Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Látogatóközpont nyitvatartás – Regéc Község Honlapja. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.
1/69 fotó 9. 6 620 értékelés alapján Bemutatkozás A Zempléni-hegységben elhelyezkedő Regéci Vár csodálatos kilátással és interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. Északi bástyáját a 2000-es évek elején helyreállították, 2016-ra pedig teljes egészében visszaépítették az öregtornyot, melynek 4 szintjén kőtárat és interaktív, multimédiás eszközökkel felszerelt kiállítóteret létesítettek. A többszintes torony tetejéről lenyűgöző körpanoráma tárul a látogatók szeme elé. A vár területén büfé, kávézó és ajándékbolt is működik. A Regéci Vár története A Regéci Várat az Aba nemzetség tagjai építették 1300 körül. A vár Szapolyai, a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család tulajdonában is volt, majd I. Rákóczi György, Erdélyi fejedelem ostromait követően 1644-ben sikerült megszereznie. Innentől a Rákócziak egyik legfontosabb rezidenciájaként működött. II. Regéc vára - HellóZemplén! programajánló: ezt látni kell!. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveinek egy részét. A vár nagy szerepet játszott a Thököly-felkelésben, melynek idején Felső-Magyarország hadellátó központjaként rendezték be.
Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. Regéci Vár Nyitvatartás, Sencor bolt budapest - sencor - árak összehasonlítása - Posta nyitvatartás kifejezésre 2674 db találat van. - Srkhnwaabxchq. szervezésében. 1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában.
Az erődítmény a kurucok fontos bázisa volt. 1685-ben Regéc kuruc őrsége kinyitotta kapuit azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. A császáriak azonban mégis bevonultak, és lerombolták a várat. A falból fennmaradó kövek nagy részét a helyiek elhordták és felhasználták. Az épen maradt berendezési tárgyakat a sárospataki Rákóczi Múzeumban lehet megtekinteni. Regéc 1999-ben kezdett bele a műemlék régészeti feltárásába. A kutatómunka azóta is folyik a vár több területén és ennek köszönhetően egyre nagyobb fejlesztések tudnak megvalósulni a történelemben többször is jelentős szerepet játszó várban. Megközelítés A vár gyalogosan Regécről, 2400 méter hosszú kék és piros jelzésű gyalogtúra útvonalon közelíthető meg. Autóval Regécről Háromhuta irányába haladva, a jobbra leágazó keskeny utat kell választani. Az erdei út során érdemes a két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit. Az alsó parkolóhelytől kb. 1300 méter, a feljebb lévő parkolótól 700 méter a bejárat. Vendégértékelések Regéci Vár értékelése 9.
A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött. Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta. 1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége – Schwarzenberg Karolina és leánytestvérei örökölték.
Nyitvatartás 2022. Január 1-jén ZÁRVA 2022. január, február: iskolai téli szünetben 9. 00-15. 00-ig hétvégi napokon 9. 00-ig 2022. március 01-12. -ig hétvégi napokon: 9. 00-ig március 14-től minden nap: 9. 00-17. április minden nap: 9. május minden nap: 9. 00-18. június, július, augusztus minden nap: 9. 00-19. szeptember minden nap: 9. október minden nap: 9. november minden nap: 9. 00-16. december iskolai téli szünetben: 9. 00-ig December 24-25-26 ZÁRVA! Palotaszárny – tárlatvezetés: A tárlatvezetés a Reneszánsz Palota déli emeleti bejáratától indul félóránként, azaz minden egész és félórakor. Az utolsó a zárás előtti félórakor. Belépők 6 éves korig a belépés ingyenes Diák: 900 Ft Nyugdíjas: 900 Ft Felnőtt: 1. 200 Ft Csoportos jegyek: (Csoportos jegy 15 főtől váltható) Diák, nyugdíjas csoportos jegy: 800 Ft Felnőtt csoportos jegy: 1. 100 Ft Kombinált jegy (Vár és Látogatóközpont): Diák: 1. 000 Ft Nyugdíjas: 1. 000 Ft Felnőtt: 1. 500 Ft A megváltott belépőjegyek a megváltás napján jogosítanak belépésre.
A vár alatt található faluból felvezető út egy kissé kegyetlenül kövezett, mely szegényes házak és repedezett, rozoga korlát mentén vezet a várudvar kapujában meghúzódó bejárathoz. A vár alatt közvetlenül pálinka kóstoló állomást is találhatunk, és a várhegy alatt található tekintélyes erdőben kellemes sétautakat, szelíd lankás erdős vidékeket találhatsz. Az erőltetett hegymenet helyett, inkább csendes andalgásra alkalmasak ezek. A vár alatt, ha szemfüles vagy felfedezheted a koronaőr, Perényi Péter kőbe faragott szobrát is. A vidékről Mindenki, aki országunk észak, északkeleti részében időzik, előbb utóbb ellátogat a Füzéri várhoz. A látogatók szüntelen áradatát egy nagyon barátságos kis épület fogadja. Itt található talán a világ legnaposabb kis terasza is, ahonnan lelátni a lejtőkön elterülő szőlősökre és erdőkre is. A több hektáron elterülő mezők, amelyekre rálátni a várból vívott hősies csaták emlékeit őrzik. Az ember felmászik az őrtoronyba a tekervényes lépcsőkön, amelynek köveit lyukacsosra marta az idő és ott fenn az ég hatalmas kupolája alatt csodálatos kilátás tárul elébe.