Számos egyeztetést és jelentős előkészítő munkát követően - a korábbihoz képest néhány módosítással - a kormány is elfogadta a mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvénytervezet. A tervezet célja, hogy a 21. Nak családi gazdaság szerződés. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt. A tervezet legfontosabb elemei Az őstermelőkre vonatkozó szabályok tervezett változása röviden Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységek körével (pl. mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus tevékenységekkel). Az őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet. Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25%-áig.
Tisztelt látogatónk! A portál cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen. Elfogadom
Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak. Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. HAON - A családi gazdaságok megerősítésén volt a hangsúly az elmúlt évtizedben. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak. A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők is részesülhetnek az őstermelők számára nyújtott kedvezményekből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba –, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.
Az Európai Kézilabda- szövetség (EHF) hétfő este kihirdette a Bajnokok Ligája 2020/2021-es idényének sorsolási kalapjait. A BL-csoportkör sorsolása előtt a sorozatban induló 16 női és 16 férfi csapatot 4-4 kalapba sorolták. Az új lebonyolítási rendszer szerint mindkét nemnél két 8 csapatos csoportban zajlanak majd a küzdelmek, így kalaponként 2-2 alakulat kerül majd be az A és a B jelű csoportba is. Az azonos országból érkező csapatok nem kerülhetnek egy nyolcasba, így a Veszprém és a Szeged, illetve a nőknél a Győr és az FTC biztosan elkerüli egymást a csoportkörben. Az első kalapba került a magyar rekordbajnok (archív fotó) A csoportkörben – az eddigiek szerint – oda-visszavágós rendszerben zajlik majd a küzdelem. BL-sorsolás: íme a kalapok és a sorsolás menete | Fociclub. Változás ugyanakkor, hogy az első két-két helyezett közvetlenül a negyeddöntőbe jut, a harmadik, a negyedik, az ötödik és a hatodik helyezettek pedig oda-visszavágós párharcot vívnak a legjobb nyolc közé jutásért. Az EHF által közzétett beosztás szerint a Telekom Veszprém az első kalapba került, a francia PSG-vel, az északmacedón Vardarral és a spanyol Barcelonával.
– visszavágók Negyeddöntő A sorsolás időpontja: március 19. (kialakítják az ágrajzot is, így több sorsolás nem lesz) Játéknapok: április 6. és 7. ; április 13. és 14. Elődöntő A sorsolás időpontja: március 19. Játéknapok: április 27. ; május 4. és 5. Döntő 2021. május 29., Isztambul (Törökország), Atatürk Olimpiai Stadion
A Debrecen 2009-es menetelése, vagyis 11 év után lesz ismét magyar csapat a Bajnokok Ligája csoportkörében, a Ferencváros a svéd, a skót, a horvát és a norvég bajnokon túljutva jutott el Európa legjobb 32 csapata közé. Szoboszlai Dominik (Salzburg), valamint Gulácsi Péter és Orbán Willi (Leipzig) révén lesz még további magyar érdekeltség a főtáblán, azaz lesz miért követni a csütörtökön 17 órakor zajló sorsolást. A 25 év után újra a BL-ben szereplő Fradi a negyedik kalapból várja majd az ellenfeleket, ami nem meglepő, mivel a magyar bajnok koefficiense a legalacsonyabb a 32-es mezőnyben. Akár egy Bayern München, Barcelona, Internazionale, Ferencváros négyes is összejöhet a csoportkörben, de ha az első három kalap papíron leggyengébb csapatával hoznák össze a Fradit, akkor is a Portóról, az Ajaxról és az előző szezonban negyeddöntőig jutó Atalantáról van szó. Ami biztos, hogy azonos országbeli csapatok nem kerülhetnek egy csoportba.