Jól járhatnak idén az idősek, hiszen megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaépítése, sőt, mellé jár a nyugdíjprémium is. Vasárnap jó hírre ébredhettek az idősek, ugyanis Orbán Viktor a Kossuth rádióba egyebek mellett bejelentette: a kedvező mértékű gazdasági növekedés miatt várhatóan 50-56 ezer forint nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok még az év vége előtt. Ebben a juttatásban több mint kétmillió-hatszázezren részesülnek – mondta el Farkas András nyugdíjszakértő az Indexnek, hozzátéve, hogy a plusz juttatás nemcsak az öregségi nyugdíj mellé jár, hanem vonatkozik körülbelül félmillió egyéb ellátottra is, így ez az összeg jár a rokkantsági és rehabilitációs ellátás, illetve a korhatár előtti ellátás mellé is, összesen. Összesen 24 féle ellátási forma létezik, amely jogosít erre az összegre, azonban nem nyugdíjprémiumként illeti meg az érintetteket, hanem egyszeri ellátásként. Az összeg tovább emelkedhet A nyugdíjszakértő elmondta hogy, várható volt a bejelentés, amelynek indokaként a kedvező mértékű gazdasági növekedést említette.
"Komoly korlátozó intézkedések nélkül a jövő nyugdíjasai sokkal fájdalmasabb megszorításokra készülhetnek. " Farkas András nyugdíjszakértő az újabb kétharmados parlamenti többsége kapcsán felveti, hogy ilyen felhatalmazással a kormányzat akár a nyugdíjrendszer valódi bajait is orvosolhatná. A NyugdíjGuru News alapítója írásában hat pontban foglalta össze a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait és a lehetséges megoldásokat is felvázolta. Az átláthatóság és az előre tervezhetőség teljes hiánya. A nyugdíjigénylés időpontjától nagyban függ a nyugdíj összege. A szolgálati évek nem egyenletesen számítanak be a nyugdíjmegállapítás során. A nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez. A legszegényebb nyugdíjasok helyzete. Hiányzik a foglalkoztatói nyugdíjpillér. A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük Véleményem szerint ezt a hat fő gondot kell először megoldani, és erre az újabb kétharmados felhatalmazással gond nélkül és rövid időn belül képes lehet a kormányzat - fogalmaz Farkas András, aki szerint ezt követően lehet arra fókuszálni, hogy megtaláljuk a folyó finanszírozású magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztonságos módját az elöregedő magyar társadalomban.
Mozgalmas év a nyugdíjpolitika és a nyugdíjasok szempontjából a 2022-es. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze részletesen. Forrás: MTI/Illyés Tibor Változik a nyugdíjkorhatár, marad a Nők40, megérkezett a januári nyugdíjemelés, jön a 13. havi nyugdíj, emelkednek a valorizációs szorzók, minimálnyugdíj maradt bebetonozva, árvaellátás minimuma viszont több, mint kétszeresére nőtt, és így tovább – kezdi bejegyzését Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója, aki egyébként rendszeresen publikál a Portfolio hasábjain is és szerepelt decemberi podcast adásunkban. A szakember írásában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2022. márciusában jelenik majd meg kormányrendelet. E szorzók várhatóan legalább 9, 1%-kal magasabbak lesznek, mint a 2021-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
Írása végén azt vetíti előre, hogy KOMOLY KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK NÉLKÜL A JÖVŐ NYUGDÍJASAI SOKKAL FÁJDALMASABB MEGSZORÍTÁSOKRA KÉSZÜLHETNEK.