Az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó egyéb extrákat viszont kevesen használják. Másodlagos azonosítót két évvel a bevezetés után is a bankszámlák kevesebb mint 1 százalékához kapcsoltak eddig, a magánszemélyek főleg a mobilszámukat adják meg ilyenkor, a cégek nagyjából hasonló arányban használnak mobilszámot, e-mail címet és adószámot. EXKLUZÍV – Brenzovics László KMKSZ-elnök: nyilvánvaló geopolitikai konfliktus színtere Ukrajna. A másodlagos azonosítóra érkező utalások száma csupán 16, 4 ezer volt, az értéke nem érte el az egymilliárd forintot az utolsó negyedévben. A fizetési kérelem még ennél is népszerűtlenebb, 796 tranzakciót bonyolítottak le 65 millió forint értékben egy negyedév alatt. Az elsősorban közüzemi és egyéb rendszeres számlák, illetve tartozások fizetésére használt csoportos beszedések forgalma esetében nem történt érdemi változás. Ugyan a tranzakciók értéke 5 százalékkal emelkedett 2021 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest, számuk 1 százalék körüli mértékben csökkent. Ezek az értékek megközelítőleg megegyeznek az egész éves változással is.
Az idén átlagosan kétszer annyit fizetnek a németországi lakosok az otthonuk gázzal való felfűtéséért, mint tavaly. A háztartási energia drágulását jelentette be tegnap a horvát kormány is, enyhítő intézkedésekkel együtt. Még jön az orosz gáz, de jelentősen nőhet az azonnal bezáró benzinkutak száma. Eközben a magyar tarifák változatlanok, ennek hatása pedig megmutatkozik a szolgáltatók felé fennálló tartozásokban is: tíz év alatt jelentősen javult a helyzet. Egy év alatt megduplázódott a német lakosság által a földgázszámlákra fordított összeg – írta a Bild című lap a Verivox szolgáltató adataira hivatkozva. Az átlagos kiadásokat tekintve az egyfős háztartások harminc négyzetméterének felfűtéséért tavaly 325 eurót (119 ezer forintot) kellett fizetni, az idén az összeg már 579 euróra (213 ezer forintra) rúg. Ez 78 százalékos áremelkedés, míg egy ötven négyzetméteres lakásnál már 86 százalékos a drágulás (ami az idén 266 ezer forintos kiadást jelent). De vegyünk egy négyfős háztartást: ők akár nyolcvan, száz vagy százhúsz négyzetméteren élnek, azonosan mintegy 102 százalékos drágulással, akár 772 ezer forintnyi kiadással számolhatnak.
A magyar kormány a családok megerősítésében és a gyermekek védelmében látja a demográfiai problémák megoldásának kulcsát – közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken az Európa Projekt 2021 nevű kutatás eredményeinek bemutatására szervezett konferencián. Világ: A harcok elhúzódására készül az ukrán vezetés, miközben a lakosság kezd belefáradni a háborúba | hvg.hu. Orbán Balázs a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs), valamint a Századvég Alapítvány által szervezett eseményen kiemelte: 2010 és 2020 között 5 százalékra emelkedett a GDP-n belül a családtámogatások összege, 2022-től pedig a GDP 6, 2 százalékát is eléri. Magyarország ezzel az első helyen áll az Európai Unióban – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt évtizedben komoly eredményeket értek el a családpolitikával: kétszázezerrel több gyermek született, mintha nem lettek volna a családtámogatások, folyamatosan nő a házasságkötések száma, a válások és abortuszok száma pedig csökken. Emellett a termékenységi ráta 1, 2-tól 1, 6-ra emelkedett, ilyen fejlődést egy évtized alatt Európában más ország nem tudott elérni – ismertette az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy mi motiválta vagy motiválná leginkább az e-autó vásárlásban, a legtöbben (57 százalék) egyértelműen a környezettudatosságot jelölték meg, második tényezőként (53 százalék) a hagyományos üzemanyag árának növekedését említették, 45 százalékukat az innovatív technológia vonzza, és csupán 36 százalék választana elektromos autót az ingyenes parkolási lehetőség miatt. Magyar lakosság száma. A Generali felmérése kitért arra is, hogy – a gépjármű beszerzési árán túl – milyen költségek riasztják meg leginkább a magyarokat a villanyautók kapcsán. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy a várható javítási- (52 százalék) és alkatrészköltségek (46 százalék), valamint az otthoni töltőpont kialakításának költségei (46 százalék) veszik el az autósok kedvét attól, hogy elektromos autóra váltsanak. Szikszai József, a Generali kárrendezési vezetője szerint az elektromos autók szervizelése valóban drágább, hiszen kevesebb szerelő foglalkozik velük és az alkatrészellátás is korlátozott. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai1 szerint a hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.
A kutatásból az látszik, hogy az európai emberek a családok megerősítésében látják a jövőt, úgy gondolják, hogy meg kell őrizni a családi értékeket, és többségük családbarát – mondta az intézet elnöke. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette, hogy a kutatás 2022 elején az Európai Unió 27 tagállamában, továbbá az Egyesült Királyságban, Svájcban és Norvégiában országonként ezer ember megkérdezésével készült. A felmérésben többi között azt kutatták, mit gondolnak az emberek a migrációról, a klímaváltozásról, Brüsszel teljesítményéről, a szólásszabadságról, közösségi médiáról, a külföldről finanszírozott NGO-k politikai szerepéről, valamint a családról és a keresztény kultúrához fűződő viszonyukról – tudatta. Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója a kutatás eredményeiről beszámolva azt mondta: az európaiak mintegy 90 százaléka, a magyar válaszadók 98 százaléka szerint fontos a család, az európaiak több mint 80 százaléka pedig fontosnak tartja az állami családtámogatásokat is.
Gázáremelés és kompenzáció Horvátországban Horvátországban április 1-jétől emelkedett jelentősebb mértékben a rezsi a kormány intézkedései nyomán: az áram 9, 6 százalékkal, a gáz legfeljebb húsz százalékkal – írta a Vecernji List című napilapra hivatkozva a távirati iroda. Zágráb az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésével és támogatásokkal próbálja védeni a lakosságot az áremelkedési hullámtól, ami részsikert hoz, ugyanis a kabinet beavatkozása nélkül az áram 23 százalékkal, a gáz 79 százalékkal drágult volna. A kormány hosszú távon 25 százalékról 13 százalékra csökkentette a gáz áfáját, április 1-jétől jövő március 31-ig tartó időszakra pedig öt százalékra. A villamos energia áfája marad 13 százalék, de az energiadrágulás és az attól elmaradó áremelés különbözetét a Horvát Elektromos Művek vállalja át. Emellett a szociális juttatások kétszáz kunáról négyszázra (19 600 forintra) emelkedtek, illetve a nyugdíjasok egyszeri támogatásban részesülnek, a nyugdíjuk nagyságától függően négyezer kunáig (megközelítőleg 196 ezer forintig).
Az utóbbi években megerősödött Oroszország helyet követel magának a világ vezető hatalmai között, és ez a konfliktus a nyugati szövetségesekkel csapódik le Ukrajnában – összegezte a válsághelyzetet a Maszol kérésre Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikust a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az ukrán–magyar kapcsolatokról és budapesti önkéntes "száműzetéséről" is kérdeztük. A telefonos beszélgetés szerda délután, az Ukrajna elleni orosz offenzíva elindítása előtt készült. A háború kitöréséről olvasni a nemzetközi sajtóban hetek óta, miközben az ukrán állami vezetők próbálják megnyugtatni a közvéleményt – de mit tapasztalnak a kárpátaljai magyarok? Nyilván a feszültség, amit a média közvetít, átragad a lakosságra is. Amikor a nyugati sajtóban megkezdődött a híresztelés az orosz–ukrán háború kitöréséről, az ország vezetői azt mondták, hogy nem tartanak elképzelhetőnek egy ilyen konfliktust. Ez skizofrén helyzet volt, hiszen a külföldi sajtó egyet mondott, az ország vezetői mást állítottak.