Az erdei kisvasút kakpusztai végállomásától induló "e-tanösvény", a Tőzike tanösvény, mely a címről letölthető vezetőfüzet segítségével járható be. Védetté nyilvánítva: 9/1991. (IV. 26. ) KTM r. Védett terület nagysága: 8232, 3 ha Fokozottan védett:499 ha
(Lepidoptera) 241 Tóth Sándor: Vegyes kétszárnyú (Diptera) adatok a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet faunájához 273 Tóth Sándor: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet zengőlégy faunája (Diptera: Syrphidae) 289 Szinetár Csaba: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet pókfaunája (Araneae) 331 Majer József: Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet zoológiai felmérése (gerinces fauna) 1990-1991.. Borhidi Attila: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, 1992) - antikvarium.hu. 347 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
2020. május 22. Néhány héttel ezelőtt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi Őrszolgálatának tagja az igazgatóság Nagybajom-Homokpusztai állattartó telepén munkavégzés közben egy fekete gólya pár nászrepülését figyelte meg. A fokozottan védett madarak előszeretettel rejtik fészküket hatalmas, terebélyes tölgyfák alsó ágai közé. Az állattartó teleptől nyugatra található ilyen, és a korábbi években fészkeltek is ott fekete gólyák. A terület mostani átvizsgálása során azonban kiderült, hogy jelenleg ott nincs fekete gólya fészek. Nagy meglepetésre, az állattartó teleptől délre húzódó – a tapasztalatok alapján jóval kevésbé ideális – égeresben figyelte meg távcsövével munkatársunk egy erdei fenyőn a fészekben kotló fekete gólyát. Fotó: Nyemcsok Tamás
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia helyszíne a Fejér megyei Sukorón, az akadémia alapkőletételi ünnepségének napján, 2021. MTI/Vasvári Tamás Az akadémia névadója és elnöke, Kovács Katalin minden idők egyik legeredényesebb kajakozója, háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok, 29-szeres Európa-bajnok, gyakran csak "Kajakkirálynő" néven emlegetik. A rendezvényen felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Bp. Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehet. Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. 43,4 milliárd forintból építi a Velencei-tónál a kajak-kenu központot az egyik NER-cég | atlatszo.hu. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta. Kovács Katalin úgy fogalmazott: "nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált".
A névadó az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül. Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Főoldal Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia Alapítvány Az Alapítvány a magyar kajak-kenu utánpótlás nevelést támogatja. Ennek érdeké-ben az Alapítvány célja különösen: 1. A magyar kajak-kenu utánpótlás-nevelésének támogatása. 2. A 10-14 és 14-18 éves korosztályokba tartozó tehetséges sportolók felkészítésének segítése, szakmai fejlődésük előmozdítása, mindezek érdekében ösztöndíj folyósítása. 3. Edzőtáborok szervezése, a gyermek- és fiatalkorú sportolók táborozásának támogatása. 4. Sporttagozatos oktatási, nevelési intézményekkel való együttműködés, azok támogatása. 5. Középiskolai sport kollégium létrehozásának és működtetésének támogatása. 6. Sportlétesítmények fenntartása, korszerűsítése. 7. Sportfelszerelések vásárlásának, javításának finanszírozása. 8. Kovács Katalin, Örökös Bajnok | Kajak-Kenu Sport. A más településeken, illetve külföldön tartott edzésekre, versenyekre való utazás szervezése, illetve támogatása. 9. Szurkolói, sportolói baráti körök szervezése 10. Az egészséges életmód népszerűsítése Adószám: 19290010-2-13 Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése!
A pince és földszintes, 8 ezer négyzetméteres kajak-kenu épület fedett tesztpályaként és mérési központként, valamint kajak-kenu és evezős hajótárolóként funkcionál. Eredetileg a Hajógyári-szigetre tervezték A sportközpont eredetileg Budapesten a Hajógyári-szigeten épült volna meg, a mobilgáttal együtt (utóbbi miatt 1000 fát vágtak volna ki). 2020 őszén derült ki, hogy nem épül meg a mobilgát, ugyanis a főváros és a helyi önkormányzat sem akarta védmű miatt beáldozni a fákat. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt nyilatkozta, a kormány hamis indokkal vitte el a Hajógyári-szigetről a Velencei-tóhoz a Kovács Katalin-féle akadémiát, ugyanis a főváros támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a védmű megépítéséhez nem járult hozzá. Kovács Katalin, Arany Érdemérmes | Kajak-Kenu Sport. A sportközpont végül Sukoró külterületén valósul meg. Az uniós közbeszerzési értesítő leírása szerint kivágják a megmaradó erdősávokban (telekhatár mentén és partmenti részeken) az elvadult, elhalt növényzetet és sarjakat. Vízutánpótlásra nincs pénz Miközben a beruházás több mint 40 milliárd forintba kerül, a Velencei-tó megmentésére egyelőre 10 milliárd forintot sem áldoz a kormány.
Letették csütörtökön a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapkövét a Fejér megyei Sukorón. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. Az alapkőletételi ünnepségen Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, hogy az akadémia megépítésével Sukoró válhat a hazai kajak-kenu utánpótlás központjává. Jelezte, hogy a utánpótláskorú versenyzők a kollégiumi szárnyban laknak majd és egyéni tanrend szerint tanulnak, ugyanakkor az akadémia a tehetségek menedzselése mellett módszertani központ is lesz. Kovács kati kajak sport. Közölte, hogy a létesítmény bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból valósul meg és a későbbiekben az állam fogja üzemeltetni. A komplexum 2024 harmadik negyedévében lesz kész – tette hozzá. Juhász Roland elmondta, hogy a 19 ezer négyzetméteres főépületben lelátóval rendelkező, országos versenyek megrendezésére alkalmas versenymedencét építenek, de lesz benne feszített víztükrű tanmedence, multifunkciós tornacsarnok, szabványos méretű kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapálya, konditermek, konferenciaterem, étterem, közösségi helyiségek és természetesen tantermek.
A 137 ezer négyzetméteres udvaron műfüves labdarúgópályát, salakos teniszpályákat, rekortán futópályát, szabadtéri fitneszparkot és homokos strandröplabda-pályát hoznak létre. Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a beruházás eredetileg a fővárosban jött volna létre, de a baloldali városvezetéssel nem sikerült megállapodni róla, így jött szóba Sukoró. Úgy vélte, sok évtizedes hagyománya van a vízi sportoknak a Velencei-tónál, azaz végül jó helyre került a fejlesztés. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint a minden idők egyik legeredményesebb magyar kajakozójának nevét viselő létesítmény új dimenzióba helyezi Magyarország egyik legeredményesebb sportágát, és Kovács Katalin a garancia arra, hogy élversenyzők fognak kikerülni az akadémiáról. Rámutatott, ma már semelyik sportágban nem dominálnak egyes nemzetek, egyre élesebb a verseny az érmekért, ami folyamatos fejlődést és a tudás még jobb átadását kívánja. A kiemelt akadémiákon ehhez minden feltétel adott – fűzte hozzá.