A békeszerződés aláírására a ( Gergely-naptár szerint) 1878. március 3-án ( Julián naptár szerint február 19-én) került sor, az Isztambul melletti San Stefanóban (mai nevén Yeşilköy). Oroszok átkelése a Dunán (Nyikolaj Dmitrijev-Orenburgszkij, 1883) Következményei [ szerkesztés] A háborút a San Stefanó-i béke zárta le. Szulejmán pasát, a hadjáratok egyik fő vezérét az elvesztett háború után a török hatóságok száműzetésbe küldték. Források [ szerkesztés] Dr. Szádeczky Kardoss Lajos: A Székely Nemzet története és alkotmánya, Franklin-Társulat, Budapest, 1927. (Online változat), XXXII. fejezet: A székely puccs 1877-ben (A fejezet online változata. ) Száz éve szabadult fel Bulgária az oszmán rabság alól. A Bolgár-Magyar Történelmi Vegyesbizottság Magyar Tagozatának kiadványa, Budapest, 1978. Szerkesztő: Dr. Orosz-török háború 1877-1878 (röviden): okok, fő események, eredmények. Perényi József, szerzők: Niederhauser Emil, Bencze László, Vaszlij Kuznyecov, et al. Hans-Joachim Härtel ‑ Roland Schönfeld: Bulgarien. Vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Regensburg, 1998.
December 27-28 verekedés volt a Sheinovo, amelyen részt vett csapatok a dél-csoport. Az eredmény ez a csata volt a bekerítése és megsemmisítése 30 ezer török hadsereg. Január 8-erők az Orosz Birodalom ellenállás nélkül az egyik legfontosabb eleme a török hadsereg vette - a város Edirne. Ázsiai hadszíntéren A fő feladata az ázsiai irányt a háború volt a biztonságát a saját határait, és a vágy, hogy megtörje a vezetést az orosz birodalom, a törökök hogy kizárólag az európai hadszíntéren. Az eredete a vállalat tekinthető a kaukázusi abház lázadás, ami történt május 1877. Körülbelül ugyanebben az időben, az orosz csapatok elhagyták a város Sukhum. Kaptam vissza csak augusztusban. Orosz török háború 1877. Az akció során a Kaukázuson orosz csapatok elfoglalták sok fellegvára, várak és helyőrségek: Bayazit, Ardahan stb A második felében a nyári 1877 ellenségeskedések átmenetileg "befagyott" az az oka, hogy mindkét fél várták az erősítést. Szeptember óta az orosz kezdett ragaszkodni ostrom taktikát. Így például, vitték a Kars városa, amely megnyitotta az utat a győzelemhez Erzurum.
Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban. Orosz győzelemmel végződött. A háborút lezáró San Stefanó-i békeszerződést a törökországi San Stefanóban (mai neve Yeşilköy) írták alá, ez Bulgária és az Orosz Birodalom előrenyomulását hozta a Balkán-félszigeten. Az orosz–bolgár behatolást az európai nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszus határozataival korlátozták. Orosz török háború 1877 book. Előzményei Szerkesztés Az Orosz Birodalom külpolitikájának a 19. század második felében egyértelműen az egyik fő célkitűzése volt, hogy a gyengülő Oszmán Birodalom kárára dél és délnyugati irányban terjeszkedjen, növelve befolyását többek közt a Balkánon. A töröktől való függetlenség kivívása és a kárukra való terjeszkedés jelentős politikai erők célja volt Romániában, Görögországban, Szerbiában, Montenegróban, illetve a megszállt Bulgáriában, és az oroszok ezeket az erőket támogatták, építve az erősödő pánszláv eszmékre is. Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában 1876 -ban törökellenes felkelések robbantak ki, miközben Isztambulban is állandó volt a politikai és pénzügyi bizonytalanság.
A békeszerződés aláírására a ( Gergely-naptár szerint) 1878. március 3-án ( Julián naptár szerint február 19-én) került sor, az Isztambul melletti San Stefanóban (mai nevén Yeşilköy). Oroszok átkelése a Dunán (Nyikolaj Dmitrijev-Orenburgszkij, 1883) A háborút a San Stefanó-i béke zárta le. Szulejmán pasát, a hadjáratok egyik fő vezérét az elvesztett háború után a török hatóságok száműzetésbe küldték. Dr. Szádeczky Kardoss Lajos: A Székely Nemzet története és alkotmánya, Franklin-Társulat, Budapest, 1927. (Online változat), XXXII. fejezet: A székely puccs 1877-ben (A fejezet online változata. Orosz–török háborúk – Wikipédia. ) Száz éve szabadult fel Bulgária az oszmán rabság alól. A Bolgár-Magyar Történelmi Vegyesbizottság Magyar Tagozatának kiadványa, Budapest, 1978. Szerkesztő: Dr. Perényi József, szerzők: Niederhauser Emil, Bencze László, Vaszlij Kuznyecov, et al. Hans-Joachim Härtel ‑ Roland Schönfeld: Bulgarien. Vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Regensburg, 1998. ISBN 3-7917-1540-2 Kaukázusi háborúk, A Pallas nagy lexikonának szócikke [ Tiltott forrás? ]
Távolság Albertirsa Szőce távolsága autóval Távolság légvonalban: 234 kilométer. Albertirsa Szőce távolsága légvonalban 234 kilométer.
Albertirsa – Budapest útvonalterv Google útvonaltervező Albertirsa – Budapest útvonalon, ahol a számított távolság: 62, 3 km és 52 perc a menetidő. Szálláshelyek Budapest településen.
1 km megnézem Monorierdő távolság légvonvalban: 10. 4 km megnézem Mogyoród távolság légvonvalban: 47. 6 km megnézem Mikebuda távolság légvonvalban: 10. 4 km megnézem Ladánybene távolság légvonvalban: 26. 8 km megnézem Kunpeszér távolság légvonvalban: 32. 3 km megnézem Kunbaracs távolság légvonvalban: 33 km megnézem Kunadacs távolság légvonvalban: 40. 3 km megnézem Kóka távolság légvonvalban: 26. 4 km megnézem Kocsér távolság légvonvalban: 36. 4 km megnézem Kerekharaszt távolság légvonvalban: 46 km megnézem Káva távolság légvonvalban: 11. 8 km megnézem Kakucs távolság légvonvalban: 18. 4 km megnézem Jászfelsőszentgyörgy távolság légvonvalban: 31. 9 km megnézem Jászágó távolság légvonvalban: 42. Albertirsa - Kiskunmajsa Google útvonaltervező & Google térkép - Útvonalterv. 5 km megnézem Iklad távolság légvonvalban: 46. 9 km megnézem Hévízgyörk távolság légvonvalban: 43 km megnézem Helvécia távolság légvonvalban: 45. 8 km megnézem Gomba távolság légvonvalban: 14. 7 km megnézem Galgahévíz távolság légvonvalban: 41. 6 km megnézem Fülöpháza távolság légvonvalban: 41. 6 km megnézem Felsőpakony távolság légvonvalban: 30.