Mi történik, ha a szerződés futamideje alatt bekövetkezik valamilyen nem várt negatív esemény? Abban az esetben, ha a pénztártag a szerződés futamideje során elhalálozik, akkor a szerződésben megjelölt kedvezményezettek hagyatéki eljárás nélkül, adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a pénztárban felhalmozott összeghez. Ugyancsak kedvezőbbé teheti a pénztári megtakarítás hozzáférhetőségét, ha a tag maradandó egészségkárosodást szenved, amely rokkantsági ellátásra jogosítja őt. Mennyi pénzt tegyek félre havonta? A szükséges havi megtakarítás összege igen sarkalatos kérdés: a túlságosan alacsony havi befizetés a nyugdíjcél teljesülésének rovására mehet. A statisztikák szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok havonta néhány ezer forintot tesznek félre, ami gyakran nem elegendő a nyugdíjcél megvalósítására. Általánosságban elmondható, hogy fiatalon is minimum havi 20-30 ezer forint megtakarítása javasolt. És minél idősebb korban kezdi valaki a takarékoskodást, annál magasabb havi összegek lesznek szükségesek a célja eléréséhez.
Továbbá a konstrukció lejáratakor a tagok többféle kifizetési kombináció közül is válaszhatnak, melyeknek gyakori eleme valamilyen típusú járadékszolgáltatás. Milyen költségekkel jár egy önkéntes nyugdíjpénztár? Az önkéntes nyugdíjpénztárba belépéskor általában felmerül egy néhány ezer forintos, "belépési költség". Ezt leszámítva az ügyfélnek legfőképp a pénztár működési költségeit kell meg fizetnie a szerződés futamideje során. A működési tartalékba az adott évi befizetések néhány százaléka kerül, a pénztár szabályzata alapján. Az egyes ajánlatok könnyebb összehasonlíthatóságának érdekében érdemes figyelmet fordítani a teljes költség-mutatóra (TKM). Ez egy százalékos érték, és azt mutatja meg, hogy mekkora hozamveszteséget okoznak az ügyfél számára a konstrukció költségei. Minél alacsonyabb egy szerződés TKM-e, annál kedvezőbb költségszerkezettel működik adott körülmények között. 30 éves futamidő esetén az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók átlagos TKM-e kevesebb, mint 1%, ami igen kedvező költségszintnek tekinthető.
A kép mégsem egysíkúan kedvezőtlen, mivel voltak kifejezetten magas hozamú portfóliók is, de a két szélső érték között nagy a különbség. A pénztári portfóliók éves nettó hozamai (a befektetési összetételtől függően) szintén széles skálán, -7, 34 százalék és 26, 18 százalék között szóródtak. A hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozamai továbbra is szép eredményt mutatnak, 6, 55, illetve 5, 49 százalékkal. Az időarányos inflációval csökkentve a 10 éves reálhozam 3, 86 százalék, míg a 15 éves 2, 02 százalék volt, melyek magas értékeknek számítanak. Az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is hosszú távon 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul költséghatékony és versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve. A koronavírus-járvány 2021-ben is éreztette hatását, ám az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak többségében pozitív nettó hozammal zártak. 2021. I. és III. negyedévben a portfóliók mintegy háromnegyede pozitív nettó hozamot ért el, a II.
Az úgynevezett díjterhelési mutató egy olyan egységes mutatószám, amely segítségével a tagokat éves szinten terhelő, a tagi befizetésekből és a befektetésekből levont díj megjeleníthető. Ennek a mértéke a 2002-2019 közötti időszakban 1, 66 százalékról kevesebb, mint a felére, 0, 75 százalékosra csökkent. 2018-ban vezette be az MNB az úgynevezett korrigált díjterhelési mutatót, amely már nem a teljes nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által felhalmozott hipotetikus, átlagos vagyontömeghez viszonyítja a díjterhelést. Ez a mutató is tendenciózusan csökken, több mint 30 százalékkal esett a mértéke 2002 óta. A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta
Az egyik pénztár klímaváltozás tematikájú alapjának az árfolyama több mint 26 százalékot emelkedett 2020-ban. A téma egyre népszerűbbé válik a nyugdíjpénztárak körében, július 1-jén indult el egy másik pénztárnál egy ESG (environmental, social, governance - fenntartható környezetvédelem, társadalom, vezetés) témájú portfólió, amely hozama fél év alatt több mint 10 százalékot emelkedett. A szakértői vagy abszolút hozamú alapok is megjelentek a nyugdíjpénztárak kínálatában, és nem teljesítettek rosszul, árfolyam-emelkedésük felvette a versenyt a növekedési portfóliókéval. A kormányzat és a jegybank is támogatná a zöld befektetéseket, és a pénztárak is valószínűleg szívesen indítanának még több ilyen alapot. Nehezíti viszont a helyzetet az, hogy eközben egy régi, még 1997-ben készült kormányrendeletnek is meg kell felelniük. Ez a kormányrendelet különféle limiteket szab a befektetések mértékére és azok költségeire is. Egyelőre az ESG-minősítésű alapok száma Magyarországon alacsony, bár a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) nemrég bevezette ezt a kategóriát is az alapokra.
Pedig a visegrádi országokban egyáltalán nem volt ritka ekkora növekedés, 2007-ben Lengyelországban több mint 7 százalékkal, Szlovákiában pedig 10, 7 százalékkal nőtt a gazdaság kibocsátása. Összehasonlításképp, ugyanebben az évben hazánkban a bruttó hazai termék mindössze 0, 6 százalékkal bővült.
A magyar kormány a családok megerősítésében és a gyermekek védelmében látja a demográfiai problémák megoldásának kulcsát - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken az Európa Projekt 2021 nevű kutatás eredményeinek bemutatására szervezett konferencián. Orbán Balázs a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs), valamint a Századvég Alapítvány által szervezett eseményen kiemelte: 2010 és 2020 között 5 százalékra emelkedett a GDP-n belül a családtámogatások összege, 2022-től pedig a GDP 6, 2 százalékát is eléri. Magyarország ezzel az első helyen áll az Európai Unióban - tette hozzá. A magyar kormány újra felajánlotta Budapestet az orosz-ukrán találkozó helyszínének | 24.hu. Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt évtizedben komoly eredményeket értek el a családpolitikával: kétszázezerrel több gyermek született, mintha nem lettek volna a családtámogatások, folyamatosan nő a házasságkötések száma, a válások és abortuszok száma pedig csökken. Emellett a termékenységi ráta 1, 2-tól 1, 6-ra emelkedett, ilyen fejlődést egy évtized alatt Európában más ország nem tudott elérni - ismertette az államtitkár.
Az Ifjúság Európai Éve a 2022-es esztendő az Európai Unióban, és Magyarország elkötelezett amellett, hogy minél több fiatal kézzelfogható módon részesüljön az ifjúsági év adta lehetőségekből - olvasható az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárságának és a Miniszterelnökség fiatalokért felelős helyettes államtitkárságának közös, szombati közleményében. Azt írták, hogy a tematikus év kiváló lehetőség a magyar fiataloknak kapcsolatok, együttműködések építésére európai kortársaikkal. "Az Ifjúság Európai Éve lehetőséget biztosít hazánknak arra, hogy az európai közvéleménnyel még jobban megismertessük a fiatalok életét segítő magyarországi jó gyakorlatokat, például a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó mentességét, a kibővült diákhitel-konstrukciókat, a KRESZ és nyelvvizsga-díj visszatérítés lehetőségét, a komplex családtámogatási és tehetséggondozási rendszerünket" - emelték ki. Magyarország elvesztette a jogállami mechanizmus elleni csatát, de folytathatja a "háborút" a szabályozás ellen | 24.hu. Jelezték, az Ifjúság Európai Évéhez kapcsolódó rendezvényeken a magyar fiatalok jobban megismerhetik az Európai Uniót alkotó nemzetállamokat és az EU működését az ifjúságpolitika szemszögéből.
"Célunk az is, hogy az év során bemutassuk a járványidőszakban még fontosabbá vált önkéntesség szerepét a fiatalok közösségeinek építésében, valamint a társadalmi felelősség-érzetük erősítésében, ami hozzájárul a tudatos állampolgári gondolkodáshoz is. Emellett fontosnak tartjuk azt is, hogy a magyar fiatalok hangja is megjelenjen az Európa jövőjéről szóló konferencia vitájában" - hangsúlyozták. A közleményt megfogalmazók meggyőződése, hogy ezt a munkát a fiatalokat képviselő társadalmi szervezetek tudják a leghatékonyabban elvégezni, ezért az Ifjúság Európai Évének lebonyolításában a Nemzeti Ifjúsági Tanács a kiemelt partnerük. A programsorozat keretében a fiatalok egyebek mellett európai rendezvényeken való részvételre pályázhatnak, szakértői képzést indítanak a fiatalok közösségeit segíteni kívánók részére, felmérik a vállalkozásoktatás helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, valamint az ifjúság helyzetét bemutató könyveket és kutatásokat készítenek. "Célunk emellett, hogy az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett tevékenységeket igazoló YouthPass tanúsítvány rendszer hazai alkalmazását is hatékonyabbá tegyük annak érdekében, hogy a magyar fiatalok is bekapcsolódjanak az uniós programok kínálta vérkeringésbe" - fogalmaztak.
Az út-és mélyépítésre szakosodott miskolci Papex kft. csütörtökön a miskolci mechatronikai ipari parkban adta át központi épületét és szerelőcsarnokát, a beruházást 300 millió forint állami hitelből és 200 millió forint saját tőkéből valósította meg. Az eseményen a miskolci kötődésű Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta: a Papex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., fő profilja az út- és mélyépítés, "és ez a mi feladatunk is, utakat kell építenünk, és mélyítenünk kell gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális együttműködésünket a régió országaival". Hozzátette: ehhez erős vidékre van szükség, hogy Közép-Európa is erős és önálló erőközpont legyen, olyan érrendszert kell kialakítani, hogy a vérkeringés megfelelően tudjon működni, olyan hálózatokat kell kiépíteni, melyek összekötik a vidék minden csomópontját. "