dr. Obrusánszky Borbála: Mongólia (Dekameron Könyvkiadó) - Hiánypótló útikönyv praktikus ismeretekkel, tanácsokkal/ Magyar turisták számára Fotózta Kiadó: Dekameron Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 108 oldal Sorozatcím: Dekameron útikönyvek Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 11 cm ISBN: 963-933-146-5 Megjegyzés: Színes fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Elsősorban a különleges kalandélményekre vágyóknak, Ázsia varázsa iránt érdeklődőknek, illetve az üzleti útra indulóknak ajánljuk! Obrusánszky Borbála – Wikipédia. De a széles nagyközönség figyelmébe is, mert Mongólia - egyedi "ízeivel", kétségtelenül kívánatos és érdekes turistacélpont, noha nem a könnyű pihentető nyaralást ígéri. Különös, egzotikus úticélpont, tele meglepetésekkel, csodálatos látnivalókkal, egy másik fajta világ felfedezésének élményével. A mongolok, ez a - történelmünkben egykor sajátos szerepet játszó - büszke, bátor nép, erős, jellegzetes kultúrával, csodaszép országgal rendelkezik.
Az emberek számára még ma is misztikus a "mesés" Kelet. Sokan szeretnének belecsöppenni abba a különös, csodás világba, de ez csak keveseknek adatik meg. Egy fiatal, salgótarjáni származású hölgynek azonban teljesült élete álma. Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista, azaz keletkutató a tarjáni Bem úti iskola, majd a Bolyai János Gimnázium után az ELTE BTK-n, mongol-történelem szakon szerzett diplomát. Ezt követően a Mongol Állami Egyetem tanult. Később a pécsi egyetem külső munkatársa volt, majd a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Sámán Archívumában dolgozott. Innen került a Kőrösi Csoma Sándor Egyetemre, ahol jelenleg is előadóként dolgozik. Eddig mintegy tizenötször járt Mongóliában és ötször Kína északi területein. A kutatónak több monográfiája és fordítása jelent meg itthon, ezen kívül mongol és angol nyelvű tanulmányokat is írt. Obrusánszky borbála ferme.com. A magyar mellett angol, kínai és mongol nyelven beszél. Néhány írását az alábbi helyen olvashatjuk az interneten: - Mikor, hogyan fordult a figyelme a "mesés" kelet felé?
Erről is vannak régészeti bizonyítékok. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hányszor történt beköltözés keletről a Kárpát-medencébe Árpád bejövetele előtt, mert nem minden mozgásról készült írásos feljegyzés; az bizonyos, hogy Árpád fejedelem volt az, akinek sikerült megerősíteni úgy a magyarságot, hogy a mai napig megmaradtunk a Kárpát-medencében. A magyar-hun hagyományt tudományosan sohasem tudták megcáfolni, a legújabb kutatások pedig rendre alátámasztják azt, hogy mi, magyarok a szkíták és hunok utódai vagyunk. A magyar nyelv eredetét történeti és néprajzi szempontok alapján vizsgáltam. Számomra, mint néprajzos és történész számára értelmezhetetlen kifejezés a nyelvrokonság; csak az lehet rokonunk, akivel vérségi kapcsolatunk van. Obrusánszky borbála ferme saint. A nyelvet is őseinktől örököljük, vagyis a krónikákban említett szkítáktól és hunoktól, akik Eurázsia urai voltak és nagy hatást gyakoroltak más népekre. Ebben a hatalmas térségben sok nyelvjárás volt, akkoriban nem volt még irodalmi nyelv. Tehát logikusan következik, hogy azt a nyelvet örököltük, amit a szkíták és a hunok beszéltek.
A végső csapást Timur Lenk uralma jelentette, aki uralomra jutása után lerombolta templomaikat, megölte a papokat, és kiirtotta a híveket. A kis elszigetelt egyházközösségnek már valószínűleg nem volt ereje a megújuláshoz, így fokozatosan felszívódtak az iszlám tömegben. A keresztény hitűekről legutolsó írásos emlékek a fent ismertetett sírkövek voltak, melyek azt bizonyítják, hogy a hívők hitüket elég sokáig megőrizték, még Timur Lenk pusztításai után is. Hárman vehették át a Szervátiusz Jenő-díjat. Különös módon a nyugat-mongol krónikák közül az ojrátok történetében szerepel Csagatájidák és a keresztények valamiféle kapcsolata. Az idézett történeti forrás, vagyis "Szent Dzsingisz kán eredete" c. műve a selyemút menti Xinjiang ujgur tartományból került elő, és a történészek a XVIII. századra keltezik lejegyzését. A szövegrészlet rövidsége miatt nehezen értelmezhető. A forrás a következőket mondja: "Abban az időben a Szent nagy fia, Csagatáj Rómát bevette és kánt ültetett oda.
Miközben a háttérben Orbán Viktor és a hatalmat apjától 2003-ban megöröklő Ilham Aliyev képei villantak fel, Fresli Mihály a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatójaként a két ország igen sovány gazdasági kapcsolatairól mesélt néhány páratlan grafikonnal. Eszerint 155 ezermilliárd dollár volt a két ország kereskedelmi forgalma 2007-ben (ez az Egyesült Államok egy éves GDP-jének úgy tizenötszöröse). Fresli ezt ugyan szóban már 15 milliárdra szelídítette, de ez is bő százszorosa a hivatalos adatoknak. A gigantikus szám azonban később Fresli szerint 900 ezer dollárra zsugorodott, így végleg elvesztünk a hullámzó adatokban. Annyi azért kiderült, hogy a keleti nyitás egyelőre még nem ért be. Obrusánszky borbála ferme les. "Drága itt minden, onnan meg az olajon és a gázon kívül nem érdemes hozni semmit" – ez nem a mikrofonban hangzott el, csak egy azeri üzletember és egy magyar vendég közötti beszélgetésben a hallgatóság soraiban. Mivel sok azeri volt a vendégek között, biztos nem buktatjuk le azzal, ha tovább is idézünk tőle: "A rokonaim panaszkodak, nehezen élnek Azerbajdzsánban, nagy a munkanélküliség, örülnek, hogy önellátó gazdálkodásukból fenntartják magukat.
galériával 2021. 06. 20. BAON - A Nemzeti Lovas Színház előadását láthatták a halasiak. 20:03 Kincsem a legyőzhetetlen csodakanca epikus történetével ismerkedhettek meg a halasiak a Nemzeti Lovas Színház előadásában bemutatott zenés táncos darabban, amit a Hirling József Lovaspark arénájában láthatott a halasi közönség. A történet az 1800-es évek végén játszódik egy elbukott szabadságharc után Magyarországon, ahol még mindig puskaporos a hangulat. Ki ne hallott volna a "csodakancáról", aki minden versenyét megnyerte és veretlenül vonult vissza. Szerelem, ármány és bosszú mind megtalálható a darabban, fantasztikus, mindenki számára ismerős dalok segítségével hozták közelebb az előadás nézőihez Kincsem történetét és korát. Már a szereposztás garantálta az előadás sikerét, Blaskovits Ernő: Pintér Tibor, Hesp Róbert: Mohácsi Márk, Sztáray grófnő: Pápai Kíra, Elisabeth, Kincsem: Bányavölgyi Donáta, Mara: Papadimitriu Athina, Apa: Bencze Sándor, Énekesnő: Ilyés Jennifer, Kisfiú: Surányi Döme volt. A darabot írta: Deák-Lőrincz Andrea, zenei vezető: Mészáros László, a rendezte Pintér Tibor.
Feliratkozom a hírlevélre
zenés történet Egy valódi történet a lovak és az emberek közös sorsáról, barátságáról, öröméről és szenvedéséről. Egy különleges láthatatlan fal, melynek az egyik oldala a jelen, a másik a múlt. Egy emlékmű, ami a lovakról szól, de miért állította az ember? Talán, hogy a lelkiismeretét megnyugtatva magyarázatot találjon arra, hogy miért használta fel a lovakat önző céljai elérésére. Mi lehet ennek a vége? DELMAGYAR - 7. évadát kezdi a lovas színház. Hová vezethet a technika, ami a lovakat háttérbe szorítva, esetleg a pusztulásukkal a végüket jelentheti. Hálátlan lett az ember? Mikor már nincs szükség a barátra a társakra, akkor megfeledkezve róluk, csak a mának él. Nem minden mulandó valóban! Elgondolkodtató és megható, de mégis családoknak való igazi lovas történet, ami szívet melengetve visszavezeti az embereket oda, ahonnan egykor elindultak az útra a történelem folyamán. Márkos Attila történetében a lovak játszák a főszerepet, gyönyörű zenékkel és látvánnyal kiváló szereplőkkel és lovasokkal maradandó és tanulságos élményt nyújtanak mindenki számára.
A versmondás ifjúsági kategóriájának Kaleidoszkóp díját Ozsvald Damián zsitvabesenyői, a felnőtt versmondás fődíját Németh János szegedi versmondó vehette át. A mezőny legfiatalabb versenyzője, a mindössze nyolcéves, kozármislenyi Szentesi Egon kapta a KaleidoszKópé díjat, ami a fesztivál reménység díja. Kaleidoszkóp díjat kapott a versfilmek között az Eleven Költők Társasága Regős Mátyás Az érchegységbeliek című filmjéért, Keleti András rendezésében. Lovas színház komárom. A második helyet József Attila Magamban bíztam című versének filmjéért Fazakas Misi és Mucha Oszkár szerezte meg, a harmadik díjat Somossy Barbara vitte el Ha van még idő című filmjéért, utóbbi alkotást a Bujtor István Filmfesztiválon is díjazta a zsűri. Különdíjas lett Lovas Jázmin, Finy Petra Eszterlánc, illetve Gróf Tamás Ákos, Bella István Azért, mert… című versének filmes adaptációjáért. A verszenekarok és előadók között a Resti Kornél 'eredetimegjelöléssel ellátott' zenekar vette át a legjobbnak járó elismerést. Itt a második helyen Kaczander Nóra, a harmadik helyen a Molnár György és barátai formáció végzett.
Tavaly csaknem 20 ezer nézőt fogadott a mórahalmi szabadtéri színház Magyarország csaknem 400 településéről és az Észak-Bácskából. Meghirdették a mórahalmi Patkó Lovas és Szabadtéri Színház következő évadának műsorát, változatos programmal várják a közönséget június elejétől egészen augusztus végéig. Nógrádi Zoltán polgármester elmondta, a nyári programsorozat olyan színházi élményt kínál, ami korábban csak a nagyvárosokban volt elérhető. Az évad június 11-én Péter-Szabó Szilvia koncertjével kezdődik. Június közepén visszatér Mórahalomra a Nikola Tesla életét bemutató Végtelen energia című musical. Látható lesz a Tesla-musical stábja által színpadra állított, az erdő életéről szóló Vadak ura című új, magyar családi musical is. Június 23-án a Monarchia Operett a Huszka Jenő műve alapján készült Sissi, a magyar királyné című darabbal vendégszerepel a homokháti kisvárosban, másnap 120 perc a föld körül címmel rendeznek gálát Kálmán Imre alkotásaiból. Komárom lovasszínház. Június 25-én a Best of Geszti koncerten a Rapülők, a Jazz+Az, a Gringo Sztár és a Létvágy projektek legjobb dalai csendülnek föl.