alatt fekvő és 13549 frt 20 pkrra biróilag becsült ház önkéntes átvereztetése elrendeltetvén, annak megtartására f. évi augustus 11-e délelőtti 10 óra e bíróság tanács-termébe megyeház II. emeletén tűzetett légyen ki. " (Budapesti Hírlap 176. szám, 1858. augusztus 4. február 8., 18:27 (CET) [ válasz] A Vadász u. 4. alatt Taus Henrik volt írva megrendelőként. Mindkettőt Tauszk ra javítottam, aki minden jel szerint dr. Szimpatika – Hungarikum-e a szaloncukor?. Tauszk Ferenc orvos (*1865) apja volt, anyja Pfeifer Hermina. Hogy Heinrich Tausk miért Tausznak írta alá magyarul a nevét az ugyanúgy magyarázható, mint ahogy a táblázatba már Taus került. február 8., 19:18 (CET) [ válasz]
"Számtalan érdekes tapasztalataimból mintegy kiindulva s azok által indíttatva, sokan barátaim s ismerőseim közül unszoltak, írnám meg "Mémoire"-jaimat. Mémoire-okat nem írhatok, mert soha semmiféle helyzetében az életnek, s hazám a közel lefolyt 45 év alatti eseményei alatt, sem fő, sem kiváló szerepet nem vittem; segédkeztem, napszámoskodtam, kortesvezér valék, sürgölődtem, forgolódtam s mindig igen sokra reá értem ugyan, de soha oly állásra szert nem tettem -, de mint szerény s minden hiúságtól ment, öntudatos ember, azt elérni nem is vágyakodtam -, mely állás kidomborodónak, kiválónak lett volna mondható. " (részlet) Teljes leírás Alapadatok Cikkszám 107834 Gyártó NO NAME Termék átlagos értékelése Mások ezt is vásárolták!
Balássy Fanni Podmaniczky Szilárd legújabb regénye, A másik ember megértésének diadala szeretne jó lenni, igyekszik mindent elkövetni ennek érdekében, de a görcsösség hamar ellene fordul. Koncepciózus akar lenni, de ez aztán káoszhoz vezet. Valami lényegeset akar állítani a világról, de nem kapunk többet sematikus kategorizáláson túl. Erotikus akar lenni, de ehelyett inkább kéjsóvár. Bár a szexualitást unásig tematizálja, az mégsem lengi körül a szöveget, és talán a könyv legnagyobb hibája is ebben keresendő: állít valamit, de nem teremt hozzá atmoszférát. A szerző kvalitása legfőképp a leíró részekben mutatkozik meg, ahol szikár, pontos mondatokkal mutatja be a külvilágot vagy a főhősben lejátszódó fizikai, lelki folyamatokat, a probléma viszont az, hogy az ilyen részekből kevesebbet találni, a regény erősen párbeszédközpontú, a dialógusok pedig sokszor életszerűtlenek, stilizáltak, vagy éppen akkor élnek a humor eszközével, amikor az szükségtelen és helyzetidegen. (Pl. "– Nem kell. Add vissza az iratokat és itt sem vagyok.
A regény szerkezeti felépítése mögött mindenképpen érdekes, innovatív szándék áll, a tipográfiailag is három egységre szabdalt szöveg (félkövér, dőlt és normál betűtípus) különböző narrációs síkokat teremtene, ha a számos következetlenség miatt nem dőlne össze a kártyavár. A dőlt betűvel szedett részek belső, E/1-es narrációt jelölnek, amelyek feleslegesnek tűnnek, hiszen a sima bekezdéseket is Tamás, a regény főhőse narrálja egyes szám első személyben. Csakhogy nem egyszer közbeékelődnek olyan történetszálak, amelyeknek Tamás értelemszerűen nem lehet az átélőjük, és ilyenkor hirtelen E/3-ra vált a narrátor, ezzel teljes káoszt teremtve. A félkövérrel szedett részek két ismeretlen, Tamás életét külső nézőpontból vizsgáló, egymással sokat cívódó alteregó/transzcendentális lény/belső hang párbeszédei. Ezek a megszólalók olykor Tamás segítségére sietnek, de legtöbbször passzívan figyelik Tamás életének alakulását, és a vele történtekből próbálnak következtetéseket levonni. Úgy vélem, hogy ezek a részek kifejezetten érdekes megoldásai a regénynek, és talán jót tett volna nekik, ha jobban belemennek Tamás lélekábrázolásába, hitelesítve és mélyítve a karaktert.
Podmaniczky Frigyes (podmanini és aszódi báró), val. belső t. tanácsos, országgyűlési képviselő, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, a m. tud. akadémia levelező tagja, előbbinek testvérbátyja, szül. 1824. jún. 20. Pesten; gyermekéveit Aszódon töltötte; atyja már 1833-ban meghalt. Középiskoláit 1838-tól 1842-ig a pesti ág. ev. gymnasiumban végezte, 1842–43. a jogot Késmárkon hallgatta, hova nevelője Hunfalvy Pál jogtanárnak választatott. 1843-ban Ráday Gedeon gróf, Pestmegye követe mellett volt írnok; az 1843–44. országgyűlés alatt Pozsonyban időzött. 1845-ben Berlinbe ment az egyetemre, majd hosszabb külföldi útra indult. 1847-ig mint aljegyző Pestmegyében működött; ekkor mint királyi engedélyt nyert mágnás részt vett a pozsonyi, 1848-ban a pesti országgyűlésen, ez utóbbin mint a felsőház tagja s korjegyzője. 1848. szept. mint önkéntes a Schwechat melletti táborba indult, azután a Károlyi-huszároknál mint kapitány végig küzdötte a szabadságharczot. A világosi fegyverletétel után Aradon az osztrákok besorozták közlegénynek.
Székfoglaló, ugyanez a Bud. Szemlében. 1861. XIII. ); a Fővárosi Lapokban (1864. A vad rózsa, 1865. Két bokréta, beszélyek, 1875. 276. Fölterjesztése a kormányelnökhöz a budai várszínház ügyében); a Koszorúban (1864. Liliom Eszter, A varázs hegedű, beszélyek); a Honban (1866. 75., 76., 77., 94., 215., 249. sz Széttekintések, 83., 90. Pest, ápr. 11. 19. ; már előbb is írt több politikai czikket a hirlapokba); a Honvéd-Albumban (1868. A 16. honvéd-huszárezred); az Ország-Világban (1884. Mint lett belőlem honvéd, 1885. Naplómból); a Nemzetben (1886. 173. Liszt Ferencz negyvenhat év előtt, naplójegyzeteiből). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. 1. Uti naplómból. Pest, 1853. (Ism. Napló 996., Budapesti Hirlap 285. ). 2. A fekete dominó. Regény. U. ott, 1854. Két kötet. Divatcsarnok, Budapesti Hirlap 285. sz., Pesti Napló 1073. sz., Hölgyfutár 213. ). 3. Az alföldi vadászok tanyája. Négy kötet. Napló 1855. I. 47. ). 4. Tessék ibolyát venni. ott, 1856. Öt kötet. Napló 431. ). 5. Hazai vadászatok és sport Magyarországon.