Az új adaptáció, a hiánypótló rajzfilmsorozat a fennállásának 50. évét ünneplő Kecskemétfilm Kft. műhelyében született egy pályázat nyomán, amelyet az Arany János-emlékévhez kapcsolódóan az MTVA írt ki. A széria alkotója a Kossuth- és Balázs-Béla-díjas filmrendező, grafikusművész, Jankovics Marcell, akinek ez az utolsó alkotása. Az MTVA szeptember 26-ig meghosszabbította a Toldi sorozat bemutatásának alkalmából kiírt szavalópályázatának benyújtási határidejét. A Mondj verset a nagyival! továbbra is várja a jelentkezőket. Az Arany-mű egy szabadon választott részletének szavalásával értékes Toldi-ajándékcsomagot nyerhetnek a legjobb felvételt beküldők, valamint esélyt kaphatnak, hogy az Almáriumban szerepeljenek. Sőt a legjobb pályaművel családi élményutazás nyerhető a Galánta melletti Taksonyfalvára, a Toldi Panzióba. A pályázatra a videókat a címre lehet küldeni. A felhívás részletei megtalálhatók a oldalon. A Toldi című animációs sorozat epizódjait szeptember 19-től vasárnap esténként 19.
Toldi Arany János rajzfilm sorozat irodalom adaptáció Jankovics Marcell Tévé kritika
Alig pár hónapja tudhattuk meg a szomorú hírt, miszerint elhunyt a nemzet művésze, a magyar népmesék és sok más legendás magyar animációsfilm alkotója, Jankovics Marcell. Élete alkonyán azonban még hátrahagyta az utókornak művészete utolsó munkáját, a Kecskeméti Rajzfilmstúdióval közösen készített Toldit. A Jankovics életmű számos olyan irodalmi darabot dolgozott már fel, amivel a fiatalabb korosztály számára is könnyen befogadhatóvá válnak az egyes művek, kötelező tananyagok. Ilyen például Petőfi János vitéz című munkája, a Fehérlófia, a Magyar népmesék, vagy a Sisyphusról készített animációja. Most pedig az Arany János-emlékév keretén belül Toldi Miklós legendája kerül bemutatásra. Az adaptáció a fennállásának 50. évét ünneplő Kecskemétfilm Kft. műhelyében született, egy az emlékév kapcsán az MTVA által kiírt pályázat keretein belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. Jankovics Marcell stílusjegyei igencsak ikonikusak, eredetiségük utánozhatatlan – mára azonban már a magyar popkultúra szimbolikus elemivé is váltak.
Az Arany János Toldi-trilógiáját feldolgozó rajzfilm Jankovics Marcell utolsó rendezése – e melte ki Medveczky Balázs, a Duna csatornaigazgatója korábban az M1 Ma reggel című műsorában. A rajzfilm a Toldit, mint művet igazán közel tudja hozni a mai fiatalokhoz, mivel egy olyan formanyelvet talált Jankovics Marcell, amely fogyasztható a fiatalok számára, miközben eredeti szövegrészleteket használ. Azért csak részleteket, mivel a teljes mű feldolgozása túl hosszúvá tette volna az egyes epizódokat, énekeket. Így a készítők úgy döntöttek, bizonyos részeket a képi világ segítségével tárnak majd a nézők elé. Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója korábban azt hangsúlyozta, hogy a magyar közmédia történetében mérföldkő a Toldi. Érdekes lehet számodra:
Szentes 2021 szeptember 04. szombat, 8:26 Átadták pénteken a szentesi Tóth József Színházat és Vigadót, az intézményt az első két évben a Békéscsabai Jókai Színház fogja üzemeltetni. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a helyszínen az MTI-nek elmondta, hogy Magyarországon színházfelújítások sorozata valósul meg, a millennium óta nem fordítottak annyi közpénzt erre a területre, mint most. A szentesi Tóth József Színház kialakítása méltán csatlakozik a kaposvári, a veszprémi, szolnoki és a debreceni színház felújításának sorába. Jó helyre került a közpénz, hiszen a fiatalság, különösen a középiskolás korosztály Szentesen rendkívül fogékony a színházra – közölte az államtitkár. Fotó: A Petőfi Szálló egykori épülete közösségi tér, hiszen a szentesi polgárok annak idején megvásárolták azt a területet, melyen a 19. Jegy.hu. század végén elkészült a magyaros-szecessziós épület – emlékeztetett Fekete Péter. Rámutatott arra: hatalmas a felelőssége egy városnak, hogy egy ilyen egykor köztulajdonban álló kulturális teret ne hagyjon magára.
Nevét falának koráb... Alföldi Galéria - Hódmezővásárhely A 1960-as években merült fel egy önálló galéria felépítésének gondolata a vásárhelyi és az alföldi képzőművészet... Árvédelmi fal - Hódmezővásárhely Az 1879-es szegedi nagy árvíz után kezdtek hozzá a város körüli körtöltés kiépítéséhez. Észak felől földből 17, 5... Bakay-kút - Hódmezővásárhely Az Alföld első ártézi kútja, eredetileg a piactéren (Kossuth tér) állt. Nevét az egykori Bakay-házról kapta. Zsigmondy... Belvárosi Katolikus Templom - Hódmezővásárhely A kálvinista többségű városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. A török hódoltság utáni évtizedekben t... Bethlen Gábor Gimnázium - Hódmezővásárhely A gimnázium a debreceni kollégiumhoz kötődve 1723-ban lett folyamatosan működő latin iskola. A szerény vályogfalú iskola... Császtvay-kút - Hódmezővásárhely A régi közkifolyó a Császtvay vendéglő (ma Susán vendéglő) előtti kis téren állt. Császtvay István és társai az 18... Csúcsi fazekasház - Hódmezővásárhely A Tornyai János Múzeum kezelésében 1974-ben nyílt meg a Csúcsi Fazekasház, amely Vékony Sándor, a népművészet mestere... Czutor Béla emléktáblája - Hódmezővásárhely Czutor Béla "Béla cigány" (1863-1909) a régi Vásárhely zenei életének elválaszthatatlan figurája volt.
A város mintegy 300 millió forintot fordított az ingatlan visszavásárlására, ez azonban nem volt elég, a kormány döntése alapján jelentős közpénzt fordítottak a rekonstrukcióra. Fekete Péter kiemelte, nemcsak a műemléképület helyreállítása történt meg, a színház technikai felszereltsége is a kor követelményeinek megfelelő: zsinórpadlás, forgószínpad áll rendelkezésre, a színpad hátsó ajtaja pedig kinyílik, így szabadtéri előadások tartására is lehetőség nyílhat. A színház üzemeltetésére a közelben lévő Békéscsabai Jókai Színház professzionális csapatával kötött kétéves szerződést a város. Az első évadot a kulturális államtitkárság 100 millió forinttal támogatja, amelynek elegendőnek kell lennie arra, hogy a teátrum saját előadásai mellett el tudja hozni az ország legjobb produkcióit a szentesieknek – jelentette ki Fekete Péter. A Szentes főterén álló, 1897 és 1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el.