Kicsit csökkent tavaly januárhoz képest a nyugdíjasok száma: idén év elején 2 156 622 nyugdíjellátást folyósítottak, tehát 6443 fővel kevesebben kaptak nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást, mint egy évvel korábban – írja a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva. Nyugdíjasok száma 2012 relatif. A nyugdíj 130 491 forint volt átlagosan január elején, ami 4, 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatnál: a nyugdíjak 2, 7 százalékkal emelkedtek az év elején, de a nyugdíjrendszerbe átlag feletti nyugdíjjal léptek be az új belépők, az elhunytak nyugdíja pedig átlag alatti volt, ez magyarázza a törvényileg garantál szintnél magasabb növekedést. A csökkenés mögött nem demográfiai okok állnak, hanem az, hogy januártól 64 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, ami 2022-ig két lépcsőben 65 évre nő majd. Az öregségi nyugdíjasok között januárban volt 159, 2 ezer olyan nő, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, hanem negyvenévnyi szolgálati idő elérésével ment nyugdíjba. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csaknem tízezer nő vette igénybe ezt a kedvezményt.
Az ellátásokra fordított kiadás 2018-ban 3749, 8 milliárd forintot emésztett fel az államkasszából, mely a hazai GDP 8, 9%-a. Mennyi Magyarországon a saját jogú nyugdíjas és mennyi az átlagos nyugdíj, amit kapnak a saját jogú nyugdíjasok? A táblázat utolsó két oszlopában olvashatjuk ki a saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó információkat. Ki a saját jogú nyugdíjas? Mi a áll a fogalom hátterében? Saját jogú nyugdíj fogalma: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj és a foglalkoztatáspolitikai nyugdíj és a rehabilitációs járadék. Nyugdíjasok száma 2009 relatif. - Öregségi nyugdíj fogalma: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj. - Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj fogalma: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben - a rokkantság mértékét is figyelembe vevő mértékű - igénybe vett nyugdíj. - Foglalkoztatáspolitikai nyugdíj fogalma: a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban.
Az idén januárban 2, 6 millióan részesültek nyugdíjban és egyéb ellátásban, az ellátottak száma egy év alatt 1, 6 százalékkal csökkent - írta a Világgazdaság a keddi számában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az ellátottak 78 százaléka volt öregségi nyugdíjas. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - Statisztikák. Tavaly a nyugdíjra és egyéb ellátásokra fordított kiadások 3598, 5 milliárd forintot tettek ki, ami a GDP 9, 4 százaléka. A KSH adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos havi összege 114, 2 ezer forint volt 2017-ben, ez a nettó átlagkereset 58 százalékának felelt meg. Az elmúlt évben 2, 4 százalékos nyugdíjemelés volt, így a nyugdíjas fogyasztói árindex 2, 3 százalékos növekedése mellett a nyugdíjak reálértéke 0, 1 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest. Az elmúlt évben csaknem 74 ezer volt az új öregségi nyugdíjas, átlagosan 62 évesen mentek nyugdíjba, az induló ellátásuk pedig átlagosan 131, 7 ezer forint volt.
Öngondoskodás-nyugdíj Öt százalékkal nő a nyugdíj A jövőre várható, a korábban tervezettnél magasabb infláció miatt a kormány öt százalékkal emeli a nyugdíj összegét, hogy ne kelljen utólag korrigálni - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Ennyi pluszpénzt jelenthet a hétfőn bejelentett nyugdíjemelés 13. Index - Gazdaság - Kicsit csökkent a nyugdíjasok száma. havi nyugdíj: A NYOSZ szerint mindenkinek ugyanannyi pénzt kellene kapni Elszállt a infláció, ennyi pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok Öngondoskodás-nyugdíj A magyarok majdnem fele nem rendelkezik kiegészítő nyugdíj-megtakarítással Egy tizenhat országra kiterjedő felmérés szerint a magyaroknak az átlagnál jóval nagyobb százaléka – közel fele - nem rendelkezik semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítással. Akik félretesznek ilyen célokra, azok körében viszont a nyugdíjbiztosítási szerződések száma idén már átlépi a négyszázezres küszöböt - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.
Átlagnyugdíj 2021 Magyarország: ennyivel nőtt az átlagnyugdíj összege, megyénként mutatjuk az aktuális adatokat! A KSH adatai alapján pontosan lehet tudni, hogy mennyi az átlagnyugdíj összege 2021-ben Magyarországon, sőt arról is nyilvánosságra kerültek adatok, hogy melyik magyarországi megyében pontosan mennyi az átlagnyugdíj mértéke. A számok között elég nagy különbségek mutatkoznak, hiszen a budapesti nyugdíjasok átlagosan jóval több nyugdíjat kapnak havonta, mint az utolsó helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei idősek. Két fontos adatot érdemes megemlíteni az átlagos nyugdíjakkal kapcsolatban. 2019. Friss nyugdíjszámok jöttek: kiderült, kik kapják a legtöbb nyugdíjat Magyarországon - Portfolio.hu. januárjában pontosan 2. 156. 622 nyugdíjas átlagosan 130. 491 forintos nyugdíjszerű ellátást kapott havonta Magyarországon, ami 4, 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi adatnál; ezt szokták átlagnyugdíj nak nevezni. A másik fontos adat az öregségi nyugdíjasok számát, illetve az öregségi nyugdíj átlagos összegét mutatja meg. 2019-ben öregségi ellátást pontosan 2. 031. 674 személy hazánkban, öregségi nyugdíjasok havi átlagos ellátása 2019-ben 134.
Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV. nyári játékok voltak, ahonnan sportolóink 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzéremmel tértek haza, és a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a harmadik helyet szerezték meg. Az eddigi olimpiákon tizenegy esetben fordult elő, hogy magyar versenyző világcsúccsal szerzett aranyérmet, legutóbb a 2016-os riói olimpián sikerült ez Hosszú Katinkának a 400 méteres vegyesúszásban. A századik magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150-iket 2004-ben Athénban a női párbajtőrvívó Nagy Tímea szerezte meg. 2008-ban a férfi vízilabda-válogatott a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött Pekingben (korábban csak a brit válogatott állhatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban a dobogó legfelsőbb fokára). Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (37) született, ezt követi az úszás (28) és a kajak-kenu (25). Az 1896-os athéni kezdet óta 298 magyar sportoló nyert aranyérmet nyári ötkarikás játékokon.
nyári játékok voltak: a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg. A 100. magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150. aranyérmet 2004-ben Athénban Nagy Tímea női párbajtőrvívó szerezte meg. Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (34) született, ezt követi az úszás (23), valamint a kajak-kenu és a birkózás (19-19). Az olimpiák történetének 160. magyar aranyérmét a férfi vízilabda-válogatott szerezte Pekingben. A magyar csapat a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött (a brit válogatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban állhatott a dobogó felső fokára), s idén eddig példátlan negyedik olimpiai bajnoki címére készül. A férfi vízilabda-válogatott elképesztő sikereket ért eddig el: kilencszeres olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és tizenháromszoros Európa-bajnok, ezzel a világ legsikeresebb vízilabda-válogatottja.
Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV. nyári játékok voltak: a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg. A 100. magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba, a 150. aranyérmet 2004-ben Athénban Nagy Tímea női párbajtőrvívó zsebelte be. Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (34) született, ezt követi az úszás (23), valamint a kajak-kenu és a birkózás (19-19). Az olimpiák történetének eddigi legutolsó, 160. magyar aranyérmét a férfi vízilabda-válogatott kapta négy éve, Pekingben. A magyar csapat a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött (a brit válogatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban állhatott a dobogó felső fokára), és idén – eddig példa nélküli – negyedik olimpiai bajnoki címére készül. Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer-csapat tagjaként győzött. Egerszegi Krisztina három egymást követő olimpián - 1988-ban Szöulban (14 évesen), 1992-ben Barcelonában, 1996-ban Atlantában - nyerte meg a 200 méteres hátúszást, Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, az ausztrál Dawn Faser után ő lett a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött. Kozák Danuta 2012-ben Londonban az 500 méteres kajak négyesben és egyesben is aranyérmet szerzett, négy évvel később Rióban mindkét számban ismételt és az 500 méteres kajak kettesben is nyert, ezzel ő lett az első női kajakos az olimpiák történetében, aki egy seregszemlén belül triplázott. - Hatalmas megtiszteltetés, Keleti Ágnessel reklámozzák az olimpiát - Videó Több mint egy évvel ezelőtt megállt az élet, a koronavírus-járvány miatt, de a sportolók, akik közül nagyon sokan az olimpiára készülnek nem hagyták abba a mozgást.
A háborúban vesztes országok közül csak a németeket és a japánokat nem hívták meg, a Szovjetunió pedig csak megfigyelőket küldött. A legtöbb érem birtokosai A nők között Egerszegi Krisztina úszó és Keleti Ágnes tornász szerezte a legtöbb olimpiai bajnoki címet, öt-öt aranyérmet. Egerszegi három egymást követő olimpián – 1988-ban Szöulban (mindössze 14 évesen), 1992-ben Barcelonában és 1996-ban Atlantában – nyerte meg a 200 méteres hátúszást, Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, s az aranyak mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet is szerzett. (Egerszegi, avagy ahogy az egész ország ismeri, Egérke Dawn Fraser után a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött. 2001-ben a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével a Nemzeti Sport című napilap által rendezett szavazáson a XX. század legjobb magyar női sportolójává választották. ) A tornász Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer csapat tagjaként győzött, ezek mellett három ezüst- és két bronzérmet is szerzett.
Olvasási idő: 2 perc Ahogy tegnapi cikkünkben ígértük, ma olimpiai legeket és magyar büszkeségeket mutatunk be. Tudta ki a legfiatalabb aranyérmes? És a legelső magyar női olimpikon? Tartson velünk! Legek az Olimpia történelmében – A legtöbb Olimpia Európában volt, szám szerint 16. Európán belül London a csúcstartó, ugyanis 3 alkalommal zajlottak ott a játékok. – A legkaotikusabb Olimpia Párizsban volt, 1900-ban. A versenyzők eltévedtek a maraton közben, a síkfutás pályája egy emelkedőn volt és a többi sportágban részt vevő sportoló is nehézségekkel küszködött, mert nehezen találták meg hol kell versenyezniük és mikor. – A legfurcsább módon induló versenyző John Pius Boland volt, aki egyéni és páros teniszben lett bajnok, pedig eredetileg csak turistaként járt Athénban és az esemény hírét hallva jelentkezett. – A legfurcsább jutalom címe az első, 1896-os Olimpiát illeti meg. A sportesemény támogatója, Georgiosz Averoff a lánya kezét és egymillió drachma hozományt ígért a maratoni futás győztesének azzal feltétellel, hogy görög nyeri a futást.