1997 -ben az Állami Számvevőszék igazgatói posztjára került, majd 1998 -ban a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé választották, pozíciójában 2004 -ben újabb hat évre megerősítették. Források [ szerkesztés] MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1238. old. Interjú Nagy Zoltánnal (2008. feb. ) [ halott link] Információk és a vagyonnyilatkozat az Országgyűlés honlapján
KURATÓRIUM NAGY ZOLTÁN – Elnök Közgazdász egyetemi diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg: Corvinus Egyetem) Pénzügy szakán kapta meg, 1983-ban. Ugyanitt 1988-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1990-91-ben az Amsterdam University posztgraduális képzésén vett részt. 1983 és 1985 között az Ipargazdasági Intézet, majd 1985 és 1990 között a Tervgazdasági Intézet kutatójaként dolgozott. Ezt követően 1994-ig a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke, majd közigazgatási államtitkára. 1994-1996 között a Garancia Biztosító elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be, majd 1997-98-ban az Állami Számvevőszék igazgatója volt. 1998 szeptembere és 2010 novembere között a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, 2011-2012-ben a MÁV Compliance és Etika területének igazgatója volt. Jelenleg saját tanácsadó cégében dolgozik. Végső búcsút vettek Bathó Ferenc helyettes államtitkártól | hirado.hu. Gadó Gábor – Kuratóriumi tag 1960. február 4-én született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1984-ben szerzett jogi diplomát. A jogtanácsosi szakvizsga 1987-ben történő teljesítését követően 1987-ben az Igazságügyi Minisztériumban helyezkedett el, amelynek – egy rövid ügyészségi kitérőtől eltekintve – 2009-ig a munkatársa maradt.
Itthon: Rácz Zsófia: Nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy port ver fel a kinevezésem | Interjú Nagy Zoltánnal (2008. feb. Index - Gazdaság - Matolcsy kirúgta, most újra államtitkár. ) [ halott link] Információk és a vagyonnyilatkozat az Országgyűlés honlapján Fizetni nem, csak dirigálni akar a kormány az iskolákban Egy huszárvágással az önkormányzatokra testálta az iskolák fenntartását a kormány, hogy ne a központi költségvetést terhelje a romos épületek fenntartása. A kórházak államosítása után ugyanis nem akar még egy százmilliárdos terhet a nyakába venni. A törvénysértés határán táncolnak a hideg miatt bezáró iskolák Egész sor iskola jelentette be a múlt héten, hogy a havazás és a hideg miatt többnapos vagy akár többhetes tanítási szünetet tart. A törvény szerint csak rendkívüli esetben lehet elrendelni ilyet, az [origo]-nak nyilatkozó iskolafenntartók azonban kivétel nélkül arra hivatkoztak, hogy spórolni szeretnének a fűtésen. Az oktatási jogok biztosa szerint a spórolás erény, de nem jogosítja fel az iskolákat a gyerekek hazaküldésére.
Beszélt arról is, hogy a 2016-os eredmények bizakodásra adnak okot az idei, wroclawi Világjátékok előtt, az ottani eredményes magyar szereplésre. A sportpolitikus beszédében azt is megjegyezte, a 2020-as tokiói nyári olimpián több sportág is bemutatkozhat, amely eddig még nem szerepelt az ötkarikás játékok programjában; ilyen többek közt a karate is. Ezeket a sportágakat népszerűsíteni kell, fontos a tömegbázisuk növelése, és az edzőképzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni - fejtette ki. Az évértékelőn átadták dr. Leyrer Richárd, a nem olimpiai sportágak korábbi vezetője - egykori MOB-alelnök, kick-bock elnök - tiszteletére alapított sportvezetői díjat. Ezt Király István, a Magyar Kick-Box Szövetség alelnöke kapta. A mesteredző a nemzetközi szövetség elnökségi tagja, az MKBSZ pointfighting szakágának vezetője. Klubja, a Halker-Király Team elnök-vezetőedzőjeként tanítványai 2016-ban 14 felnőtt Európa-bajnoki aranyérmet és 13 junior világbajnoki címet szereztek. Az NVESZ által 2016-os eredményükért díjazottak: Magyar Biliárd Szövetség: Tot Sándor Eb 3.
A finn oktatásról dióhéjban A finn oktatási rendszer magas színvonalának hátterében az a meggyőződés áll, hogy egy nemzet legfontosabb erőforrását az emberek alkotják. Az állampolgároknak joguk van a minőségi oktatáshoz, amely lehetőséget ad a bennük rejlő adottságok lehető legteljesebb kibontakoztatására. Ez a gondolkodásmód tette lehetővé, hogy Finnország függetlenségének egy évszázada alatt a legszegényebb országok közül a világ egyik legfejlettebb országává küzdötte fel magát. Az évtizedek során az ország bátor megoldásokkal olyan rendszert dolgozott ki, amely az önképzés és az élethosszig való tanulás lehetőségét nyújtja minden lakosának. A finn oktatás alapelve, hogy származástól, életkortól, lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek egyenlő hozzáférést kell biztosítani a színvonalas oktatáshoz. A finn oktatási rendszer az egyenlőségen, bizalmon és rugalmasságon alapul. Finnországban az oktatás az iskolaelőkészítő foglalkozásoktól a felsőoktatásig bezárólag ingyenes.
Figyelt kérdés Azt hiszem a finn oktatási rendszer az a bevált újfajta oktatási rendszer, amit még itt nem igazán ismernek. Tudnátok róla 1-2 szót mondani? Milyen előnyei vannak? Milyen hátrányai vannak? 1/8 anonim válasza: 83% Ne azt nézd, hogy liberális vagy poroszos az oktatás. Az másodlagos. Igazából ami a legnagyobb különbség, hogy itt Magyarországon nem azt tanítják ami hasznos, ami piacképes, ami manapság is használható, hanem azt amit tudnak. Aki piacképes tudással rendelkezik, azok a legtöbben már külföldön vannak, vagy ha itthon maradtak sem dolgoznak magyar közalkalmazotti bérért. Ha visszagondolok a magyarországi tanulmányaimra, az ég világon szinte semmi hasznosat nem tanultam, piacképességem és megélhetésem szempontjából kidobott idő és energia volt minden egyes év. Aki vinni akarja valamire, az internetről kell tanulnia, piacképes értékes tudást, nem a magyar oktatásból. Gondolom Finnországban meg tudják fizetni a hasznos munkaerőt, hogy tanítson jó pénzért, és ezért ott piacképes tudásra tehetnek szert.
Olcsó éttermek: Az étteremben a vacsora nagyon költséges, mint más területeken. A külföldi vállalatok növekedése nehéz: Finnországban a külföldi cégek nehezen fejleszthetők a helyi piacon, mivel a megalapozott vállalatok és szakszervezetek befolyásolják a kormány és a helyi tisztviselőket. A helyi piacon a verseny a fő piaci szereplők között oszlik meg. Képtelen kultúra: Az idősek nagyon konzervatívak és antiszociálisak, míg a fiatalabb generáció nagyon nyitott. A legtöbb ember nagyon alkoholos. Lo w önbecsülés: A finn nemzet önértékelése alacsony, mivel bizonyos dolgok iránti hozzáállása miatt. A legtöbb embernek negatív szokásai vannak az országok sikeréhez. alkoholisták: Az évek során az ország küzdött az alkoholfogyasztás és a depresszióért. Depresszió: Finnországot, különösen az ősszel, a világ leginkább depressziós nemzetének tekintik. Minden nap hideg, nedves és esős. Következő hozzászólásunk a a Finnországban és az Egyesült Államokban élők összehasonlítása. Címkék: Finnország Finnország kormányzati ösztöndíjai 2017
Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon... © Stiller Ákos Mióta nyilvánosságra került az Emberi Erőforrások Minisztériumának legfrissebb keretszám-tervezete, a Facebookon terjedni kezdett egy lista a finn iskolarendszer legfontosabb jellemzőiről – köztük arról, hogy az óvodásoktól az egyetemistákig senkinek nem kell fizetni az oktatásért az állami intézményekben. A finn diákok a PISA-felméréseken mindig dobogós helyezést érnek el, egy magáncég által készített friss kutatás szerint pedig egyenesen a legjobban teljesítő tanulók a világon. Hogy mi a titkuk, az kiderül a Business Insider listájáról. 1. A finn gyerekek legkorábban hétévesen kezdik az iskolát. 2. Az első hat évben nincs osztályzás, és házi feladatot is csak elvétve kapnak a diákok. 3. A gyerekeket nem szegregálják, a különböző képességű diákok együtt tanulnak – talán ennek köszönhető, hogy Finnországban a legkisebb a különbség a legjobb és leggyengébb tanulók között.
A képzés minőségét talán elég jól bizonyítja, hogy Finnországban iszonyatos túljelentkezés van a tanárszakokra. A Helsinki Egyetemen tavaly a jelentkezőknek csak 7 százaléka jutott be a tanárképzésre, ami nem csak Magyarországon elképzelhetetlen arány: nehéz elhinni, de ebből az következik, hogy jelenleg nehezebb tanárrá válni Finnországban, mint például bejutni az Egyesült Államok egyik legjobb egyetemére, az MIT-ra. Inspiráló tanárnak lenni A tanári pálya persze nyilván nem csak az egyetemi évekből áll, a jó iskolák még nem jelentenének elég vonzerőt ekkora érdeklődéshez. Finnországban tanárnak lenni viszont szerencsére elég jó, mivel a szakma magas társadalmi megbecsültségnek örvend. Ennek egyrészt történelmi gyökerei vannak: a kicsi és viszonylag későn modernizálódott országban mindig a tanárok voltak azok, akik eljuttatták a civilizációt az apró falvakba, magyarázza Krokforks. Másrészt a tanári munkában olyan nagy autonómiára és kreativitásra van lehetőség, amelyet kevés munkahelyen tapasztalhatnak meg a dolgozók.