Dr. Diószegi György Antal I. Az Úr 1217. esztendejében az "Archiregnum Hungaricum" magyar királya, "II. András kereszteshadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására" Az egyetemes keresztény értékrend világában kimagasló jelentőségű felirat olvasható a Hősök terén lévő emlékmű egyik domborművén: "II. Magyar Fórum - II. András magyar király és seregének zarándoklata a Szentföldön 800 esztendő távolából. András kereszteshadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására". A XIV. századi Képes Krónikában látható az a kép, melyen II. András királyunk a hadak élén elindul a Szentföld felé: a kettős keresztes királyi zászlót is lehet látni a miniatúrán. 1217-ben indult útjára II. András magyar serege a Szentföldre: lelkiséget mutató keresztény zarándoklat, szentek ereklyéit hazánkba eljuttató uralkodói magatartás, nemzetközi színtéren való dicsőséges megjelenés, jelentős diplomáciai eredményeket felmutató eseménysorozat, dinasztikus célokat megvalósító államférfiúi erények jellemezték ezen, nagy távlatokban is gondolkodó és cselekvő királyunk 800 évvel ezelőtti útját. II. András bár nem hódította meg Jeruzsálemet, azonban az "Archiregnum Hungaricum" magyar királyának az uralkodói címei között szerepelt a "Jeruzsálem királya" cím is.
Merre vezetett II. András útja? Milyen szentföldi vitézeink emlékezete? Olvassa végig cikkünket a Havi Magyar Fórumban!
1222 elején megerősítette az egyháziakat megillető kiváltságokat. 1222. májusában II. András kiadta az Aranybullát. [2] Az Aranybulla főbb pontjai: 1. Évi törvénynap Fehérváron; 2. Szerviensek személyének és birtokainak védelme; 3. Szerviensek és az egyház adómentessége 4. Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta 7. Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél) 11. Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével) 15. Tilos a beszállásolás a szerviensekhez 16. Ii andras magyar kiraly pénz. Tilos a tisztségek öröklése 17. Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen 18. Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése 20. Tized fizetése csak terményben 23. Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani 24. Zsidók tisztségviselése tilos 26. Tilos idegennek földet adományozni 30. Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán) Az Aranybulla rendelkezett egy ellenállási záradékkal, amely kikötötte, hogy amennyiben a király nem tartja be a lefektetett pontokat, akkor a felkelés ellene jogos.
[3] 1224-ben II. András írásba foglalta az erdélyi szász telepesek kiváltságait. 1225 tavaszán II. András seregével kiűzte országából a Német Lovagrendet. 1226 augusztusában II. András Erdély élére állította Béla herceget, Szlavónia és Horvátország kormányzását pedig annak öccse, Kálmán vette át. 1226 végére II. András hadjárata nyomán legifjabb fia, a novgorodi fejedelem leányát feleségül vevő András herceg Halics trónjára ült. 1231 második felében II. András újabb halicsi hadjárata eredményeként ismét András herceg foglalta el a fejedelemség trónját. [2] 1231-ben a királyi hatalom gyengeségének következtében az egyház ki tudta kényszeríteni az Aranybulla megújítását. Ez az új változat megengedte a tized pénzbeli behajtását, s megváltoztatták az ellenállási záradékot is, miszerint az egyháznak is joga van a királyt kiközösíteni. Az egyház azonban nem elégedett meg az eredményekkel. Személyükben és politikájukban is hatalmas ellentétek feszültek II. András és fia, IV. Béla között » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Egyházi átokkal fenyegette az országot, így kizsarolta azt is, hogy II. András részt engedjen az egyháznak a sókereskedelemből is.
Éveken át és jól megtervezett szentföldi útról indokolt szólnom, melyre vonatkozóan az alábbi adalék jó példaként szolgál. Kalán "1214-ben fogadalmat tesz, hogy elkíséri II. Andrást a szentföldi hadjáratban". II. András (1205 - 1235) | doksi.net. Kalán- és a Kölcse-nemzetségek őse Ond, Ete apja volt. A krónikaíró "Anonymus hivatali főnökének, Kalánnak" (Calanus) személyét azért is fontos megemlítenem, mert az ő "nagyszerű műveltségének köszönhetjük a pécsi altemplom és a szeri monostor gazdag szobrászati kiképzését, felépítését". A lelkiséget mutató keresztény zarándoklat jegyében utalok arra, hogy a Magyar Katolikus Lexikon a "keresztes hadjárat" címszavának "Magyarország részvétele a keresztes hadjáratokban" alcímet viselő részében (többek között) a következőket rögzítette: az indulása előtt a magyar "király a kormányzást János esztergomi érsekre bízta". András seregében viszont "több magyar főpap is részt vett": Tamás egri püspök "csak 1219. IX: indult haza"; Péter győri püspök "a Szentföldön halt meg"; "Uriás (Uros) szentmártoni (pannonhalmi) apát, Sándor erdélyi prépost és Csák Ugrin kancellár (1241: a muhi csatában elesett kalocsai érsek)"; és közéjük tartozott "talán Simon váradi püspök" is.
Megítélésem szerint a várt politikai és diplomácia siker valójában Konstantinápolyban II. András császárrá koronázása révén valósult volna meg, méghozzá a magyar egyház főpapjai által is fémjelzett egyházi szertartás keretében. Ám ez a hatalmas és évtizedeken át (III. Béla király korától) magyar politikai célul kitűzött lehetőség végül nem vált valósággá. Ennek okait is indokolt lenne a mélyebb összefüggések jegyében megkutatni, elsősorban a Kárpátokon túli gyepűvidék nagy szabadságban élő magyar pásztorvilága; valamint a keresztény egységtörekvéseket jelentő uniós zsinatokkal összefüggésben (ez utóbbiak sikerre vitele nemzetközi szinten egészen Zsigmond király uralkodása legvégéig a magyar hatalmi politika egyik legfőbb törekvése volt). Megítélésem szerint a Szent István király korától III. Béla magyar király korszakáig fennálló magyar-görög határ jelentőségének alapvetése és újbóli megteremtésének vágya okán II. András valódi célja (a konstantinápolyi császári cím megszerzése által is) a Kárpátokon túli magyar gyepű lovasíjász és nagyállattartó magyar pásztorvilágának lelki és gyakorlati megsegítése volt.
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben, a rabbiparcellában található. Szeretnénk ezúton is megköszönni Domán Katalinnak és Domán Dávidnak a portré megírásához nyújtott segítségét. Felhasznált források: Domán István köszöntése 80. születésnapján Gyász: 93 éves korában elhunyt Domán István főrabbi
Ez utóbbi elváltozás áll leggyakrabban a korai csípőizületi kopás hátterében és időben történő felismerésével és műtéti ellátásával a ízület további kársosodása megelőzhető vagy jelentősen késleltethető. Orvosi tanulmányaimat a Pécsi Orvostudományi Egytemen folytattam, ahol 1993-ban diplomáztam. Szakorvosi képesítést 1998-ban, tudományos minősítést (PhD) 2003-ban szereztem. 1993 és 2007 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinikáján dolgoztam klinikai orvosi, tanársegédi, majd 2003-tól adjunktusi beosztásban. Nagy elődeink: Dr. Domán István főrabbi (1922-2015) | Mazsihisz. Ösztöndíjjal Spanyolországban, Olaszországban, Dél-Koreában, Japánban és Franciaországban töltöttem huzamosabb időt, továbbá az Egyesült Államokban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban jártam tanulmányúton. 2005-től időszakosan, majd 2007-től 2012 végéig főállásban vezető szakorvosként (konzultáns) dolgoztam az Egyesült Királyságban (Greater Manchester Surgical Centre, Trafford General Hospital, Manchester – The Cheshire and Merseyside NHS Treatment Centre, Runcorn – Shepton Mallet NHS Treatment Centre, Shapton Mallet – Barlborough NHS Treatment Centre, Barlborough – Spire Liverpool Private Hospital, Liverpool – Spire Manchester Private Hospital, Manchester).
Egyénre szabott, világszínvonalú ortopédiai műtétek hazánkban Magyarországon a lakosság közel negyedének kell megbirkóznia valamilyen komoly csípő- vagy térdproblémával. Sok esetben a protézis az egyetlen megoldás. Ezért is különösen fontos az, hogy a világon 8. helyként már hazánkban is elérhető a kifejezetten a páciens adottságaihoz igazított térdprotézis beültetése. Az új típusú műtéti eljárás és protézis nemhogy javítják a beteg életminőségét, de segítségükkel közel a problémák előtti állapot is elérhető. A még külföldön is újdonságnak számító műtéti eljárások részleteiről Dr. Domán István Ph. D., ortopéd főorvost kérdeztük.