Az Agrárminisztérium kiemelt feladata a környezeti nevelés, a tárca számos programja segíti a környezettudatos gondolkodásmód kialakulását, a szemléletformálást és a fenntartható életmód alapelveinek megtanulását - mondta a minisztérium környezetügyért felelős államtitkára Budapesten. Rácz András a környezeti nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet Herman Ottót idézve - "értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez", hiszen a szemléletformálásnak komoly pedagógiai munkával már az óvodában el kell kezdődnie. Ennek a pedagógiai munkának az eredményei láthatók itt a mai napon – közölte az államtitkár. fotó: Pelsőczy Csaba A tizenötödik alkalommal meghirdetett 2021-es pályázaton a "Zöld Óvoda", a "Címmegtartó Zöld Óvoda" és az "Örökös Zöld Óvoda" címekről született ismét döntés. A program sikerességét mutatja, hogy a minősítést ez alkalommal összesen 190 óvoda nyerte el, ebből 42 óvoda először, 43 másodszor, 69 harmadszor, míg 5 intézmény Címmegtartó és 31 az Örökös Zöld Óvoda címet kapta meg.
A környezeti nevelés célja a környezettel harmóniában élő, környezettudatos gondolkodású ember nevelése, aki odafigyel környezetére, ehhez megfelelő tudással, beállítottsággal, motivációval bír. Míg a hagyományos környezetismeret tantárgy célja a természeti és épített környezetben való eligazodáshoz szükséges megfelelő tudás megszerzése, addig a környezeti nevelés esetében a megfelelő környezeti attitűd kialakítása a cél. Míg az előbbi esetben tanításról, az utóbbiban nevelésről beszélünk. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításához nem elegendőek önmagukban a kognitív követelmények. A megszerzett tudás mellett az érzelmi viszonyulás és a környezetbarát szokásrend kialakítása is kívánatos. Az egyéni magatartás és szokások változása érdekében el kell fogadni a fenntartható élet etikáját. A környezeti nevelés az érzelmi ráhatást és a szokásformálást hasonló fontosságúnak tartja, mint az ismeretek megszerzését. Legtöbb szokásunk alapja a korai életkorhoz kapcsolódik, mélyen begyökerezve tudatalattinkba, irányítva későbbi cselekvéseinket, döntéseinket.
Ezekre az alapvető kérdésekre keressük a választ az első fejezetben. A kötet második részében az épített környezeti nevelés és az óvoda kapcsolatát tárgyaljuk. Áttekintést nyújtunk az épített környezeti nevelés óvodai gyakorlatáról, arról, hogyan, milyen keretek között jelenik és jelenhet meg építészeti tartalom óvodai foglalkozások során. A kötet harmadik része egy tematikusan felépített módszertani gyűjtemény. Olyan részletesen kidolgozott és kipróbált feladatokat és játékterveket tartalmaz, amelyeket rugalmasan lehet alkalmazni az óvodai gyakorlatban. A feladatokat témahetekbe ágyazva találja az olvasó, a példatár így segítséget nyújthat egyszeri foglalkozásokhoz vagy akár komplett témahetek megtervezéséhez is. A kötet megjelenését a Magyar Építész Kamara és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Épített környezeti nevelés az óvodában Szerzők: Guba Anna, Pataky Gabriella, Tóth Eszter Illusztrátor: Rekvényi Viola Kiadó: kultúrAktív Egyesület és Magyar Építész Kamara Kiadás éve: 2017 ISBN: 978-963-89794-4-5 Ár: 2990 Ft
Az intézményesített nevelés és oktatás szerepe a környezeti tudat formálásának ez a leghatékonyabb eszköze. A környezeti nevelés során az érzelmi és értelmi adottságok fejlesztése egyaránt fontos. A nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően történik. Segítséget kell adni ahhoz, hogy az óvodások nevelésekor a szokásrendszer és az életvitel kialakításakor a környezettel kapcsolatos szempontok kellő súllyal szerepeljenek. Ösztönözni, támogatni szükséges az óvodások élményszerű tapasztalatszerzését, (kirándulások nemzeti parkokba, bemutatóhelyekre, múzeumokba, állatkertekbe, természetséták arborétumokba, közeli parkokba), amelyek elősegítik a környezetre figyelő magatartásforma megalapozását. "A Földet nem örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön... " Forrás és további információk: Szabó Erzsébet Mónika:,, Óvónők kézikönyve"
A gyerekek már egészen kis korban tudatosan érzékelik, használják és értékelik az őket körülvevő fizikai környezetet. Az épített környezet felfedezése, használata és alakítása rendkívüli jelentőségű a szocializációs folyamatok és a kognitív fejlődés szempontjából. Ezért már a legkisebb korban is fontos az épített környezet iránti érzékenység, a térbeli tudatosság és a térbeli készségek fejlesztése – kockákkal, kuckókkal és komplex, játékos fejlesztő módszerekkel. Az Épített környezeti nevelés az óvodában c. könyv rávilágít az építészeti környezetkultúra szerepére az óvodai fejlesztésben, és módszertani segítséget nyújt azoknak az óvópedagógusoknak, építészeknek, szülőknek, akik tudatosan igyekeznek erősíteni a gyermekek és az épített környezet kapcsolatát. Mit talál a könyvben az olvasó? A kötet első részében az épített környezeti nevelés elmélete kerül bemutatásra, többek között a pedagógiai terület sajátos céljai, tartalma, és relevanciája. Mi az az épített környezet, miért fontos vele foglalkozni és hogyan tudjuk érzékenyíteni a gyerekeket iránta?
Surányiné Palkó Eleonóra óvodavezető Szűrcsapó Óvoda Szombathely, Szűrcsapó u. 43. Tel/Fax: 06-94/
Fel kell előttük tárnunk, a természet és a társadalmi környezet értékeit. Ehhez ökológiai szemléletre is szükség van, hisz a környezet egészét kell megérteniük, összefüggéseket kell keresniük. A holisztikus látásmód segít majd megérteni, hogy a természetben nincsenek káros és hasznos élőlények, nincsenek elhanyagolható, lényegtelen dolgok. Környezetünk összetett, minden mindennel összefügg, és a legkisebb eleme is fontos. Az újfajta szemlélethez újfajta módszerekre van szükség. Pl. projektpedagógiára, konstruktív tanulási elemekre, alapvető természettudományos módszerekre. Fejlesztenünk kell a gyerekek vitatkozó, érvelő, döntési képességét, kritikus gondolkodását. Tegyünk fel rengeteg kérdést, hagyjuk őket gondolkozni, érvelni, vitatkozni. Adjunk lehetőséget arra is, hogy véleményt mondjanak, véleményüket megindokolják, ellenvéleményüket elmondhassák. A kérdve kifejtés módszerének alkalmazásához, rendelkezniük kell tapasztalattal, ismerniük kell általános ismereteket, melyekből majd következtetéseket vonhatnak le.
Szeptember 29-én, Szent Mihály napján egy fontos időszak kezdődik, melynek fő része a sötét s a fény örökké tartó erőpróbája úgy a külső körülmények, mint benső világunk terében. Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. Arra biztatja a földi halandót, vessen számot ő is, vajon mi mindent kell a múlt hibáiból tanulva meghaladnia? Mi az, amit az évkör ezen szakaszában ideje józanul mérlegelnie? Mert Mihály a "Lelkek vezetőjeként", kezében a mérlegével bár ítélkezik Isten színe előtt, ám minden egyes lélekért megvívott harcában azért küzd, hogy a jó győzedelmeskedhessék a gonosz fölött. A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi. A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak vagy főangyalnak. Ménteleki általános isola 2000. Művészi alkotásokon többnyire harci öltözékben, karddal, pajzzsal és kopjával jelenítik meg, lábánál a legyőzött sárkánnyal. A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra.
iskolában, gimn. -ban) Gimnázium, technikum, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola - ebből szakközép-iskola két éves érettségire felkészítő évfolya-mán tanít Technikum, szakgimnázium szakképző évfolyamán Alapfokú művészet-oktatásban Kollé-giumban Pedagó- gaiai szakszol- gálatnál Fejlesztő nevelés-oktatás- ban közism. szakmai elm. szakmai gyak. elm. gyak.
Mottónk: Mint fenn, Úgy lenn Kinn és benn Minden ugyanaz Ökoiskola Ennek megfelelően intézményünk az örökös Ökoiskola címéhez méltóan kívánja a felnövekvő nemzedékekkel megértetni és elfogadtatni, hogy mind részei vagyunk a Természetnek. Pedagógiai folyamataink a környezettudatos magatartás és a fenntartható fejlődésért felelős életvitel formálását erősítik. A helyi civil szerveződésekkel együtt kívánjuk természetes adottságainkat megőrizni, tanösvényeket létrehozni, az itt élő növény-és állatvilágot megismerni. Különleges lehetőségünk, hogy szabadtéri órákat, terepgyakorlatokat tarthatunk, szabadidőnk helyszíne a RÉT, és az ERDŐ. Az iskola Méntelek szellemi, és közösségi életének szerves része lehet, ha közösségformáló rendezvényeinket a település újrainduló, friss szerveződéseihez is kapcsoljuk. A hajdan gazdag néphagyományok újjáélesztésével erősítjük saját közösségünket a kézműves-rovásírás-jeles napok foglalkozásainkon. Ménteleki általános isola java. Az évkörös változásrend ünnepeit együtt köszöntjük. Falvay Károly gondolataival valljuk, hogy" a játékok, rítusok, szokások paraszti környezetben maradtak ránk, de általános, örök emberi eszmerendszert hagyományoznak.