Védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint. A Nagykunságban is előforduló erdei fülesbagoly Fotó: Beküldött fotó A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ra a keresztes viperát (Vipera berus) választotta az Év hüllőjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra hívják fel a nagyközönség figyelmét, megnevezve az év fajaként. A keresztes vipera az egyik legrégebbről ismert mérges kígyó. Össze szokták téveszteni a nálunk szintén honos rákosi viperával, de hazánkban a két faj nem fordul elő egy élőhelyen. Elsősorban nappali életmódot folytat. A telet üregekben, farönkökben hibernálva tölti, főként kisemlősökkel táplálkozik, de gyíkot, békát és madarat is fogyaszt, zsákmányát mérgével öli meg. A hiedelmekkel ellentétben ritkán támad emberre. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke kétszázötvenezer forint. A Magyar Rovartani Társaság honlapján az Év rovara cím elnyerésére kiírt szavazáson a három jelölt közül a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis) végzett az élen.
A beérkezett szavazatok alapján az Év Vadvirága 2020-ban a nemes májvirág ( Hepatica nobilis) lesz. A szavazatok 54%-ával egyértelműen a legtöbb szavazatot kapta a báránypirosító ( Alkanna tinctoria, 29%) és a kövér daravirág ( Draba lasiocarpa, 17%) előtt. Nemes májvirág ( Hepatica nobilis) (fotó: Farkas Sándor) Az elmúlt hónapokban minden eddiginél több, összesen 2910 szavazat érkezett, ebből 1565 a májvirágra. A növényt és a többi jelöltet korábban már bemutattuk. Ki is ő, mikor és hol számíthatunk rá? A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből ("szirom") álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó. A nemes májvirág levele (fotó: Barina Zoltán) Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele.
A most életbe lépő szabályozás szerint július 1-jétől már nemcsak a csomagolóanyagok, hanem minden élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyag és tárgy gyártójának be kell jelentenie magát. A bejelentési kötelezettség a forgalmazók közül csak az első magyarországi forgalmazókra vonatkozik, de nemcsak a csomagolóanyagok, hanem az összes FCM termék vonatkozásában. Bejelentési kötelezettség a gabonakivitelre - íme a részletek - AzÜzlet. Ugyanakkor a szabályozás nem terjed ki a saját célra előállított vagy vásárolt, második személy vagy vállalkozás felé át nem adott termékekre - adta hírül a a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih). Fontos, hogy a bejelentést előállítás esetén a vállalkozás telephelye, az első magyarországi forgalmazók esetében a vállalkozás székhelye szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalhoz kell benyújtani, nem pedig a Nébih részére! Szintén lényeges, hogy a hatályos előírások szerint az FCM anyagok és tárgyak előállítása, első magyarországi forgalomba hozatala FELIR azonosító köteles tevékenység.
Kezdőlap Agrár Bejelentési kötelezettség a gabonakivitelre - íme a részletek Az orosz-ukrán háború következtében kialakult gabonapiaci helyzet miatt március 6-ai hatállyal a kormány előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a Magyarországról – európai uniós tagállamokba és harmadik országokba – történő gabonakivitelre. A rendelkezés célja, hogy a takarmányozási és az élelmiszeripari célú gabonák kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak a magyarországi piacon. A PwC hat pontba szedve adott ki ismertetőt a részletekről: A 83/2022. Agrárminisztérium: Meg kell védeni a hazai élelmiszer- és takarmányellátás biztonságát - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. (III. 5. ) kormányrendelet értelmében minden Magyarországról külföldre kivinni szándékozott búza, rozs, árpa, zab, kukorica, szójabab és napraforgómag (gabona) szállítmányt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A Nébih részére a honlapjukon elérhető formanyomtatványon keresztül kell megtenni a bejelentést a szükséges egyéb dokumentumok (pl. szerződés, elfogadott ajánlat, számla) csatolása mellett. Az előzetes bejelentési kötelezettség alól csak a tranzitforgalomban szállított és a humanitárius céllal kiszállítandó gabona jelent kivételt.
Kivétel ez alól, ha külön felhívják a figyelmet arra, hogy az adott termék élelmiszerrel való érintkezésre nem alkalmas. Nem tartoznak az érintett termékkörbe az olyan anyagok vagy tárgyak, amelyeket régiségként értékesítenek, sem a bevonó- vagy borítóanyagok, amelyek a sajtok kérgét, a feldolgozott hústermékeket vagy a gyümölcsöket fedik, amelyek az élelmiszer részét képezik és elfogyaszthatók az említett élelmiszerrel együtt, valamint a telepített köz- vagy magán vízműberendezések.
Haltermelők bejelentési kötelezettségéről részletesebben ITT lehet tájékozódni.
Az 5 évente történő megújítást a 2017. január 1-je után bejelentett EK-műtrágyákra is alkalmazni kell! Az ezen termékekre kiadott igazolások hatálya azonban automatikusan meghosszabbodik a műtrágyákról szóló 2003/2003 EK rendelet hatályon kívül helyezéséig, de legkésőbb 5 évig. Az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tájékoztató itt olvasható el. Fontos, hogy azoknak az EK-műtrágyáknak a bejelentési dokumentumait, amelyek hazai forgalmazását korábban nem jelentették be, vagy összetételükben változás történt, a Nébih Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság részére a fentebb ismertetett feltételek szerint kell bejelenteni. A módosítás 2021. május 22-én lépett hatályba. Változtak a műtrágya-bejelentési szabályok - Adózóna.hu. Kapcsolódó jogszabályok: ♦ 20/2021. (V. 17. ) AM rendelete az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról ♦ 37/2006. 18. ) FVM rendelet az "EK-műtrágya"-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről Hozzon ki többet az Adózónából!
AM rendelet az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról (amely hatályon kívül helyezi a 57/2010. 7. ) FVM rendeletet) 2 578/2020. (XII. 14. ) Kormányrendelet az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről A bejelentéshez szükséges formanyomtatványok letölthetők a Nébih honlapjáról vagy az alábbi linkekre kattintva: • Bejelentési Űrlap élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagot vagy tárgyat előállítók részére • Bejelentési Űrlap élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyag vagy tárgy első magyarországi forgalmazója részére
-t arról, hogy az államnak élnie kell az elővásárlási jogával. A bejelentési kötelezettség betartását a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ellenőrzi. Ha valakit rajtakapnak azon, hogy bejelentés nélkül szállít gabonát külföldre, akkor a termény nettó értékének a negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki az érintettre. Fotó: Havran Zoltán Magyar Nemzet