A szóban forgó stressztesztek az EBH stresszvizsgálati módszertanán alapulnak, azonban a hitelintézetek egyedi körülményeit figyelembe véve módosíthatók. Az EBH stresszvizsgálati módszertana Makroprudenciális célú stressztesztek Az EKB makroprudenciális és pénzügyi stabilitási célból is végez stresszvizsgálatot, amely az egyes bankok helyett jellemzően rendszerszintű hatásokra irányul, és felülről lefelé (a bankok bevonása nélkül) halad. Az eredményeket rendszeresen közzétesszük a pénzügyi stabilitási jelentésekben és a makroprudenciális hírlevelekben. Ezt az oldalt folyamatosan aktualizáljuk az EKB által végzett stresszvizsgálatok legfrissebb munkafolyamatai alapján. Ebben a szekcióban található oldalak
Éves stresszteszt Az uniós jog alapján az EKB-nak kötelező legalább évente egyszer stressztesztelnie a felügyelt bankokat. A vizsgálat eredménye fontos adalék a tárgyévi SREP-folyamathoz. Tőkekövetelményekről szóló irányelv (100. cikk) Az EBH EU-szintű stressztesztjei és a SREP-stressztesztek Az EBH kétévente végez az egész unióra kiterjedő stresztesztelést, együttműködve az EKB-val, az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és a nemzeti felügyeletekkel. A minta az EKB által közvetlenül felügyelt legnagyobb jelentős bankokból áll. Az EBH módszertanát és tábláit használjuk, a forgatókönyveket és az alapvető feltevéseket pedig közösen dolgozzuk ki az EBH-val, a KBER-rel és az Európai Bizottsággal. Az EBH mind az összesített, mind az egyéni eredményeket közzéteszi. Az olyan években, amikor az EBH az egész EU-ban stresszvizsgálatot végez, az EKB maga azokat a közvetlenül felügyelt bankokat teszteli, amelyek kimaradnak az EBH uniós tesztjeiből. A teszt az éves SREP-folyamat része, és az EBH módszertanát alkalmazza úgy, hogy a kisebb bankoknál szükség szerint kiigazítja az adatokat, lehetővé téve így az arányos bánásmódot.
A banki stresszteszt ek elkészítése során arra keresik a választ, hogy kedvezőtlen makrogazdasági körülmények között a bankrendszer tőketöbblete, illetve likviditási puffere elégséges-e ahhoz, hogy további intézkedések nélkül is képes legyen megőrizni stabil működését. A stresszteszt segít felmérni, hogy a vizsgált bank hogyan kezeli a terhelést. A teszt meg tudja mutatni, hogy fellép-e valamilyen hiány a vizsgált bank tőke-, illetve likviditási helyzetében, továbbá ezáltal meg tudjuk állapítani a jellegét és szintjét annak a gazdasági környezetnek, ami a vizsgált bank számára még megfelelő. A stresszteszt lépései [ szerkesztés] Meghatározzák stresszteszt hatályát és kiterjedését Makro- vagy pénzügyi sokkok kalibrálása (a sokk típusa lehet hazai makrosokk, pénzügyi piaci sokk, nemzetközi sokk. A sokk súlyossága érzékenységvizsgálattal vagy forgatókönyv-elemzéssel modellezhető. A sokkhatást is determinálni kell a makro- és banki kockázati változókat összekötő ökonometriai modell kiválasztásával. )
Wells Fargo () continues to recover from the latest sell-off. Stock trades almost 3% higher today following results of Fed stress tests. Share price approaches the resistance zone ranging between $47 mark and 78. 6% retracement of the downward move launched in late-2019. This area is also marked with post-pandemic highs. Source: xStation5 Banking stocks are performing very well today after the Fed signalled an end to temporary limits on dividend payments and buyback schemes. Source: Bloomberg Ezen tartalmat az XTB S. A. készítette, amelynek székhelye Varsóban található a következő címen, Prosta 67, 00-838 Varsó, Lengyelország (KRS szám: 0000217580), és a lengyel pénzügyi hatóság (KNF) felügyeli (sz. DDM-M-4021-57-1/2005). Ezen tartalom a 2014/65/EU irányelvének, ami az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i határozata a pénzügyi eszközök piacairól, 24. cikkének (3) bekezdése, valamint a 2002/92 / EK irányelv és a 2011/61 / EU irányelv (MiFID II) szerint marketingkommunikációnak minősül, továbbá nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési kutatásnak.
A vizsgálat eredménye összességében pozitív: a bankok meglehetősen hosszú fennmaradási időszakról, és annyi rendelkezésre álló készpénzről és fedezetről számoltak be, amely kellő időt hagyna a szükséghelyzeti finanszírozási terveik foganatosítására. Több kérdés azonban további figyelmet igényel: ilyen például a devizákat érintő rövid fennmaradási periódus; a potenciális elkülönítési (ring-fencing) kockázatok egyes bankoknál; a likviditásfedezeti ráta (LCR) optimalizálását szolgáló stratégiák; javítanivaló a fedezetkezelési gyakorlat terén, valamint a leminősítés kedvezőtlen hatásának általános alulbecslése. A vizsgálat emellett adatminőségi problémákat is feltárt a szabályozói adatszolgáltatásban. A felsorolt megállapítások a jövőben elősegítik a likviditásra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatás minőségének javítását. A vizsgálat eredményeit felhasználták a bankok likviditásmegfelelésének és kockázatkezelési politikájának értékelése során, viszont nem befolyásolták közvetlenül a felügyeleti tőkekövetelményeket.