Háború Amerika és Irán között Irakért - Wagner Péter - YouTube
Türelmesek vagyunk, de nem várhatunk örökké. Ha az Egyesült Államok valóban törekszik a megegyezésre, mielőbb döntést kell hoznia - fogalmazott sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh, hozzátéve, hogy egyelőre nem kaptak választ Washingtontól. Amerika és iran air. Az iráni vezetés többször leszögezte, hogy a Bécsben zajló megbeszélések sikerét elsősorban az Egyesült Államok által a síita államra kirótt szankciók feloldásától teszi függővé, s azt várja Washingtontól, hogy vegye le az iráni Forradalmi Gárdát a terrorista szervezetek listájáról. Hatibzadeh elmondta azt is, hogy kormánya tudatta álláspontját a nukleáris tárgyalásokat felügyelő európai uniós (EU) koordinátorral, Enrique Morával, aki március végén látogatott Teheránba. Mindeközben Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter vasárnap telefonon egyeztetett ománi hivatali partnerével, Badr bin Hamad bin Hamud al Buszaidival. Az IRNA iráni állami hírügynökség közlése szerint Amirabdollahián a beszélgetés során leszögezte: Washington legújabb, iráni vállalkozások ellen bevezetett szankciói lassítják a bécsi tárgyalásokat.
John Bolton áll Donald Trump mögött egy megbeszélésen a Fehér Házban. Fotó: Oliver Contreras / Washington Post /Getty Images A Times Of Israel szerint Izrael már napokkal korábban figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Irán szaúdi olajtermelő létesítményeket vehet célba. Iránnal szövetséges jemeni lázadók pedig kedden dróntámadást hajtottak végre egy szaúdi olajvezeték szivattyúállomásai ellen. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Brüsszelben találkozott a francia, brit és német külügyminiszterekkel, akiknek országai szintén az atomalku aláírói közt voltak. Irán szerint továbbra is Amerikánál pattog a labda atomügyben - Portfolio.hu. Az európai miniszterek önmérsékletet kértek az Egyesült Államoktól, attól tartva, hogy eszkalálódhat a konfliktus. Róháni már múlt héten jelezte, hogy Irán visszaléphet az atomalku egyes pontjaitól, noha az európai felek az Egyesült Államok kilépése után is szorgalmazzák, hogy Irán tartsa be az egyezményt. Az amerikai kormány már korábban jelezte, hogy olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Irán proxy hadviselést alkalmazva, szövetséges csoportok által támadna amerikai erőket Irakban és Szíriában.
Ki volt Kászim Szulejmáni és mennyire volt fontos szereplő? Az Iráni Forradalmi Gárda tábornoka, a Kudsz-erők parancsnoka volt. A három legbefolyásosabb iráni között tartották számon, az elnök és a legfőbb vallási vezető mellett. Amerika és iran news. Fontos szerepe volt abban a fajta külpolitikában, amiben Teherán nem a hagyományos háborúra, hanem a nem-állami szereplők hálózatára helyezte a hangsúlyt a régióban. Szulejmáni szimbolikus karakter, nagy személyes befolyással. A Forradalmi Gárda viszont egy intézmény, ennek ugyan most likvidálták az egyik politikai vezetőjét, de ez nem azt jelenti, hogy az iráni külpolitika lebénulna, de mindenképp lesz hatása Szulejmáni halálának, amit menedzselni kell, ennek érdekében az iráni vezetés már ki is nevezte Szulejmáni utódját Ismail Kani személyében. Most tudták azonosítani a hollétét, vagy az iraki eszkalációra érkezett amerikai válasz volt a csapás? Korábban is lehetett hallani arról, hogy például Izraelnek vannak információi Szulejmáni szíriai tartózkodási helyéről, de nem volt egyértelmű, hogy a likvidálása milyen pozitív és negatív következményekkel járhat, ezért nem léptek.
Irán azonban 40 évi erősen vallásos uralom után egyáltalán nem biztos, hogy visszatérne egy világibb és egyben békésebb rendszerhez. Ebben az esetben legfeljebb valamilyen békekötés lehet a felek között, ami feltételezné, hogy Irán így vagy úgy, de újra lemond atomprogramjáról. Ha ezt nem sikerül elérni, a feszültség fennmarad, és a háborús veszély tartóssá válik. Ez Trumpnak is nagy veszteség lenne, hisz egy újabb véget nem érő konfliktusba bonyolódna, ami nem hiányzik neki az jövő évi elnökválasztási kampány előtt, és persze országának sem. Nem lehet atomfegyvere Abban bízhatunk csak, hogy a kardcsörtetés és egy idő után elcsitul, ahogy ez Észak-Korea esetében is történt, bár ebben az esetben kizárt, hogy békeoffenzívára és hirtelen barátkozásra kerüljön sor, viszont az iráni atomfegyverkezés kérdésére ebben az esetben is megoldást kell találni. Egy asztalhoz ülhet az USA és Irán az atomalku jövő heti bécsi tárgyalásánál « Mérce. A világ nem engedhet meg magának még egy kiszámíthatatlan atomhatalmat (nem is véletlen, hogy korábban összefogott a hat ország, köztük a legnagyobb hatalmak, hogy megegyezzenek Iránnal).
Nukleáris tárgyalások A 2015-ös nukleáris egyezmény helyreállításáról szóló egyeztetések Joe Biden amerikai elnök tavalyi hivatalba lépését követően kezdődtek meg, miután elődje, Donald Trump egyoldalúan felmondta a szerződést 2018-ban, részben az iráni rakétaprogramra hivatkozva. A megállapodás értelmében a nagyhatalmak feloldották az Iránnal szembeni szankciók jelentős részét, cserébe pedig Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét. Drónháború Irán és Amerika között – Neokohn. Az amerikai szankciók visszaállítása után azonban Irán is elkezdte felmondani vállalt kötelezettségeit, és a szerződés szerint tiltott fejlesztésekbe kezdett. Az atomalku újjáélesztését célzó bécsi tárgyalások hosszú időn keresztül nem vezettek eredményre, amiért az Egyesült Államok és Irán kölcsönösen egymást hibáztatja. Készült az IRNA tudósításának felhasználásával.