Leszállt a csendes éj hangfelvétel / László Imre 1896-1975, Peszeky Ádám szöveg, Balázs Árpád 1874-1941, Antal Iván 1877-1932 szöveg, Orbán Sándor 1893-1955 ének, Oláh Kálmán és cigányzenekara Leszállt a csendes éj hangfelvétel altató dal / László Imre 1896-1975, Peszeki Ádám 1909-1981 szöveg, Eisemann Mihály 1898-1966, Kalmár Tibor id.
Leszállt a csendes éj, alszik a város, aludj hát te is, fiam. Feletted százszorszép pillangó szálldos, feléd száz tündér suhan. Búcsúzóul most a karod kitárod, úgy suttogsz jó éjszakát. Amíg a tündérek országát járod, anya majd vigyáz reád. Te vagy az életem minden reménye, te vagy az élet nekem. Add hát a kis kezed anya kezébe, s álmodjál, szép gyermekem. Álmodban hallgass majd tündérmeséket, hallgasd a szívem szavát, Szeress úgy engemet, mint ahogy én téged, kisfiam jó éjszakát! Ha majd az utadon virágok nyílnak, akkor is törődj velem. Én mindig várok rád, szeretlek, hívlak, gondolj rám, szép gyermekem. /:Ha majd az utamnak végéhez értem, mondd ki a búcsú szavát. Köszönj el anyádtól, mint egykor régen, pihenj meg, jó éjszakát. :/
Leszállt a csendes éj, alszik a város, Aludj hát te is fiam. Feletted százszorszép pillangó szálldos, Feléd száz tündér suhan. Búcsúzóul most a karod kitárod, Úgy suttogsz jó éjszakát, Amíg a tündérek országát járod, Apád majd vigyáz reád. Te vagy az életem minden reménye, Te vagy az élet nekem. Add hát a kis kezed apád kezébe, S álmodjál szép gyermekem. Álmodban hallgass majd tündérmeséket, Hallgasd a szívem szavát, Szeress úgy engem, mint ahogy én téged, Kis fiam jó éjszakát. Ha majd az utadon virágok nyílnak, Akkor is törődj velem. Én mindig szeretlek, várok rád, hívlak, Gondolj rám, szép gyermekem. Mikor majd utamnak végére értem, Mondd ki a búcsú szavát. Köszönj el apádtól mint egykor régen: Pihenj meg, jó éjszakát.
A dimbes-dombos tájat véget nem érő, örökzöld mohatakaróként borította a fenyves. Betakarta, elfedte a föld testén sebként csúfoskodó hasadékokat, éles peremű sziklakinövéseket. Ha valaki belehallgatott az erdő csendjébe, a madárfüttyön kívül a fák lélegzését is hallhatta. Béke és nyugalom honolt a tájon. A hatalmas, délceg fenyőóriások évszázadok óta népesítették be a lankákat, s ha egy-egy fa öregség miatt kidőlt, közéjük szorgos kezek új, fiatal csemetéket telepítettek. Karácsony közeledtével, amit a távoli falu idelátszó tarka fényei jeleztek, emberek érkeztek az erdőbe. A kis fenyők közül néhányat magukkal vittek, de előbb óvatosan kiásták, s a gyökereket rejtő földlabdával együtt rakták őket a kocsira. Az ünnep elteltével, amikor a faluban kihunytak a színes fények, rokonaik a távolság ellenére viszontlátták ezeket a fácskákat, amint egy-egy kert gyepébe ágyazva szépen növekedtek, s néha a susogó széllel még üzentek is erdőben maradt társaiknak. Most ismét karácsony volt készülőben.
Aradszky László és Koós János is rúgta a bőrt - Echo Tv A vén cigány.. Az életem egy szép regény Koós János-Dékány Sarolta.
Álmodban hallgass majd tündérmeséket, hallgasd, a szivem szavát, Szeress úgy engemet, mint ahogy én téged, kis fiam jó éjszakát! Ha majd, az utadon, virágok nyílnak, akkor is törődj velem. Én mindig szeretlek, várok rád, hívlak, gondolj rám, szép gyermekem. /:Mikor majd utamnak végére értem, mondd kim a búcsú szavát. Köszönj el apádtól, mint egykor régen, pihenj meg, jó éjszakát. :/ Ez történt a közösségben: A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a oldalon. Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.