Fehér tündérrózsa, az egyik fokozottan védett növényfaj a Tájvédelmi Körzet területén A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A tájvédelmi körzet területe 7546 hektár, ebből szigorúan védett 965 hektár. A tájvédelmi körzet a Dunántúli -dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet – Wikipédia. A 68-as és a 61-es főút mentén közelíthető meg. A közelben található nagyobb települések: Marcali, Mesztegnyő, Somogyfajsz, Böhönye és Nagybajom. A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította tájvédelmi körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944 -ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956 -ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek. Az erdőben ismét éledeznek a hajdani puszták; Cserfekvés, Virágospuszta, Szőkepuszta, Háromház, Kopárpuszta, Kakpuszta.
Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is.
A nedves környezetben az élőhelyek nagyszámú kétéltűnek és hüllőnek biztosítják a létfeltételeket. A kétéltűek közül 12 faj figyelhető meg a területen, többek között az éjszaka mozgó barna ásóbéka és a hosszúlábú mocsári béka melynek hímjei a nászidőben kék színűvé válnak. Sekélyebb vizekben gyakori, de tavasszal tócsákban is él a pettyes gőte. A hüllők közül jellemző a mocsári teknős, amely a vidék állóvizeit és mocsarait lakja és a fürge gyík amelynek vöröshátú változata is él a területen. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Igazgatóság. A kígyók közül általánosan elterjedt a vízisikló, ritkábban fordul elő a rézsikló. A madarak közül kiemelkedő jelentőséggel bír az itt költő rétisas és fekete gólya populáció. Népes állományt alkot a cigányréce, míg a fokozottan védett haris és törpe vízicsibe csak a nedvesebb években marad vissza a fészkelési időszakban. Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál. Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is.
Néhány méteres szintkülönbség ugyanis azt eredményezheti, hogy a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók meg. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cserestölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek - elsősorban legelők - jöttek létre. A Tájvédelmi Körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.
Tóth Ede: A falu rossza (Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) R. T., 1921) - Népszinmű három felvonásban Kiadó: Lampel R. T. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1921 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 102 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 15 cm x 11 cm ISBN: Megjegyzés: Nyomatta a Franklin-társulat nyomdája. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó ELSŐ FELVONÁS. Udvar belseje, utczára néző rácsozott kerítéssel, mely az egész színpadot keresztülmetszi, a rácsozat közepén deszkázott kapu, mellette kis kapuajtó. - Jobboldalt félközépen... Tovább Tóth Ede Tóth Ede műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tóth Ede könyvek, művek
A szombathelyi Weöres Sándor Színház következő online előadása A falu rossza című Mohácsi János-rendezés: április 9. csütörtök 20 órától április 13. hétfő éjfélig látható! Ajánló a darab elé: Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön – és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelmes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő. Kritikus szemmel az előadásról: "A Tóth Ede "után és helyett" írt darab egyet kanyarított az eredeti történeten és a szerelmi háromszöget azonnal szerelmi hexagonná változtatta.
OSZK. ) 35. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára. ) Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 105-106. p. ) Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 109. ) Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. 1996. Magyar Filmintézet, 70-72. p. Tartalom Göndör Sándor szerelmes Bátky Tercsibe, Feledy bíró nevelt lányába. Tercsi azonban a bíró fiát, Feledy Lajost szereti. Hamarosan el is jegyzik egymást, mire Göndör Sándor bánatában ivásnak adja fejét, s a kocsmában garázdálkodik. A bíró, aki attól tart, hogy a csalódott fiatalember megzavarja az eljegyzést, felkeresi Finum Rózsit, az életvidám fiatal özvegyet, akiről mindenki tudja a faluban, hogy majd megbomlik Göndör Sándorért, s megkéri, hogy ezen a napon kösse le Sándort. Rózsi miután megnyugtatta a részeg ifjút, elmegy a kézfogóra, ahol a gonoszlelkű szomszédasszonyok megsértik. A lány elhatározza, hogy megbosszulja sérelmét. Hazamegy, és felbiztatja Sándort, hogy mégis menjen el a bíróékhoz.
A gyári felnik hosszában repedtek voltak a küllőknél, de Imolában persze árulnak ilyet – az ottani börzéről való az összes gumi alkatrész, a karburátorfelújító-készlet, a hátsó lámpa és a gyorszáras tanksapka is. A festés Pozsonyban, a krómozás a szlovákiai Verebélyen történt, az ülés kárpitozását Paton végezték. Vas a vashoz: könnyű hülye helyekre beemelni a 98 kilós gépet A szívást inkább az egyhengeres motor jelentette. A vezérlés rendben volt, az egymás melletti szelepekkel szerelt hengerfejjel sem volt gond. A hajtókar okozott bosszúságot: csapágya előbb megszorult, majd javítás után kiverődött annak perselye. Gyuri türelmes, kicsit hasonít Csikóshoz, hisz szeret szenvedni, mert akkor végre szerelhet – néhány szétborítás után a blokk tökéletes lett, gyönyörűen jár és kéjesen veszi a gázparancsokat. Az aprólékos felújítás nem lett eredménytelen. A kicsi és virgonc Gilera Rossa Super 150 az egyik legszórakoztatóbb veterán, amit valaha vezettem. Aki nem akar köbcentivel kompenzálni, az bátran keressen valami hasonlót: MV Agusta, Benelli, Bianchi, Moto Guzzi és még vagy tucatnyi olasz márka kínált hasonló, imádni való egyhengereseket.
Elcsábítja-e Finum Rózsi végül Göndör Sándort? Hogyan kuszálja össze még jobban a szálakat Gonosz Pista? Szerelem, ármány, boroshordó, kés, pisztoly, zongora, ásó, kapa, nagyharang – a cél minden eszközt szentesít, hiszen itt senki nem most jött le a falvédőről. Az előadás hossza: 120 perc, egy szünettel Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg, ezért megtekintése ingyenes. Regisztrációs jeggyel tekinthető meg: Fotó: Bemer Miklós
Csengey Dénes Kulturális Központ