Az ügy szerda késő délelőtt tetőzött, amikor is a budapesti ukrán nagykövetség a Facebookon jelezte, hogy Ukrajna nem avatkozott bele és nem is fog beleavatkozni Magyarország belügyeibe. Mint írták, a Magyar Nemzet hez hasonló kiadványok egy belső küzdelembe próbálják belerángatni őket, de ők nem vesznek részt a provokációban.
Talán a G-nap sokak számára kellemetlen története lehet a magyarázata annak is, hogy a műből hiányzik például a Liszkay Gábor főszerkesztő fémjelezte korszak, amikor Magyarországon – ellenzékben – a Magyar Nemzet kitartó munkájának köszönhetően lett a jobboldali, polgári újságírás zászlóshajója, amelyet a más, vagy épp ellentétes politikai nézeteket vallók is rendszeresen olvastak. A Magyar Nemzet nyolc évtizedes történetének minden mozzanata érdekes, az mégis hiányérzetet okoz, hogy az azt feldolgozó könyv szerzője nem interjúvolta meg a balliberális kormányok idején, az ellenzéki korszakban korszakban a lapot irányító vezetőket, és ugyancsak hiányzik, hogy mi vezetett a G-nap utáni főszerkesztő, D. Horváth Gábor tavaly november végi távozásához, aki – bár a könyvbemutatón a lap számos régi munkatársa megjelent – nem vett részt az eseményen. Nem hiányozhatott ugyanakkor a kipróbált moszkovita Martin József, aki már áprilisban is részt vett az akkor épp bezárt lap egykori munkatársainak egri előadásán, és nosztalgikus hangnemben olyasmikkel szórakoztatta a hallgatóságot, hogy a Kádár-korszakban a Magyar Nemzet akkori vezetése volt a kommunista rezsim legfőbb kritikusa, ellensége, amely borsot mert törni az államhatalom orra alá.
Stumpf András és Pethő Tibor a könyvbemutatón. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS Megjelent a Magyar Nemzet története című könyv, amelyben Pethő Tibor foglalta össze a nemrég megszüntetett napilap nyolcvan éves történetét. A szerző a lapot alapító Pethő Sándor dédunokája, akinek nagyapja is a Magyar Nemzet főszerkesztője volt. Pethő Tibor véleménye szerint a lap legsötétebb időszaka az ötvenes, a legjobb pedig a hetvenes évekre tehető, és kijelentette, hogy a még mindig Simicska Lajos tulajdonában lévő brandnek nem volt jobbikos időszaka. Bár a Magyar Nemzet a balliberális kormányzatok idején az akkor ellenzékben lévő nemzeti oldal zászlóshajója volt, megszűnése óta a lap volt munkatársai a jelek szerint valamiért mégis a Kádár-korszak emblematikus figuráiban keresnek önigazolást, így a szerdai könyvbemutatóról sem hiányozhatott az egykori moszkvai tudósító, Martin József. Pethő Tibor Stumpf András újságíróval beszélgetett a budapesti könyvbemutatón, ahol a szerző elmondta, hogy öt éve kezdte el műve összeállítását, amelyben nagy segítségére voltak a családi hagyatékban lévő dokumentumok.
Magyar Nemzet 80: A magunk útján | Magyar Hang Élőnek vagy halottnak a születésnapját ünnepeljük? Mitől élő vagy halott egy újság? A hagyományai éltetik? A szerző, Pethő Tibor 2007-től egészen a 2018-as bezárásig a Magyar Nemzet újságírója volt; az előzményekről családi visszaemlékezésekből, közös beszélgetésekből értesült, mondhatni, első kézből. És ez, a családi hagyományok, a polgári értékrend valamint a Magyar Nemzet mindennapjaiért érzett felelősség érződik a könyv valamennyi oldalán. Mert a mai politikai helyzetet ismerve talán tényleg a napilap XXI. századi története az, ami az olvasó számára elsősorban érdekes lehet, és a legtöbben arra kíváncsiak, hogy a végjátékot, a nyolc évtized utolsó nyolc esztendejét miként látja az alapító dédunokája. Azt az időszakot, amelyről mindenkinek van véleménye, és amely ma már arról szól, vajon melyik korszak Magyar Nemzete az igazi, valamint ki a szellemi örököse a több mint fél esztendeje bezárt napilapnak. Sokan feltették a kérdést, mennyire lehet távolságtartó és objektív a Magyar Nemzet lezárt 80 éves történetének feldolgozása, ha arra a lap alapítójának dédunokája, az a Pethő Tibor vállalkozik, aki a 2015-ös legutóbbi nagy váltáskor a maradás mellett döntött.
A magyar nemzet története Egy kötet elülső borítója Szerző • több szerző, →ld. a tartalomjegyzéknél • szerkesztőː Szilágyi Sándor Első kiadásának időpontja 1894 – 1898 Nyelv magyar Témakör A magyar nép és Magyarország történelme a kezdetektől a 19. század végéig Műfaj magyar történelmi munka Részei 10 kötet Kiadás Magyar kiadás Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest Külső hivatkozás A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar nemzet története témájú médiaállományokat. A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész. 1894 és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A mű egyike az Egyetemes irodalomtörténet, a Beöthy-féle A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet és A zsidók egyetemes története mellett az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.
Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke.
És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
48KB) PNG-információ méretek 1083x431px Fájl méret 29.
A Wet Bulb Globe Temperature (WBGT) a közvetlen napsugárzás hőterhelésének mérőszáma, amely figyelembe veszi a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szélsebességet, a napsugárzást és a felhőtakarót (napsugárzás). Ez eltér a hőindextől, amely csak a hőmérsékletet és a páratartalmat veszi figyelembe. Ha közvetlen napfényben dolgozik vagy sportol valaki, akkor ez jó vizsgálati paraméter lehet a monitorozásra. Sok nemzet egészségügyi és katonai szervezete a WBGT -t használja útmutatóként a közvetlen napfényben történő munkaterhelés kezeléséhez. Tokió 2020 – Március 25-én rajtol a váltófutás az olimpiai lánggal – WBASKET. Egészségügyi szempontból a helyszín és az időpont nagy kihívások elé állították tehát mind a szervezőket, mind a sportolókat és a segítőszemélyzetet egyaránt. A hivatalos szervezők, a japán kormány, a különböző kapcsolódó szervezeteknek, és a résztvevőknek meg kell és meg kellett küzdenie ezekkel az egészségre igen ártalmas kihívásokkal teli körülményekkel, és lehetővé kell/kellett tenni a sportolók számára, hogy az adott körülmények között is a lehető legjobbat hozzák ki magukból, valamint, hogy megelőzzék a hőterheléssel járó betegségeket a sportolók, a személyzet és a jelenlévő nagylétszámú újságírók között.
Az Egyesült Államok nemcsak messze a legsikeresebb nemzet a modern olimpiák történetében, de a NOB bevételeinek több mint felét is biztosítja a televíziós jogdíjak és szponzorok révén.
A láng március 20-án érkezett meg Japánba, ahol rögtön az első napon tömegjelenetek játszódtak le annak ellenére, hogy a kormány kérte, ne legyenek nagyobb csoportosulások a helyszíneken. Az olimpia 2020-ról 2021-re halasztásáról szóló döntés után a szervezők bejelentették, hogy a váltót törlik, de az olimpia jelképe marad Japánban a remény szimbólumaként. A lángot azóta Fukusimában őrizték, majd szeptember 1-jén kiállították a tokiói Japán Olimpiai Múzeumban, ahová különleges ünnepség keretein belül szállították át. Jelenlegi helyén november 1-ig marad. Japan 2020. évi nyári olimpiadi játékok. Az elnevezését – Tokió 2020 – megőrző olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között tartják. Forrás: MTI Fotó: Tokyo 2020