Ezeknek a stabil kompozícióknak a lényege, hogy vagy függőleges és vízszintes vonalakat használtak, vagy pedig piramis formát. Mindkét kompozíciós elrendezés rendkívül erőteljes, stabil felépítést ad a képnek és nagyon könnyen és jól felismerhetőek. A piramis alapú kompozíciót, természetesen a reneszánsz szobrászatban is megtalálhatjuk. Az alábbi képen Michelangelo – Piéta c. alkotásal átható. A kompozíción a piramis talpát a szobor talpazata és Mária lábai alkotják. A piramis csúcsát pedig Mária arca foglalja el, míg a kompozíció közepén Krisztus teste látható. A reneszánsz másik nagy kompozíciós képlete a függőleges és a vízszintes vonalak alkalmazása volt. Nyertes akrilban: A 3 legjobb festmény az AcrylicWorks 8-tól - Blog. Ezek a kép mindegyik széle felől stabilan a kép belseje felé vezetik a néző tekintetét, ahol általában a fő motívum található. Az alábbiakban Andrea Mantegna – Keresztre feszítés c. alkotása látható. Mantegna festményén a függőleges és a vízszintes vonalak egyrészt természetes módon adódnak a keresztek ábrázolásából, hiszen a kereszt éppen egy vízszintes és egy függőleges vonalból áll.
Művészettörténet Reneszánsz Kompozíció A Reneszánsz kompozíció. Sokan zavarbajönnek, ha különbséget kell tenni egy reneszánsz vagy egy barokk alkotás között. Azt többnyire mindenki tudja, hogy ha egy mű kb. az 1300-as és 1600-as évek között keletkezett akkor az valószínűleg egy reneszánsz alkotás. Ha pedig a születése inkább az 1600 és 1750 közötti időszakra tehető, akkor jó eséllyel egy barokk alkotásról beszélünk. Na de mi a helyzet akkor, ha nem ismerjük a mű keletkezésének idejét, és az alkotó nevét sem tudjuk. Vajon akkor is meg tudjuk mondani, hogy reneszánsz vagy barokk műről van szó? Hajdú László ( Léva, 1938) Kompozíció - Festmény | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Természetesen sok olyan jellemző van ami ebben segít minket, ennek egyik legegyszerűbb eszköze a kompozíciós minták felismerése. Ugyanis mindkét kornak megvoltak a saját jellemző kompozíciós technikái, amelyek jól jellemzik az adott kort, és segítségünkre lehetnek a művészettörténeti korszak meghatározásában. Ebben a bejegyzésben a reneszánsz korra jellemző kompozíciós mintákkal ismerkedünk meg. Leonardo da Vinci – Szent Anna harmadmagával Mielőtt rátérnénk a reneszánsz kompozíció megismerésére próbáljuk megismerni az okát annak, hogy sokan nehezen tudják elkülöníteni a két korszakot egymástól.
Pablo Picasso 1881-ben született a spanyol Magala városban. Rájött, hogy az életét korán hívják, és 15 éves korában beiratkozott egy előadói osztályra. A gyermekkori munkája már bemutatta néhány egyedi kifejezését. Életének nagyszerű részében Picasso Franciaországban töltötte el, hogy szereti. 1904-ben Párizsba költözött, és 1947-ben áthelyezte az ország napsütötte délre. Picasso munkája általában szakaszokra oszlik, mindegyik különös és érdekes. Korai kék periódusa 1901 körül jött, és körülbelül három évig tartott. Az e fázishoz tartozó alkotások nagy részét sötét, mély kék árnyalatokban hajtották végre. A rózsaszín időszak 1905 körül merült fel, karrierjének egy évében. Ez a fázis jellemző a könnyebb paletta, az örömteli stílus színházi karakterekkel. Kompozíció a képzőművészetben – Wikipédia. A 1907-ben végrehajtott Picasso festmény nem csak a művész áttérését jelentette új stílussá, hanem egyszersmind megváltoztatta a modern művészet menetét. "Les Demoiselles d'Avignon", a kubizmus legelső festménye és a modern művészet dédelgetett ikonja.
Fontos eldönteni, hogy a vonalakhoz képest a kép fókusza hol helyezkedik el. A túl sok vonal céltalanságot, zűrzavart közvetíthet, még akkor is, ha nem ez az alkotó szándéka. Görbült vonalak [ szerkesztés] A görbült vonalak általában valamilyen mozgáshoz, ritmushoz kapcsolódnak. A szem ezeket könnyedén és élvezettel követi. Az egyenes vonalakhoz képest a görbült vonalak nagyobb dinamikát fejeznek ki. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Kompozíció a fotózásban
Ezek közül is láthatunk néhányat a kiállításon. Az 1850-es évekből több rajzolt és litografált tájábrázolás maradt fenn az életművéből: ekkor jelent meg hat életképpel a Nemzeti album című műlapgyűjteménye, és ebből az időszakból származik pest-budai és esztergomi vázlata is. Az esztergomi vár megmaradt védművei fölé magasodó főszékesegyházat éppen a felszentelésekor, 1856 körül rajzolta le. A kép előterét, a Duna partját mosónők apró alakjaival és bárkákkal élénkítette. Ez az élményszerűség érezhető azon a fővárosi látképen is, amelyen a budai szőlőből elénk táruló látványban egy napernyős hölgy ceruzás sziluettje is feltűnik. A festői motívumok ellenére Molnár topografikus hűségre törekedett. Így a Lánchíd és a Gellért-hegy, valamint az akkor újonnan megépült Citadella mellett a képen felismerhetjük Buda valamennyi templomtornyát is. E két látképvázlaton Molnár tájfestészetének korai formanyelve bontakozik ki: a markói hagyományokra emlékeztető aprólékos, részletező ábrázolásmód és az egyvonalas, könnyed rajzosság.