A Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész 80 éves volt. Száznál is több színházi szerepe mellett többek között az ő hangján szólalt meg David Attenborough, Charles Bronson, de a színész állandó mellékszereplője volt a Szomszédok című sorozatnak is. 80 éves korában elhunyt Szersén Gyula Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színész, a hírt lánya tudatta a Facebookon. Szersén Gyula 1940. november 22-én született. Index - Kultúr - Poirot és Charles Bronson magyar hangja életműdíjat kapott. Szerepelt az Állami Déryné Színház és a Vígszínház színpadán is, ahonnan felvételi nélkül vették át a Színművészetire a legendás Simon Zsuzsa osztályába. Itt többek között Almási Éva, Csomós Mari, Szilágyi Tibor és Csikos Sándor osztálytársa volt. Diplomát 1965-ben szerzett, majd egyből a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol negyven évig játszott. Tehetségét rengeteg különböző szerepben mutatta meg az évtizedek alatt. A színház falain kívül játék- és tévéfilmekben is gyakran lehetett látni. Szerepelt többek között Gaál István Sodrásban című, 1964-es fekete-fehér filmdrámájában, az 1972-ben bemutatott Hekus lettem című magyar krimiben, illetve abban az Álombrigád című filmben, amit 1983-ban a forgatást követően betiltottak, és csak hat évvel később, 1989-ben tudtak bemutatni.
Az 1940-es születésű magyar színművész, Szersén Gyula 80 esztendős korában hunyt el. A Nemzeti Színház egykori oszlopos tagja az egyik legfoglalkoztatottabb hazai szinkronhang volt. Nagyvilági modort sugárzó, gyönyörű orgánumával temérdek külföldi filmalkotás magyar változatát ragyogta be. A magyar szinkron legendája távozott A is hírt adott róla, hogy március 17-én, 80 esztendős korában meghalt Szersén Gyula magyar színművész, a Nemzeti Színház hajdani oszlopos tagja, az egyik legfogalkoztatottabb és legismertebb magyar szinkronhang. Meghalt Szersén Gyula, a legendás magyar szinkronhang | Filmezzünk!. Újabb pótolhatatlan veszteség érte tehát a hazai kultúrát: a tévé- és filmszerepeiről, ihletett versmondásairól és jelentős színpadi szerepeiről is ismert Szersént gyönyörű orgánuma révén ismerte a nagyközönség. Habár kitűnő színpadi és filmszínész is volt, hosszú évtizedek óta szinkronizált, megszámlálhatatlan külföldi film szinkronjának megszületésében vett részt a mikrofon mögött. Az ISzDb nevű hazai szinkronadatbázis statisztikája szerint a Jászai Mari-díjjal kitüntetett színművész több mint 1800 mozifilmhez kölcsönözte jellegzetes, összetéveszthetetlen orgánumát, mely mindig elegáns hűvösséget, nagyvilági modort és méltóságot sugárzott.
Én ehhez tartottam magam, hiszen ahová az ember leteszi egy életre a nevét és a becsületét, azt tartsa is meg, ez a jó házasság titka. Szerszen gyula szinkron u. Szeretni kell a gondjaival, a rigolyáival, a bajaival együtt is, akivel együtt él az ember - mondta 2016-ban a színész a Család-barát című műsorban, amikor a Házasság hete keretében az akkor már 51 éve tartó házasságukról meséltek. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
"Húzd rá cigány, te örök, te áldott…" – A kávéházi cigányzene története címmel látott napvilágot 2020-ban Nyerges Erika kötete. A szerző két nagyobb blokkra osztva tekinti át – ahogy fogalmaz – a sokszor lesajnált vagy éppen ellenszenvet keltett kávéházi cigánymuzsika történetét: először a középkortól 1900-ig, majd pedig 1900-tól egészen 1941-ig. Illusztrációban gazdag, korabeli sajtóforrásokkal és nótarészletekkel színesített, ismeretterjesztő stílusban megírt cigányzene-történetet vehet kézbe az olvasó, s maga is megbizonyosodhat arról, hogy "a több mint kétszáz éve jól működő »kávéházi cigányzene« igazi túlélő. Húzd rá cigány - OSZK Zeneműtár. " (7. o. ) Nyerges Erika: "Húzd rá cigány, te örök, te áldott…" – A kávéházi cigányzene története. Ad Librum Személyes Történelem, Budapest, 2020, 280. oldal Az első fejezetben a vándorló cigányoktól jutunk el egészen az "asztali zenéig", mindeközben pedig említésre kerülnek a legismertebb cigánymuzsikusok- és zenekarok, például Barna Mihály és Czinka Panna munkássága is. Bihari János, az egyik leghíresebb, külföldön is igencsak kedvelt magyar cigányprímás, nótaköltő pályaképe, hatása és emlékezete külön alfejezetet kapott: "Munkássága azért is volt fontos, mert megtalálta a kapcsolatot a magyar népzenével és közvetítette azt a nemesi, polgári rétegek felé.
Vissza a találatokhoz Alkotó Huszár Adolf Szentjakabfalva, 1842 – Budapest, 1885 Készítés ideje 1885 Tárgytípus szobor Anyag, technika márvány Méret 62 × 35, 5 × 30 cm Leltári szám 5591 Gyűjtemény 19–21. Vörösmarty Mihály: A VÉN CIGÁNY | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library. századi Gyűjtemény / Szobor Osztály Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria B épület, Első emelet, 19. századi művészet – Változatok a realizmusra. Munkácsytól Mednyánszkyig A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak. Kiállításaink közül ajánljuk
In Kortárs 51. évf. 9. sz. Szegedy-Maszák Mihály: A vén cigány. In: Irodalom II., Tankönyvkiadó, Budapest 1985
Mintha ez lenne a cél, a szándék. A mikróagressziókkal telített közbeszéden szocializálódva aligha tűnik fel. Amúgy is majdnem kívülről ismeri mindenki, kötelező olvasmány általános iskolában. Ha esetleg előítéleteink lennének, azt is mondhatnánk, szépen visszaigazolja, megerősíti őket. Mert a vers igazat beszél, így tanították. Van, akit a videó homályos háttere zavar, az összemosódó szürke fal, a könyvespolcot helyettesítő tapéta. Lehet, a szűkös határidő miatt nem találtak a készítők roskadozó könyvespolcokat, de az is lehet, hogy amikor kutatóintézetek, kulturális és oktatási intézmények válnak az értelmiségellenesség célpontjaivá és áldozataivá, a könyvespolc helyett tényleg elég a könyvtárat kirajzoló tapéta. Amikor a hatékonyság és a céges szótár egyéb jól hangzó hívószavai mentén kerülnek intézmények újjászervezésre, a könyvtárszoba mindössze dekoráció, az újrabrandingelt laza értelmiségi biliárdozásának háttere. Nem kell sokat tudnunk az elmúlt egy év történéseiről, hogy szemet szúrjon ez az imázsvideó.
Fotó: Wikimedia Commons Most van a nap lemenőbe, kimegyek a temetőbe – hangzik a híres magyar cigányzenész, Dankó Pista egyik mai napig kedvelt nótájának első sora. Bizony, nagyon sokan, közöttük elsősorban a flaszteren felnőtt franciás meg amerikás modernkedők és azok a szabadelvűek, akik a cigányságot emberjogi, esélyegyenlőségi bizniszre szokták (fel)használni, nos, ők már réges-régen meghaladták, eltemették a világhírű magyar cigányzenét. Zámolyi, gyöngyöspatai haszonlesők, Mohácsi-féle szegregációs bozótharcosok, önmagukat fényező roma vezetők, szegénységre mutogató, abból élő TASZ-vitézek, telepre költöző Gyurcsányok, Bogdán László kegyelet-vámszedői, Alföldi Róbertek, Márki-Zay Péterek, Karácsony Gergelyek, legalább ilyenkor legyen önökben annyi kurázsi, hogy megállnak egy percre és elszégyellik magukat. De nagyon! Mert melyiküknek jutott volna az eszébe – a haszonlesésen és az urbánus megvetésen túl – belehúzni csaknem száz magyar cigánybanda közel félezer romazenészének nyolcszázmilliót a lószőrvonójába.
A nagysága, a kedves asszonyság, igazi úrinő. Valójában ő szabja meg a tempót, s aki közelében van, az annak is megmondhatója, hogy bizony bele-beleszól a rendelő munkájába is, holott igazából semmi köze hozzá. Amúgy is rengeteg a tennivalója. A virágoskertet gondozza, amely olyan, mintha valamely palota környékéről varázsolták volna ide, oly szabályos díszben és pompában illatozik. Ösvényei apró díszkavicsokkal vezetik az arra méltót, hogy megcsodálja azokat a különleges szépségeket, amelyeket egy igazi angol úr hoz néha-néha az asszonyság megrendelése szerint. Jó barátjuk. Ők nem mehetnek külföldre, pedig vágyakozik nagyon a drága hölgy. Eddig minden évben próbálkoztak, de a hatóság folyton visszadobta irataikat. – Mégis, mit akar ez a zsidó? – mondatott ki hangosan az ítélet a hivatal baráti társaságában. – Üljön veszteg a helyén a doktor úr, még eljártatná a száját valahol! – S ők csendben maradtak. Egyre több lett a virág a kertben, egyre több ládában vöröslött a parasztmuskátli. A doktor úr pedig ki-kirendelte alkalmazottjait, hogy segítsék asszonykáját a nagy befőzésekben vagy a kerti munkákban.