Tehát a game másik neve a játék. *Egyes mérkőzés: melyben mindkét oldalon egy-egy versenyző van, ekkor a teniszpálya folyosója nem a pálya része. *Páros mérkőzés: melyben mindkét oldalon két-két versenyző van, ekkor a teniszpálya folyosói is a pálya részét képezik. Adogató oldal: Az adogatás jogával rendelkező oldal. Adogató udvar: A T vonallal elválasztott térfél első fele. Szabályok – Tenisz. Minden térfélen két adogatóudvar van, egy jobb és egy bal. A szerválással, a teniszlabdát, az ellenfél szemközti adogatóudvarába kell eljuttatnunk. Fogadó oldal: Az adogató oldal ellenfele Labdamenet: Szerválással kezdődik, és mindaddig tart, míg a labda játékon kívülre nem kerül, egynél többet pattan egy térfélen, vagy ütés után saját térfelünkön pattan. *Nyesés: elnyesünk a labda alatt, amely így az ellenfél térfelén alig pattan fel Pörgetés: a teniszütő fölfelé ívelő utat jár be a labdával való találkozáskor, amely így magasra pattan az ellenfél térfelén Necc: A necc akkor következik be, ha a labda a hálóhoz ér, de átesik az ellenfél térfelére.
Ha a szerva hálót ér, de átesik az ellenfél oldalára, két eset lehetséges: vagy beesik a megfelelő adogatóudvarba (a szerva "necces"): ekkor az adogató újra első szervát üthet, vagy – ha már a második szervája volt necces – megismételheti a második szervát is. Ha azonban a labda megcsúszik a hálón és nem esik be a megfelelő adogatóudvarba: a szerva rontottnak minősül. Ha az adogató sikeres szervát üt, az ellenfélnek vissza kell adnia. Az nincs meghatározva, hogy pontosan hol kell fogadni az adogatást, általában az alapvonal közelében szokták – attól függően, milyen erősségű az ellenfél szervája. Viszont a fogadó azt nem teheti meg, hogy a szerva lepattanása előtt – röptével – beleér a labdába. Ha a fogadónak nem sikerül visszaadnia a szervát, az ász (a fogadó bele sem ér a labdába) vagy ász értékű (beleér, de nem tudja pályán tartani). Így pontoznak nálunk - ugye így már érthető?. Mindkét esetben az adogatóé a pont. Ha a fogadó megfelelően vissza tudja adni a szervát, folytatódik a labdamenet. A szervafogadást más néven returnnek is nevezik.
A tenisz őse egy francia eredetű labdajáték, a jeu de paume Angliában vált népszerűvé, és ott fejlődtek ki a ma is űzött játék szabályai. Egy teniszmeccs labdamenetekből, játékokból (game), játszmákból (szett) áll. A játék célja pályán tartani a labdát, lehetőleg úgy, hogy az ellenfél erre ne legyen képes. Szabályos ütés, ha a játékos a labdát maximum egy lepattanás után visszaadja az ellenfél térfelére úgy, hogy a saját térfelén már nem pattan le, és az ellenfél térfelén is pályára esik. A teniszpálya fent ismertetett vonalai szabják meg az adogatóudvar és a pálya határait. Index - Tudomány - Miért ennyire fura a teniszben a pontozás?. Ha a labda – akár kívülről, és épphogy, de – érinti az adott vonalat, akkor az adott ütés bent van, a labdamenet folytatódhat. A hivatalos teniszmeccseket bíró irányítja, a vonalakat pedig vonalbírók figyelik, akik, ha a labda kint van out ot kiáltanak. A teniszmeccs menete, hossza szigorú szabályokhoz van kötve. A pontozás eredete A tenisz különleges pontozása (15, 30, 40) szintén a jeu de paume-tól származik. A középkorban a 60 volt a legelterjedtebb szimbolikus értelmű szám.
Teniszversenyek: A legtöbb sportággal ellentétben tenisz kontinens- vagy világbajnokságok nincsenek, helyettük különböző országokban megrendezett nagyobb, jelentős hagyománnyal rendelkező versenyek vannak. A legrangosabb teniszbajnokságok a Grand Slam-tornák, négy van belőlük: Australian Open, Wimbledon, Roland Garros, US Open. Jelentős torna a férfiaknál a Tennis Masters Cup, valamint a nőknél az ennek megfelelő WTA Tour Championships, amely az év utolsó versenye, és csak az év 8 legeredményesebb játékosa kvalifikálhat rá. Fontos versenyek a férfiak Masters tornái és a nők WTA Tier I-tornái. Az egyetlen jelentős nemzetközi csapatverseny férfiak számára a Davis-kupa, a nők számára a Fed-kupa. Itt öt mérkőzésen (4 egyes, 1 páros) mérkőzik meg egymással két ország csapata. Tenisz-világranglista: A tenisz-világranglista az egyes versenyeken elért eredmények alapján alakul ki, minden torna után bizonyos számú pontot adnak az adott versenyző eredményének és a torna nagyságának (a legtöbb pont például a Grand Slam-tornákért jár) megfelelően.
Egyesek a francia l'oeuf (tojás) szóra gyanakodnak, mivel a nulla olyan kerek, mint egy tojás. Mások romantikusabb húrokat pengetnek, és szentül hiszik, hogy a love csak azért került ebbe a nemes játékba, hogy 0 pontnál is megmaradjon a béke és szeretet a játék és az ellenfél iránt. El is kél ez sokszor. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!
Ez az oka annak is, hogy a legfőbb feladatunk a gyakorlatunk legszebb kivitelezése a megfelelő anyagerővel. Most néhány szóban kitérnék a szabályokra is, amik elég bonyolultak. Jelenleg kétfajta bíró pontoz egy gyakorlatot: Van az ún. D-zsűri ( difficulty-nehézség), amely az anyagerőt állapítja meg, összeadja a 10 legértékesebb elem egyenkénti nehézségi értéket (A-G elemek). Jelenleg egyetlen jól végrehajtott A-elemért 0, 1 pont jár, a B-elemért 0, 2 pont és így tovább egészen a G-elemekig, amelyek a legnehezebb gyakorlatokat fedik le, ezekért már 0, 7 pont a jutalom. Minden szeren az elemek öt speciális követelménybe vannak besorolva. Minden speciális követelmény kielégítéséért (egy elem végrehajtása az adott csoportból) öt tized pont jár. Egy kivétel van ezek alól, amire más rendszer vonatkozik, ez pedig nem más, mint a leugrások csoportja. Itt ugyanis különleges motiváló rendszer van, ami elősegíti a minél nehezebb leugrás végrehajtásáért. Az A és B értékű leugrásokért ugyanis nem jár plusz tizedpont, a C-elemért viszont három tized, a D vagy afölötti leugrásért viszont a maximális 0, 5 pont jár.