A kolosszus feltámasztása minden ízében felvezető kötet a valódi eseménysorozat előtt, mely arra hivatott, hogy lefektesse az alapokat, és helyzetbe hozza annak karaktereit, és azok egymáshoz köthető viszonyát. (Adott két titkos szervezet, mely az egykori atlantiszi, más-más nézeteket valló testvérpár eszméit szem előtt tartva, a hét ősi loculus nyomába ered. A tét pedig nem kisebb, mint élet és halál. ) Biztos, hogy folytatni fogom a sorozatot, bízva benne, hogy a gyengébb kezdés után kisülhet még ebből egy olyan élmény, mely valóban azt nyújtja, amit reklámoz. A rodoszi kolosszus: mi történt ezzel az ősi csodával? | Wechsel. És bár én, 25 éves fejjel, teljesen más elvárásokkal (melyektől nem tudtam szabadulni) nem tudtam úgy belakni Peter Lerangis világát, mint kellett volna, úgy vélem, a 10-14 éves korosztály tetőtől talpig elmerülhet benne. Az ő kezükbe bátran odaadnám. Pontszám: 5/3 Kedvenc szereplő: Aly, Cass Kedvenc jelenet: barlangtúra, rejtvények fejtése Negatívum: turmix effektus, és a kolosszus meg az olaj esete Borító: 5/4 Rodoszi kolosszus A rodoszi kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt Rodosz városában.
Kétségtelenül más finanszírozást is kellett találni, de nem tudni, hogy milyen arányban volt, vagy ki járult hozzá. További tények a rodoszi kolosszusról A Kolosszus és a New York-i Szabadság-szobor között kapcsolat van. Mindkét emlékmű a szabadság szimbólumaként épült. A Szabadság-szobrot "Modern Colossus" -ként emlegetik, és 34 méter magas. Emma Lazarus (1849–1887) amerikai költő 1883-ban írt egy "Az új kolosszus" nevű szonettet, hogy pénzt gyűjtsön a a Szabadság-szobor. 1903-ban a verset bronz táblára öntették, és a talapzat alsó szintjére szerelték. A ródoszi kolosszus | Femcafe. A szobrot tulajdonképpen vasvázzal építették, és erre a rodosiak faragtak. és faragott rézlemezek a Helios külső szerkezetének létrehozásához. A Colossus építésze, Chares of Lindos a híres Lysippus szobrász tanítványa volt, aki korábban 19 méter magas Zeusz-szobrot készített. III. Ptolemaiosz felajánlotta a szobor újjáépítésének megfizetését, de a delfi orákulum felrémítette a rodoszokat, hogy megsértették Helioszot, és nem voltak hajlandók újjáépíteni.
Az eredeti kiadványban az újságkiadó verses szatirikus költeményt jelentetett meg a karikatúra mellett Rodosz terveiről. Linley Sambourne válaszolt egy cikkre, amely 1892. november 30-án jelent meg a The Times-ban. A karikatúrával meg akarta erősíteni a brit gyarmatosítók arroganciáját, akik a Cape-Kairo-terv részeként vasúti összeköttetést akartak építeni délről Afrika északi részére is. A táviratot a gyarmati hatalom elterjedésének szimbólumaként tekintik, mivel elsősorban az volt a célja, hogy megkönnyítse a brit gyarmati uralkodók közötti kommunikációt Afrika különböző részein, és ezáltal tovább bővítse az őslakosok fölötti fennhatóságot. Egyéni bizonyíték ↑ Richard Scully: A kolosszus megépítése: Linley Sambourne legnagyobb rajzfilmjének eredete. In: International Journal of Comic Art. szalag 2012. Turizmus Online - Újraépítenék a rodoszi kolosszust. ősz, 14., 2., p. 120-142. B a b Ronald Wenzlhuemer: A tizenkilencedik századi világ összekapcsolása: A távíró és a globalizáció. Cambridge University Press, 2013, pp. 77 ff.
Dareios időben megérkezik, és felfedi Thar machinációit, de Thars készen áll a puccs végrehajtására, Xerxest és udvaroncait pedig megölik. Dareios és Koros megszállják a Kolosszust, hogy kiszabadítsák a lázadókat, de Dareioszt letartóztatják, miközben megpróbálja elindítani a felszabadítási mechanizmust, és Korost megölik. A lázadók megtámadják a kolosszust, de fegyverzetük arra kényszeríti őket, hogy szétszéledjenek a városban. Amikor a föníciai flotta majdnem elérte a kikötőt, a semmiből hatalmas vihar tör ki, és földrengés rázza meg az országot. Thar és emberei pánikszerűen menekülnek a szobortól, de a város lázadói megölik őket. Eközben Diala, aki apja haláláért önmagát okolja, kiszabadítja Dariust, de amikor a szobor összeomlik, leeső törmelék üti meg. A kolosszus végül megingott, és a tengerbe esett a kikötő medencéje előtt. Amikor visszatér a nyugalom, Dareios és Mirte a pusztított városon kívül találkoznak Lissipusszal. Bár Darius most visszatérhetne Görögországba, kijelenti, hogy feleségül veszi Mirte-t, és segít újjáépíteni Rodosz elpusztított városát.
Kis hőseink, beletörődve sorsukba, belevágnak a kutatásba, melynek során nem csak deja vu álmokat látnak, hanem a régi ereklyéket és a beléjük vésett titkos szövegeket fejtegetik, míg nyomról nyomra közelebb nem érnek céljukhoz. Ám útjuk rengeteg veszélyt és izgalmat rejt. A tudósok információi ellenére Atlantisz szigete számos félelmetes ókori lényt rejt, s ezek mindegyike vérszomjas fenevadként támad Jackékre, újabb és újabb galibába sodorva őket. Általuk még egy valódi Indiana Jones barlangtúrának is részesei lehetünk - ami szerintem a sztori csúcspontja. A cselekmény ezen része tényleg tartalmas, pörgős, szerethető, lehet rajta rettegni, izgulni, vagy éppen a szereplőkért szorítani, esetleg kellő tudással rejtvényt fejteni. Mindennek dacára mégis ott motoszkált bennem, hogy oké, hogy az van, ami, de eltelt a kötet kétharmada, és a hét csoda még szóba sem került. Utólag azért látom már, hogy a megtett kitérők szükségszerűek voltak a későbbi történések tekintetében, de ettől a véleményemet még tartom.