Másrészt a nukleáris családnak is nehéz nehézségekkel kell szembenéznie: a válási esetek számának növekedése, amely új családformákat hoz magával, annak bizonyítékával szemben, hogy a szerelem már nem egy életre szól (vagy sok esetben, ez nem). A várható élettartam növekedése új nehézséget jelentett a páros együttélésben is. A nagycsalád Ez a modell volt a domináns a nyugaton. Meg kell jegyezni, hogy a nagycsalád azt a csoportot jelenti, amely más szeretteik és rokonai integrációjából áll. Például gyakori, hogy a nagycsalád ilyen esküvőkön és rendezvényeken vesz részt, amelyeket ebben a csoportban tartanak. Éppen ellenkezőleg, az otthoni együttélés az intimitás magját jelenti, amelyben csak a szülők és a gyerekek élnek. A családi kapcsolatokat a szeretet jellemzi, mivel a szülők az életük során feltétel nélküli támogatást nyújtanak gyermekeiknek. A család a társadalmi struktúra egy olyan formája, amelynek megvannak a maga törvényei (az együttélés szabályai). Fotók: iStock - Dragan Radojevic / sturti
A család létfontosságú hivatkozási pont minden olyan gyermek számára, aki felnőttkorában tudatában van a gyökerek értékének és gyermekkorában a védelem, a gondoskodás és a szeretet környezetében nő fel. A nukleáris család a személyes intimitás azon magjára utal. Vagyis bár egy családi csoport nagyon széles lehet, mivel nagyszülőkből, nagybácsikból és unokatestvérekből áll, éppen ellenkezőleg, a mag csak a szülőkre és a gyermekekre korlátozódik. Meg kell jegyezni, hogy az utód nélküli pár is nukleáris családtagnak számít. Vagy, ez a besorolás magában foglalja az egyedülálló szülő eseteit is, aki az apa és az anya szerepét gyakorolja a gyermekek gondozásában. Hozzá kell tenni, hogy a család távolról sem statikus és mozdíthatatlan entitás, állandó mozgásban van. Az otthon kialakításának folyamatát a kulturális környezet körülményei is befolyásolják. Uralkodó család Ma, iparosodott környezetben, késik az életkor, amikor a párok házasságot kötnek és gyermeket vállalnak. A vallási szokások is megváltoztak, mivel egyre több pár alkot otthont anélkül, hogy átment volna az oltáron.
Az alábbiakban a kapcsolat jellegét meghatározó főbb tényezőket mutatjuk be (Laible és mtsai, 2007): Melegség: a kétirányú (kölcsönös) pozitív érzelem meghatározza a kapcsolat minőségét. A szülővel való meleg, szeretetteljes kapcsolat a gyerekben azt az érzetet kelti, hogy őt elfogadják és szeretik, ami elősegíti a szülővel való azonosulását, így fogékonyabbá válik a gyermek a szocializációs hatásokra. A pozitív érzelmek élménye miatti öröm arra sarkallja a gyermeket, hogy ezt megossza a szülővel, ami elősegíti az érzelmi kölcsönösség kialakulását, és elősegíti az érzelmi önszabályozás fejlődését. Biztonság: A kötődéselméletekből ismert, hogy a gyermek biztonságigénye evolúciós gyökerekkel rendelkező adaptív funkcióval bíró motívum. A gyermek szülője iránt érzett bizalmának számos hatása tapasztalható a szocializációs folyamatban. Az érzelmi biztonság teremti meg az alapot a környezet exploráció jának (a kötődés mellett a gyermek másik fontos motivációja), a szülővel való kölcsönös kapcsolat kialakulásának, ezek által a gyermek nyitottabb és fogékonyabb lesz a szocializációs hatásokra (hasonlóan, mint a melegség esetében).