Az enyhe időjárás miatt könnyen vészelték át a telet a Magyarországon telelő madarak. A skandináv hideg miatt rajokban érkeztek hozzánk az olyan inváziós madarak, mint a csonttollú. Ráadásul az idén nem kelt útnak a túzok sem, ami ha rászánja magát a költözésre, rengeteg veszélynek teszi ki magát. A december-januári enyhe időjárás miatt az elmúlt évekhez képest könnyebben vészelték át a telet a Magyarországon telelő vadon élő madarak. Itt Telelő Madarak - Magyarországon Telelő Madarak &Middot; Állatvédő Egyesület. Drexler Szilárd, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta: az enyhe időjárásnak volt köszönhető, hogy többezres csoportokban jelenetek meg Magyarországon az olyan Skandináviában fészkelő madarak, mint a csonttollú vagy a fenyőpinty. A Madártani Egyesület szerint évek óta nem érkezett annyi inváziós madár hazánkba és Szlovákiába, mint az idén. Drexler szerint ugyancsak a kedvező időjárás volt az oka annak, hogy itthon maradt a túzokállomány. Idén ugyanis nem hullott akkora hó, ami a táplálkozásukat akadályozta volna.
Gatyás ölyv (Buteo lagopus) – Kép: A kis sólymok első hírnökeit is megpillanthattuk már októberben. Ezek a kis testű, gerle méretű, a vércséknél is kisebb ragadozó madarak szintén nem költenek Magyarországon. Méretük miatt nehezebb őket felfedezni, de annyi bizonyos, hogy meglehetősen ritka telelő madárfaj, csupán 200-300 példány tölti hazánkban a hideg évszakot. A kékes rétihéják és a gatyás ölyvek főleg kis rágcsálókkal táplálkoznak, ezért a sík terepeken, pusztákon vadásznak leggyakrabban. Kis sólymok bárhol, akár a lakott területeken is előfordulhatnak, kivéve az erdőket, mert ott nem tudnak nagy sebességgel vadászni. Magyarországon telelő madarak. Gatyás ölyv (Buteo lagopus) – Kép: A kis sólyom rendszeres telelőfaj Magyarországon. Ez a kistermetű ragadozó madár olyan élőhelyet keres, ahol sok az énekesmadár, ugyanis főleg ezekkel táplálkozik. A Csanádi puszták ideális telelőhely számára, ugyanis itt nagyon stabil és sokszínű az énekesmadarak telelő állománya. A mocsarakban tömegesen telelnek a nádi sármányok. Az ugarsávokon a gyommagokat fogyasztó tengelicek, pintyfélék nagyobb tömegben fordulnak elő.
A pusztákon téli vendégeink hósármányok, sarkantyús sármányok vannak, s a mezei pacsirták áttelelése sem ritkaság. A közeli állattartó telepeken a házi és a mezei verebek is nagyobb tömegben megtalálhatók. A kis sólymoknak tehát van miből válogatniuk. Kis sólyom (Falco columbarius) – Kép: Nagyon aktív vadászok, sok madarat felvernek a földről, komoly hajszákba, üldözésekbe fognak. Nagy élmény megfigyelni, ahogyan a kis sólyom vadászik. Alacsonyan és nagyon gyorsan repül, majd hihetetlen agresszivitással veti magát az énekesmadarakra. Könnyű észrevenni, amikor jól látható helyen, száraz fán, kútkarámon, határjelölő mezsgyefán, vagy más magassági ponton strázsál. A Csanádi pusztákon az átlagos években 6-10 kis sólyom telel. Sorra érkeznek a nálunk telelő ragadozók - Berek. A területet felosztják egymás között, egy-egy madár általában több tíz hektáros területen vadászik. Kis sólyom (Falco columbarius) – Kép: A fenti három jellegzetes telelő ragadozó madárfaj mellett vannak olyan nálunk költő fajok is, melyeknek állománya telente jelentősen felduzzad, az északról érkező példányoknak köszönhetően.
Ők érkeznek Gibraltáron keresztül a Száhel-övezetbe. Ugyanakkor számos madár eljut a kontinens déli részére is, erről már 1909 óta tudunk. "Az első magyar gyűrűs fehér gólyát 1909-ben lőtték le Dél-Afrikában. Elkészült a Magyarországon telelő sasok 2016-os leltára - Ecolounge. Ezt a madarat Erdélyben, a Háromszék vármegyei Hídvégen jelölték – mondta Papp Ferenc. – Az esetről a madár elejtője hirdetést adott fel a Times című lapban, amelyre Herman Ottó válaszolt. Ezután 1917-ig 34 magyar gyűrűs példány került meg Dél-Afrikában, de ezek egy részét nem a mai határokon belül jelölték. " Hozzátette: a gyűrűzés adatai szerint az elmúlt 98 évben már csak 16 madár előfordulása bizonyosodott be Dél-Afrikában, de az elmúlt két télen a GPS-jeladóval ellátott fehér gólyák közül is több példány eljutott ide. A vándorló gólyák legfontosabb afrikai célországai Forrás: Faragó Zoltán A távolság légvonalban is mintegy 9000 kilométer, de a vándorok ennél sokkal hosszabb utat tesznek meg, kitérőket téve például táplálékszerzés céljából. Ezekkel együtt akár húszezer kilométert is repülhetnek a jeladók megküldött koordinátái szerint.
Feltételezhető tehát, Január nem jószántából nem vonul el, ettől függetlenül tavaly három, idén négy fiókát felnevelt. Veszélyes vándorlás A madarakra számos veszély leselkedik útjuk során. Ragadozóik csak természetes állományszabályozói és egészségőri szerepüket gyakorolják, az igazi gond az emberi tevékenység: a Közel-Keleten főleg "sportból", Afrikában fogyasztás céljából lövik a vonuló fajokat. Emellett minden elképzelhető módszerrel, a lépes vesszőtől a hálóig, csapdázzák is őket. Utóbbiak persze inkább a kis testű fajokat érinti, s e problémakörtől egyes uniós tagállamok sem mentesek, főleg Olaszország, Ciprus és Málta. A nagytestű madarakra komoly veszélyt jelenthetnek a magasfeszültségű vezetékek Forrás: Faragó Zoltán Emellett a nagy testű madarakat esetében sok gondot okoznak a villanyvezetékek: gyakran éri a szárnyasokat áramütés – Magyarországon évente százas nagyságrendben pusztulnak el gólyák emiatt. Az is előfordul, hogy rossz látási viszonyok között nekirepülnek a légvezetékeknek.
Olyan fajok, amelyek például húsz évvel ezelőtt ritkák voltak, tömegesen vannak itt. Ilyenek például a kis kárókatonák, melyre az is jellemző, hogy tömegesen költenek a Balaton kiterjedt és védett berkeiben, nádasaiban. A Balaton kifejezetten jó költő-, illetve telelő területet nyújt a madaraknak. – Összességében milyen hatással van a klímaváltozás a télen itt élő madarakra? – Ha a Balatont vizsgáljuk, akkor tapasztaljuk, hogy pozitív hatással van azokra a fajokra, melyek itt telelnek. Nyilván a Duna-Tisza közi, illetve Kelet-magyarországi szikes tavakon, földön költő úgynevezett parti madarak számára kifejezetten kedvezőtlen változások jelentkeznek, hiszen ezek a tavak tavaszra – mikor elkezdődne a költés– kiszáradnak. Tehát ott tragikus folyamatok játszódnak le. De azt is fontos megemlíteni, hogy bizonyos madárfajok a klímaváltozás okozta jelenségekhez, helyzetekhez tudnak, képesek alkalmazkodni. De vannak olyanok, melyeknek nem kedvez a klímaváltozás. Ez azzal fog járni, hogy lecsökken az állományuk, vagy évszázadok léptékében ki is halhatnak.
Jegyei A jeges búvár (Gavia immer) a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár. Fontos jellemzője, hogy télen nagyon hasonlít a sarki búvárra, de nagyobb testméretű. Teljes hossza 68-81 cm, szárnyfesztávolsága 150 cm. Élőhelye Észak-Amerika arktikus tájain, Grönlandon és Izlandon költ. Egyes példányaik a Feröer szigetek vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat, anélkül, hogy ott költenének. Télen a norvég partok előtt is feltűnnek, de megfigyelhetőek az Északi-, sőt a Keleti-tengeren is. Hazánkban igen ritka téli vendég, főleg a Dunán és a Balatonon fordult elő. A jeges búvárok a nyarat a tundra és az erdős tundra nagy, édesvizű tavain töltik. Szaporodása A jeges búvárok sokszor éjszaka duettben hallatják messze elhallatszó nászkiáltásukat. A párok életük végéig összetartanak és ragaszkodnak a vízhez. A tó jegének felengedése után kezdenek fészkelni általában júniusban. A jeges búvár pár minden évben ugyanazon a helyen rakja le a tojásait. Vannak olyan párok, akiknél a fészek csak egy talajmélyedés, másoknál mohából és vizinövényekből nagy kupacot építenek.
Zsálya, a megmentő - érintésem ॐ Mezei Orvosi TUDTAD? ~A zsályatea HIDEGEN FOGYASZTVA: Csökkenti a túlzott izzadást. Menopauzában hatásos! Ajánlottam, kipróbálták, és bevált! Izzadásokra naponta 3-4 alkalommal kell elfogyasztani hidegen 2-3 evőkanálnyi zsályateát. Zsálya tea mire jo video. ~A zsályatea MELEGEN FOGYASZTVA: Izzasztószer! Meghűléses állapotok során, azaz minden olyan betegségben, ami a víz felgyülemlését okozza a szervezetben, igen hatásos gyógyszer! A bőrön keresztül segíti a pangó, és energiát rabló vízfelesleg kijutását a testből. …………………………………………………………………………………………………………………………………………….. GYÓGYHATÁSAI: Izzasztó, nyálkaoldó, összehúzó, vértisztító, vízhajtó, szélhajtó, görcsoldó, antibakteriális, idegerősítő, gyulladáscsökkentő hatású MIRE JÓ? Megfázások, influenza, torokgyulladás, légcsőhurut, nyirokcsomó-duzzanatok, hajhullás esetén igyuk teáját ALKALMAZÁSA: A zsálya tea formájában, de akár finom fűszerként az ételt megszórva elősegíti a zsíros, nehéz ételek emésztését, s megszűnteti a kellemetlen felfúvódást.
Gyógynövények betegségekre Betegség kereső Betegségek Gyógynövény kereső Gyógynövények Gyógynövények betegségekre rovatunkban kétféleképpen kereshetnek: ha szeretnék megtudni, hogy egy-egy betegségre milyen gyógynövények ajánlottak, vagy ha egy gyógynövényről szeretnék megtudni, hogy mire jó. Ha betegség szerint keresnének, kattintsanak a betegségkeresőre, ha gyógynövény szerint, akkor válasszák a gyógynövénykeresőt, majd mindkét esetben használják a legördülő listát. Hasznos böngészést kívánunk! Gyógynövények listája Az orvosi zsálya főzetét összehúzó, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt gyomor-, bélhurut, ill. hasmenés esetén használjuk. Zsálya gyógyhatásai: mikor segíthet?. Hatékony izzadásgátló, ezért hőhullámok és éjszakai izzadás ellen is ajánljuk. Légúti betegségekre és a húgyutak fertőtlenítésére is használhatjuk. Lázcsillapító hatású. Ösztrogénszerű hatóanyagai miatt fájdalmas menstruáció és változókori panaszok enyhítésére fogyaszthatjuk teáját. Vértisztító hatása miatt külsőleg nehezen gyógyuló sebeket is kezelhetünk vele.
Egy csésze teához egy púpozott teáskanál szárított zsálya levélre lesz szükséged. Fontos tudnunk, hogy lehetséges mérgező hatása miatt az orvosi zsálya illóolaja nem használható gyógyításra. Ilyen célokra sokkal alkalmasabb a muskotályzsálya (Salvia sclarea), amely tartalmazza az orvosi zsálya minden jótékony tulajdonságát, ám nem mérgező. Hatásai: Megfelelő módon alkalmazva a zsálya rendkívül hasznos gyógynövény. Mire jó az orvosi zsálya?. Forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmánál fogva mandula- és torokgyulladás, köhögés, rekedtség ellen használható, öblögetőként pedig szájüreggyulladás, illetve gennygócos fogak kezelésére alkalmas. (A mérgező tujon kb. öt perc főzéssel elillan. ) Éhgyomorra fogyasztva a meleg zsályatea csökkenti a vércukorszintet, keserű íze miatt pedig kitűnő étvágyjavító. Csökkenti a gyulladást, izzadást, Összehúzó és antibiotikus hatása is van. Az egyik legjobb vértisztító gyógynövény, különösen ekcéma, köszvény és nehezen gyógyuló sebeknél. Aranyeres bántalmaknál ülőfürdők készítésére javasolt, külsőleg pedig sebek gyógyítására és nedvező ekcémára alkalmas.