2021. október 31-én, vasárnap rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – "A Sümegi Püspöki Palota turisztikai célú fejlesztése" nevű projekt (GINOP-7. 1. 1-15-2015-00003) ünnepélyes megnyitóját. Az európai uniós forrás 1. 723. 500. 000, -Ft, a hazai támogatás összege pedig 319. 880. 007, -Ft volt. A projekt összesen 2. 043. 380. 007, - Ft forrásból valósult meg. A palotát ünnepélyes keretek között Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Megújul a sümegi Püspöki Palota | Demokrata. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. (B-j): Virág Zsolt miniszteri biztos, Glázer Tamás ügyvezető igazgató, Navracsics Tibor kormánybiztos Forrás: Arcolat 2021/David Mankovics/Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
000 forintot fordított. Építőmestere talán a veszprémi Tiethart József volt, akiről tudjuk, hogy több, Bíró által kezdeményezett építkezésen is részt vett. A rezidencia egyes termeinek – köztük az ebédlő elpusztult, Veszprém megyei várakat ábrázoló, illetve a kápolna ma is látható – falképeit Vogl Gergely festette. A rokokó stílusú stukkódíszek Antonio Orsatti alkotásai. Az egyes szobákban megőrződött 18. századi, intarziás padló- és falburkolatok árulkodnak Biró püspök igényességről, és a korabeli mesterek tudásáról. A püspök további – feltételezett – kivitelezői voltak: Paul Moiser püspöki kőműves, és Jozef Wachtländer püspöki asztalos. Márton püspök nem sokáig élvezhette rezidenciája pompáját és nyugalmát. Tovább szépül a sümegi Püspöki Palota, mutatjuk fotókon is | CsodalatosBalaton.hu. 1762-ben meghalt, s a veszprémi Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el. Ezután a veszprémi püspökség székhelye ismét "a királynék városa", Veszprém lett. A sümegi palota építéstörténete azonban korántsem zárult le. 1770 körül copf stílusban építették át a nyugati, parkra néző homlokzatot.
A sümegi szőlőhegyet egységben kezelő történelmi visszatekintésbe számos egyedi történetet belefűztünk, amely az idegenek számára is hasznos ismereteket nyújt. A huszadik század megértésével talán azt is jobban értjük, hogy hol tartanak ma a fiatal borászok – mondta Sümegi Kata, és méltatta Egly Márk tevékenységét, amelynek része Ramassetter Vince örökségének ápolása. Egly Márk szerint a jövő generációi számára egy kiindulási pont lehet a tárlat. – Fontos tudnunk, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk és hová tartunk. Hogy honnan érkeztünk, ezt mutatja meg a tárlat. Megújul a sümegi Püspöki Palota - alon.hu. 1899-ben alakult meg az Öreghegy-Sümeg-Baglyas-hegy hegyközsége 86 termelővel, mondhatjuk, hogy Sümeg már akkor meghatározó volt, amikor a Balaton-felvidéki borvidék még nem is létezett. Hiszen már Ramassetter Vince 800 hektáros gazdaság központját rendezte be a városban kádár- és palackoló üzemmel, ahonnan egész Európába szállította a palackos bort – mondta Egly Márk és hangsúlyozta, hogy a présházak a meghatározók, a borászok pedig epizódszereplők azok történetében.
TÉLI NYITVATARTÁS November 1. – Március 31. Keddtől vasárnapig 9-17 óráig Hétfőn zárva NYÁRI NYITVATARTÁS Április 1. – Október 31. Keddtől vasárnapig 10-18 óráig A pénztár 1 órával a mindenkori nyitvatartási idő vége előtt zár. Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk. Jegyárak Felnőtt jegy: 3 000 Ft Helyi lakosoknak: 500 Ft ● helyi lakos (lakcímkártyával igazolandó) Kedvezményes jegy: 1 500 Ft ● 6-18 év közötti fiatal ● érvényes diákigazolvánnyal rendelkező ● 62. életévét betöltött látogató ● minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülő Családi jegy: 6 000 Ft ● 1 vagy 2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 éves korig Csoportos jegy: 2 400 Ft/fő ● minimum 15 fő esetén ● Csoportos látogatás esetén, kérjük, előzetesen egyeztessen a megadott elérhetőségeken. Díjtalan belépésre jogosultak 6 év alatti gyermek életévét betöltött látogató fogyatékkal élő és 1 fő kísérője 20 fő feletti csoport vezetője miniszter által kiadott új típusú szakmai belépővel rendelkező látogató közoktatásban dolgozó pedagógus, igazolvánnyal minimum 400 fős, országos közgyűjteményi szakmai szervezet tagja A hatályos jogszabályokban felsorolt egyéb esetekben: 194/2000.
A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók. A palota egyik termében elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két teremben pedig az eredeti parkettákat is sikerült megmenteni és restaurálni. A palota restaurálási koncepciója és a kiállítási koncepció egymással szoros összefüggésben készült. Az épület a kiállítás minden termében önmaga is mint műtárgy mutatkozik be. Interaktív kiállítás A palota és lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé. A püspöki lakrészben kialakított tárlatot a meglévő gyűjteményt és a feldolgozott ismeretanyagot innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel kiegészítve alakították ki. A fő cél Padányi Biró Márton püspök életének, a barokk freskófestészetnek, Franz Anton Maulbertsch, a híres bécsi festő munkásságának, illetve a palota különböző építési szakaszainak bemutatása volt olyan módon, hogy az minden korosztály számára élmény legyen.
Palotatörténet Sümeget és környékét a XI. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ami meghatározta fejlődését és jelentőségét. A török megszállás idején vált azonban igazán jelentős és fontos várossá, ugyanis amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, amit még az oszmán seregnek sem sikerült soha bevennie. A veszprémi püspökség is a sümegi várba menekült a törökök elől, és ott is maradt közel kétszáz éven keresztül. Amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, a püspök a sümegi várból tervezte ellátni egyházi és világi tisztségeit. A tervekhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá, ezért a püspök a vár déli lejtőjének tövében álló, püspöki kúriaként szolgáló, egyemeletes épületet szemelte ki állandó rezidenciája helyszínéül. A palota homlokzatát, belső udvarát és az épületegyüttes egészét a szimmetria és a harmónia jellemzi, belső tereit pedig a barokk és a rokokó díszes, néhol túlburjánzó, de látványos elemei díszítik, ám a XIX.
Sümeg – Püspöki Palota — Régi fényében tündököl a sümegi várhegy déli lejtőjén található, kívülről egyszerű, belül annál izgalmasabb püspöki palota. Építtetője, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök volt az 1700-as évek közepén, aki Sümeget választotta székhelyéül. A kastély dekorálásával annak idején itáliai és osztrák mestereket bízott meg. A kastély homlokzatát, a kápolnát és az emelet csaknem minden termét freskók díszítették, a díszteremben hatalmas, aranyozott, festett, rokokó kályha melegítette és díszítette. A palota fénykorát követően püspöki nyaralóhelyként szolgált, majd sok hányattatást követően most turisztikai céllal lett felújítva. Ennek köszönhetően a palota jelentős része újra bejárhatóvá vált, sor került többek között az emelten található gazdagon díszített könyvtárszoba restaurálására is. A palota és annak lakóinak történetét bemutató kiállítás létrejöttét az egykori püspöki enteriőrök részleges rekonstrukciója tette lehetővé. A püspöki lakrészben az élményközpontú kiállítás két színes egyéniség Márton püspök és a festő Maulbertsch találkozásával és közös alkotásával ismertet meg a történetmesélés és interaktív eszközök segítségével.
Minden esély megvan rá, hogy ugyanakkora járvány alakuljon ki, mint tavaly, hiszen az, hogy hatmillió ember megkapta a vakcinát, nem jelenti, hogy védettek is – nyilatkozta az ATV híradó jának Duda Ernő virológus. A szakember becslése szerint körülbelül 3-4 millió lehet azoknak a száma, akik megfelelő védettséggel rendelkeznek. Magyarán a lakosság nagyobbik része nem – tette hozzá. Duda Ernő úgy látja, hogy csak akkor lehet véget vetni a járványnak, ha a lakosság 90 százaléka be lesz oltva. Ameddig ez nem következik be, velünk marad a járvány, mert mint fogalmazott: a vírus tovább mutálódik. Ahogy arról korábban az Index is beszámolt, november 22-től oltási akcióhetet indít a kormány, melyben mintegy százegy megyei és városi kórház vesz részt, ezek reggel hét és este hét óra között várják az oltakozókat. A kórházi oltópontokon ötféle vakcina áll rendelkezésre: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen és Sinopharm.
Duda Ernő úgy fogalmazott, "elkerülhetetlennek" érzi a negyedik hullámot, mert "az ország harmada nem oltatta be magát". "Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, egy-két hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg" – mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő virológus. Hozzátette, hogy szerinte nem volt rossz döntés, hogy az iskolásokat szeptember első napjaiban oltják csak, "de előnyösebb lett volna, ha ezt korábban teszik meg", mondjuk a nyári táborokban – írja a. Duda szerint "a társadalmon belül is a középiskolások és az egyetemista korúak azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést", mert egy középiskolás egy hét alatt annyi emberrel találkozik, amennyivel egy nyugdíjas egy év alatt sem. Duda Ernő szerint a harmadik oltás most azoknak fontos, akik "Sinopharmot kaptak és 60 éven felüliek". Szerinte a kínai vakcinával oltott időseket nemcsak egyszer, de kétszer is újra kellene oltani, mert "már bizonyított, hogy egy jelentős részüknek semmiféle védettsége nem alakult ki".
Egy ilyen műszert nemcsak Kínában lehet három nap alatt megcsinálni, de az Egyesült Államokban, vagy akár Magyarországon is. Uruguayban például egy PhD hallgató készített egyet, amivel elejét vette, hogy az országban az első hullám rettenetes járványhoz vezessen. Vagyis január 20-tól a világ minden országában le lehetett volna tesztelni a Kínából érkező repülőgépek - napi 300 - minden utasát, hogy a fertőzötteket még a határon feltartóztathassák – hangsúlyozta az immunológus. Az európai és amerikai politikusok azonban nagyjából márciusig semmit sem tettek. Akkor kezdtek csak eszmélni, amikor Olaszországban már százával haltak meg az emberek. A mostani állapotokhoz képest akkor enyhébb volt a helyzet, a vírus is kevésbé volt ragályos, jobban meg lehetett volna akadályozni a terjedését. "Valamennyire nyilván az egészségügyi hatóságok is sárosak ebben, de alapjában véve a politikai döntés hiányzott vagy késlekedett" – tette hozzá a virológus. Duda Ernő megjegyezte, egy hónapja Csehországban katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki, a szomszédos Németországban és Ausztriában azonban enyhítettek a járványügyi korlátozásokon.