(Függöny)" A dal, amit oly sokan utáltak valamiért Azon, hogy a románoknál nagyon gyorsan cenzúrázták a dalt, nincs mit csodálkozni. Természetesen ők is belehallották azt, amit mindenki: ez az ének a megszállt országrészekről (is) szól. Végül egy kicsi, de annál fontosabb módosítással lehetett előadni Erdélyben: Szép vagy, gyönyörű vagy, Meseország Idehaza egy darabig csak a műfaj miatt fanyalogtak sokan, azok, akik amúgy sem rajongtak az operettekért. Kodály Zoltán például állítólag rosszallását fejezte ki, hogy Palló Imre, a nagynevű operaénekes, akit ő a "magyar népdalok mesterdalnokának" tartott, miért énekel ilyeneket. Hatalmas fejtörést okoz a zenetörténészeknek, hogy vajon mit gondolt Bartók Béla a műről. Ő ugyanis életművének egyik legfontosabb darabjában, az 1943-ban komponált Concertóban idézi a Szép vagy gyönyörű vagy Magyarországot. Az alábbi videón 1:15-től hallható a dallamrészlet: Bartók ekkor már nem bírta az egyre nyomasztóbb politikai légkört, és elhagyta az országot.
#1 él még a topik? Ne told másra a felelősséget, hisz itt volt és lehetett beleírni inkább kérdezd hová lett az összes gyönyörűséges beírás? Biztonsági mentést mindig csinált a CH egy üzenet az 1 db üzenet FLAMINGO A KERESŐ (általában) MŰKÖDIK! #2 Most, hogy így beleírtál az eleje valószínűleg elveszett #3 "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, Gyönyörűbb, mint a nagyvilág. Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád. Táltos paripánkon odaszállunk Hazahív fű, fa, lomb, s virág. Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország. Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán. A Rónaságon, hét határon száll, repül a szél, Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél. " #4 Egy kis Kárpátia Gyönyörű, és szeretek benne kirándulni. Remélem, egyszer boldogok leszünk együtt, és nem hagyjuk magunkat meg osztani. #5 x #6 A magyarság kezd elkorcsosulni!
Vincze Zsigmond is ilyen könnyűzene-szerző volt. Próbálkozott ugyan komolyabb művekkel is, de egyetlen zenedrámája csúfosan megbukott az Operában, így visszatért a jól bevált recepthez. Mintha csak egy operettcím-generátorral nevezték volna el a darabjait: Tilos a csók (1909), Limonádé ezredes (1912), Léni néni (1914), A cigány grófné (1920), A hamburgi menyasszony (1922). "Vigyázz, többé nem én beszélek" – szólt barátnőjéhez Dallos Hanna, egy fiatal zsidó nő 1943-ban. Ezzel a mondattal indul a világhírű spir… | L'ange, Dialogue, Ange Hol szőke sellő, lenge szellő, játszik a Tiszán, ott él egy nép, legendák népe, ott az én Hazám. Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér, ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér. Hogy jön, szívünk várva várja, hogy felzeng a trombitája. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, gyönyörűbb, mint a nagyvilág. Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád. Táltos paripákon odaszállunk, hazahív, fű, fa, lomb, virág. Úgy hív a hegedű, vár e gyönyörű, szép ország.
Egyre kevesebb a magyar Magyarországon! Én találkoztam igazi magyarokkal és nem itthon! Nekem nem az a magyarság, hogy kitűzök egy kokárdát és megyek a térre őrjöngeni és pusztítani! Számomra az is lehet hazafi akin nincs kokárda, de tudja, hogy mit jelent Március 15-e vagy Október 23-a. Igaz hogy ez nem a szöveges üzenetek helye volt De az előző üzenet miatt kifejezném én is a törtélelmi ismeretek sima lexikális tudása is hiányzik azokból akik nagy-mellel magyarnak mondják magukat. A történelemsiratáson kívül nincs más egyre gondolkodásuk. #8 Makovecz Imre talán a legismertebb magyar építész. Nehéz őt bármilyen stílusba kategorizálni. Vagy éppenséggel könnyű? Makovecz szerelmes a szakmájába. Munkakedve 71 évesen is töretlen. Építészete nem osztályozható az általános mércével. A látvány lenyűgöző és egyben nyomasztó, a szimbolika szájbarágós (szárnyas tornyok, antropomorf formák, madár alakú alaprajzok, erdő az iskolában), de ugyanakkor meseszerű. Az épületek funkciói szinte olvashatatlanok a küllemük alapján, viszont működnek.
Süti ("cookie") Információ Weboldalunkon "cookie"-kat (továbbiakban "süti") alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A "sütiket" az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a "sütik" használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük. 1. "Sütik" használatának szabályzata Ez a szabályzat a domain név weboldal "sütijeire" vonatkozik. 2. Mik azok a "sütik"? A "sütik" olyan kisméretű fájlok, melyek betűket és számokat tartalmaznak. A "süti" a webszerver és a felhasználó böngészője közötti információcsere eszköze. Ezek az adatfájlok nem futtathatók, nem tartalmaznak kémprogramokat és vírusokat, továbbá nem férhetnek hozzá a felhasználók merevlemez-tartalmához.
#12 Újvidéken születtem, de Magyarországon élek lassan húsz éve. Tapasztalatból tudom, hogy a határon túliak egyértelműen nagyobb magyarok az anyaországiaknál. Kivételek persze mindkét oldalon vannak, de jó lenne elfelejteni ezt a megosztást és végre leszögezni, hogy nincs itteni meg ottani magyar. Magyar van és pont. #13 angyalkám:99:Ez is Magyarország! szeged másképpen! #14 Csúcsforgalom Magyarország: Csúcsforgalom két értelmezésben #15 A Tisza a lassú és békés Kérész Lent a csatolásban csatolásban a legbékésebb Ugyanott az árvíz #16 Fertőrákos A nagycenki Széchenyi-kastély. #17 Szentendre A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be.