............................................. 24 T. Erdélyi Ilona: Arany Szondi-balladájának egy előzménye. Erdélyi János: Szondi Drégelen című verse............................................................................. 37 KlCZENKÓ JUDIT: Útban a Szondi két apródjához. A Szondi-töredékek és más munkák................................ 49 TARJÁNYI ESZTER: Arany János történeti balladáinak múltszemlélete...................................................................... 69 NYILASY BALÁZS: A Szondi két apródja és a történelmi ballada megújítása..................................... 85 LÁNG GUSZTÁV: Az eposz és a ballada. Széljegyzetek egy Arany-balladához.......................................................... 95 VERS Faragó Kornélia: Beszédperspektívák - verbális térviszonyok. A dialogikus illúzió a Szondi két apródjában..... 107 Szilasi László: A ragályos laudatio reménye. Arany János: Szondi két apródja, 1856...................................................... 117 Fűzfa Balázs: Nézőpontváltások és beleír(ód)ások a Kapcsos könyv első szövegében....................................... 123 PAP KINGA: A nyelvi agresszivitás poétikája Arany János a Szondi két apródja című balladájában............................. 133 Kappanyos András: Ballada és dráma.
Figyeljük meg a költemény különös, izgatott menetű ritmikáját! Az uralkodó versláb az anapesztus. Az első három sorban a hatodik szótag csonkaláb, utána éles sormetszet következik; a negyedik sor tisztán anapesztusi lejtésű. Versláb: az időmértékes verselés alapegysége; egy hangsúlyos és egy hangsúlytalan részből álló egység, melynek ismétlődése verssorokat eredményez. Többszólamú ballada: más elnevezéssel párhuzamos szerkesztésű ballada; balladatípus, amelyben különböző egyidejű cselekmények fonódnak össze. Sormetszet: cezúra, verssoron belüli ütemhatár. Anapesztus: két rövid és egy hosszú szótagból álló versláb. Imre László: Az Arany-ballada rétegei, Tankönyvkiadó, Bp., 1988 (In: Imre László: Arany János balladái) Fábián Berta: A Szondi két apródja című ballada narratív hely- és időviszonyai, 1995 (In: Magyartanítás 5. sz. (1995. nov. ))
A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat. Keletkezési körülmények 1856 – Arany olyan szituációt választ ki a históriából, mely párhuzamba állítható a levert szabadságharc utáni állapottal, s rajta keresztül Arany feleletet adhat a kor problémáira. Legfontosabb témái: a zsarnokság, az elnyomáshoz való viszony, a zsarnokság természetrajza, a hazához, az eszmékhez való hűség, a költők és írástudók felelőssége. Témaválasztás Nem Szondi a főhős. Az apródok helyzete, dilemmája – a csábításnak ellenálló megvesztegethetetlenség példája! De ennek fedezete: Szondi helytállása. Közvetlenül arról szól, hogy a két dalnok miképpen mond le az Ali kínálta jólétről. A két dalnok kerül előtérbe, és ez összhangban áll a kornak a költő szerepéről formált meggyőződéséről. A magyarság többsége számára követhetetlen Szondi példája – kivételes bátorságot, átlagon felüli fizikai, erkölcsi képességeket tételez fel. A dalnokok dilemmája közelebb esik a mindennapokhoz.
"), de Szondi dicséretével sem ér célt az apródoknál, s ekkor végképp elveszti a türelmét. Azt a feladatot kapta, hogy vigye a két apródot a török táborba, és most fél, hogy Ali megbünteti, ha ez nem sikerül. Végül mindkét fél egyszerre jut el arra a pontra, hogy összecsapnak egymással: a török megfenyegeti az apródokat (" vesszeje vár / És börtöne kész Ali úrnak "), az apródok meg átkot mondanak új urukra, Alira, amiért megölte Szondit (" Apadjon el a szem, mely célba vevé, / Száradjon el a kar, mely őt lefejezte "). Szondi mártírként halt meg és üdvözülni fog, gyilkosa azonban testileg-lelkileg kárhozzon el. Ez az átok inkább az Ószövetség hangján megszólaló bosszúvágyat fejez ki, mint az Újszövetségre jellemző keresztényi megbocsátást. A katonai túlerővel szemben való tehetetlenség és kiszolgáltatottság csak gyűlöletet és nyers bosszúvágyat szül az elnyomó hatalom iránt. A vers kompozíciója azt fejezi ki, hogy a két apród és a török követ két egymással ellentétes értékrendet képviselnek, amelyek között nem lehetséges az érintkezés.
A páratlan szakaszokban az apródok históriás énekben idézik fel a közelmúltat, az egyenlőtlen erőkkel vívott harcot, Szondi György rendíthetetlen, meg nem alkuvó hősiességét és dicső halálát. A páros versszakokban a jelenről beszél a török küldött. Eleinte csábító ígéretekkel próbálja rávenni az ifjakat, hogy álljanak az idegen hatalom szolgálatába, legyenek hazaárulók, szolgálják Alit ezentúl. Az apródok éneke fokozatosan emelkedik himnikus magasságba, a török küldött fokozatosan veszti el türelmét, s majd kifogyva érveiből, durva szavakkal gyalázza Szondit és fenyegeti börtönnel a megingathatatlan dalnokokat. A két apród átka a költemény végén jelképes, általános érvényű: a költők a hűség és a hazaszeretet erkölcsi parancsát közvetítik. (Ugyanezt sugallja az V. László [1853] és A walesi bárdok [1856] című ballada is. ) A szövegben előforduló nevek, régies kifejezések: "bülbül", "huri", "ormó", "gyaur", "sörbet", "pálma", "álgyú", "kaftán", "cseléd", "kelevéz", "Rusztem", "a hegy menedéke".
Metszésük szempontjából én a következő csoportosítást alkalmazom: floribunda és nemes rózsák, többször nyíló bokorrózsák, egyszer nyíló kúszórózsák, talajtakaró rózsák, magas törzsű kaszkádrózsák, Nézzük őket csoportonként. Sajnos nem rendelkezem mindegyik csoportba tartozó rózsával, így képpel sem tudom illusztrálni őket, de nem is szükséges, hiszen a metszési alapelvek és technikák nagyon hasonlóak. A lényeges eltérésekre pedig úgyis kitérek. Teahibridek és floribunda rózsák. tearózsák 1867-ben Guillot által nemesített 'La France' fajtával indultak világhódító útjukra. A világhódítás nem túlzás, mert nagy népszerűségnek örvendtek akkor is, és ma is. A tearózsák a következőkben hoztak újdonságot az addig ismert fajtákhoz képest: alacsonyabb termetűek kb. Magas törzsű rózsa metszése tavasszal - Megyeri Szabolcs Kertészet | Youtube, Minden, Enjoyment. 1 méter magasságúak, hangsúlyozottan felfelé törő merev hajtást, szárat nevelnek, ezért nagyon alkalmasak vágott virágnak, viráguk, de főként félig kinyílt bimbós állapotuk nagyon mutatós, kinyílva már kevésbé látványosak, színválasztékuk széles.
Ültetés előtt az ültető gödröt – mely jóval nagyobb kell legyen a cserépnél, – célszerű tápanyagban gazdag trágyával ellátni és alaposan belocsolni vízzel. A cserépből úgy vegyük ki a növényt, hogy ne sérüljön a gyökere. A öldet hagyjuk a gyökereken, azzal együtt kerüljön a belocsolt gödörbe, ezután földdel be kell temetni és megöntözni. A csüngő rózsafa esetén az ültetési távolság legalább 1 méter legyen. A növény magassága kifejlett állapotban 1, 5-2 méter körül alakul. Gondozása A gondozása nem igényel túl sok munkát, de azt nagyon meghálálja. Főleg a csapadékmentes időszakban kell gondoskodni a megfelelő vízellátásáról. Metszés: Almafa metszése. Inkább ritkábban 6-7 naponta igényli a vizet, de ezt rendszeresen, Úgy öntözzük, hogy pangó víz ne álljon alatta, azt nem kedveli. A növény gyorsabb fejlődése, gazdagabb virágzása érdekében évente 2X pótolni kell a tápanyagot alatta. Érdemes levendula társaságába ültetni, mert a rózsa levendula mellett kevésbé lesz tetves. Az elnyílt virágok visszametszését a gazdagabb virágzással hálálja meg.
Ezután elég ritkábban is öntözni az időjárási körülmények figyelembe vételével. Szárazabb őszi, tavaszi, fagymentes téli napokon is öntözzük őket. Nyáron, nagy melegben minden növény víz igénye megnövekszik a rózsáké is, ebben az időszakban még fontosabb az öntözés. Ősszel töltsük fel a fiatal rózsák tövét földdel, ami védi őket a fagytól. Gondozás Ha szeretnénk, hogy a rózsa egész évben gyönyörű és egészséges legyen, gondoskodnunk kell róla folyamatosan. A rendszeres gondozás magába foglalja a rendszeres öntözést, gyakori tápanyag-utánpótlást, tavaszi és őszi metszést, az elnyílt virágok levágását, a permetezést. Talaj igény, tápanyag igény Talajjal szemben nagyon toleráns, nem kedveli a pangó vizet, viszont igényli a bőséges tápanyag-utánpótlást. Rendszeres tápanyag ellátás és öntözés mellett még homokos talajban is szépen díszít. A rózsák hosszú életűek, ezért bőségesen el kell látnunk őket szerves anyaggal. A tápanyag-utánpótlásnak folyamatosnak kell lennie, ezért minden elvirágzás utáni metszést követően adjunk nekik tápanyagot.