2. Beszámolók Dr. Fekete Jenő György a KT Minősítő Bizottsága (KT MB) utóbbi 4 évben végzett munkájáról adott számot. Az ellentmondásokat tartalmazó jogi szabályozás mellett a szakértői jogosultsághoz kötött mérnöki tevékenységek meghatározása, szakértői minősítések, referenciáik elismerése és a meghosszabbítások feltételeinek meghatározása komoly munkát adott a bizottság tagjainak. A minősítés normatív leírása rendeletileg szabályozottan még mindig átdolgozást, aktualizálást igényel. Hangsúlyozta, hogy a vidéki és budapesti kamaráknál végzett minősítő bizottságok munkájára nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben. Megköszönte az aktív társadalmi munkát a bizottság tagjainak, és nevükben is lemondott a Minősítő Bizottság elnökeként. 3. Dr. Szebényi Attila Háziorvos, Budapest. Ügyrend módosító javaslatok. Frigyer Attila előterjesztése alapján a KT tiszteletbeli elnökeként dr. Szebényi Imre professzor urat a tisztújító közgyűlés egyhangúan elfogadta. Az elnökség megválasztásának körülményeire javaslatot tettek: Dr. Böhm József, Szendrey Csaba és Pintér István.
Az önkormányzattól megfelelő támogatást kapunk céljaink eléréséhez, ahhoz, hogy egyrészt szinten tartsuk, másrészt, ahol szükséges, javítsuk az ellátás minőségét. Dr szebényi attica.fr. Az egynapos sebészet közel nyolc éve működik a kerületben. Többek között lágyéksérvműtétet, kisebb urológiai és ortopéd műtéteket, például a térdambulancián artroszkópos beavatkozást tudnak elvégezni. – A beteg számára is kényelmesebb, hogy nem kell befeküdnie kórházi kezelésre, és az otthonában gyógyulhat azután, hogy a kerületben részesült szakszerű ellátásban – tette hozzá az igazgató. (Keretes)
mellékletben. Dr. Bezegh András javasolta, hogy a NAT-nél a MMK KT akkreditációt szerezzen a személyekhez kötött minősítési folyamathoz. Szendrey Csaba a megújult tagozati portál jelentősége mellett a saját KV tagozati önálló portálunk további fenntartását javasolta. Egyéb, az alapszabály módosítását és közérdekű információkat a honlapunkról elérhetővé kell tenni. Javaslatát a jelenlevők nyílt szavazással 37 fő igen, tartózkodás nélkül elfogadta. A Díj Bizottság vezetője változatlanul Dr. Szebényi Imre, tagjai: Katona József (Kaposvár) Werderits János (Szombathely). 6. Szavazás A szavazó lapok kiosztása, majd a titkos szavazást kávészünet követte. 7. A végeredmény ismertetése A szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a titkos szavazás eredményét. o A jelenlevők 37 fő igen, 1 tartózkodott szavazattal, ellenszavazat nélkül Gilyén Elemért elnöknek elfogadták. o A 20 jelölt közül 8 tagot titkos szavazással elnökségi taggá választottak. A szavazás eredményét a csatolt 3. melléklet tartalmazza.
Csak és kizárólag nemesek viselhették. • Csőrös cipő Hegyes orrú cipő, melyet a középkorban szimbólumként viseltek. A cipő hosszát rendeletek szabályozták: a viselőjének gazdagságát jelképezte. Megesett, hogy a láb valódi méretének a háromszorosát is elérte. Ilyenkor dróttal erősítették a lábfejhez, vagy a bokához. De volt hogy fabetétet helyeztek bele. Lovagok és fegyverzetük • A lovag teljes fegyverzete 25-30 kg-ot nyomott. • A páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag könnyű volt a mozgás. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét. IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET.* | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. • A 15. századra a lovagi tornákból színes társadalmi esemény lett. A lovagok bebizonyíthatták bátorságukat a közönség, az uralkodó és a hölgyek előtt. A barátságos lándzsatörés célja az volt, hogy kiüssék az ellenfelet a nyeregből vagy eltörjék a lándzsáját. A 15. századtól bonyolult szabályokkal játszották ezeket a haditornákat. A vesztesnek át kellett adnia fegyvereit, hogy aztán váltságdíjért visszavásárolja őket.
A XVI. században törvény tiltotta meg a jobbágyoknak, parasztságnak a selyem és bársony használatát, hogy ezzel az úri öltözetet megkülönböztesse. A XIX. század közepétől, főleg az 1848-as jobbágyfelszabadulás után a jómódú parasztság selyembe-bársonyba kezdett öltözni. A viselet az úri minták utánzásával alakult ki először. A XVII. Női viselet a XIII. században. | Magyar viseletek története | Kézikönyvtár. századi arisztokrata viselet nyomait őrzi Erdélyben ma is a torockói és a kalotaszegi népviselet, de az hatott a székely és a mezőségi női ruhákra is. A férfiak nadrágviselete az erdélyi néprajzi tájegységeken mindenütt eredetileg a harisnya volt, a testhez simuló fehér vagy szürke háziposztó, melyet egyes kutatók szkíta eredetűnek vélnek. Ezt legtovább a székelyek őrizték meg (főleg azért, mert a katonaságnál is egyenruha lett belőle), a többi erdélyi tájakon az úri lovaglónadrágot, az ún. bricsesznadrágot (priccses nadrág) kezdték viselni a XX. század közepéig.
Már-már úgy tűnt, hogy teljesen feledésbe fog menni a hetési magyarság népviselete, mikor dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató az 1990-es években újra felfedezte ez a nemesen egyszerű viselet. Munkásságának köszönhetően több tanulmány és monográfia is született a hetési férfi és női viseletről. 2006-óta a lendvai Galária és Múzeum A hetési népi textilkultúra című állandó kiállítása külön részben is bemutatja a hetési viseletet az érdeklődőknek. Kerecsényi Edit néprajzkutató szellemi hagyatékaként Török Eta népi iparművész szakmai vezetésével a szlovéniai magyarság körében működő hímző szakkörök 2010 és 2013 között 3 teljes, ma is hordható hetési női népviseletet rekonstruáltak és már több is készülőben van. Így hetési viselet újra része lett a muravidéki magyarság (nemzeti) ünnepeinek. A leírást készítették: Kepéné dr. HETÉSI FÉRFI ÉS NŐI VISELET – Muravidéki Magyar Értéktár. Bihar Mária, néprajzkutató, történész és Lendvai kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): Bellosics Bálint: A hetési magyarság viselete.
IV. A KÖZÉPKORI MAGYAR VISELET. A keresztyénséggel, a királyság megalapításával, az Árpádoknak a szomszéd uralkodóházakba való beházasodásával, a nyugoteurópai lovagoknak, olasz és német mesterembereknek hazánkba való beköltözésével a magyarság a korábbiaktól nagyon eltérő áramlatok befolyása alá került, melyek viseletét is átalakították, sőt időnkint az udvarnál s az udvar szokásait utánzó főnemességnél ki is szorították. Az a helyzet, melyet a magyarság Szent István korától kezdve elfoglalt a nyugoti világban, ellenségévé tette egykori környezetének, a melyből kiszakadt s minél mélyebben átérezte a nyugoti czivilizáczióhoz való simulásnak a szükségét, annál többet vett át külsőségeiből is és igyekezett viseletében is feltüntetni azt a nagy ürt, mely közte és keleti barbár rokonai között támadt. A keleteurópai viselet, mit magával hozott, a byzanczi és német császári udvar módjára berendezkedett királyi ház, a sok időn keresztül jobbára külföldiekből, olaszokból, németekből és francziákból álló papság s az idegenből jött és a legelőkelőbb méltóságokra emelt lovagok, a Venceliek, Huntok és Pázmánok, Guthok és keledek, Tiboldok, Hermannok, Volferek és Héderek, Hahotok és Buzaltok, Rátoltok, Becsék és Gregorok sat.
Százötven vagy más említés szerint ötven vagy tizenkét lovag fért el körülötte. Kereksége ezt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak, nincs asztalfő. Minden lovag arra vágyott, hogy bekerülhessen a kerekasztal lovagjai közé, de ezt a megtiszteltetést csak nehezen lehetett kivívni.
A középkor ban sokféle öltözködés volt jelen attól függően, hogy milyen befolyás alatt álltak a területek. Jellemző öltözékük a köpenyszerű kabát és nadrág volt. Az angolszászok főként tunikát hordtak. A társadalmi különbségek csak a ruhák anyagában voltak érezhetők. Így a gazdagoknak selyem vagy gyapjú, a szegényebbeknél vászonszövet volt jellemző. A férfi és női viseletben nem sok a különbség. A keresztes háborúk befolyása a divaton is érezhető volt, így a felsőbb rétegekben sikknek számított keletről behozott új anyagokat és ékszereket viselni. A keresztes lovagok ötletéből származik a női viseleten megjelenő fűző használata, a testhez simuló viselet és az uszály. Az egyszerű emberek kapucnis köpenyben jártak. A lovagkor beköszöntével a ruhadivat újra egyszerűsödésen ment át, így földig érő lett és dúsan redőzött a viselet. Kedvelt anyagok voltak a vászon, a pamut, a posztó és selyem. A színpompás anyagokat hímzéssel díszítették. A férfiaknál megjelent az alsónadrág és a harisnyaszár viselete, felső ruházatuk pedig tunikaszerű maradt.